Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A gyermekkori alvászavar elhízáshoz, depresszióhoz vezethet

Elhízás, nyugtalanság, vagy depresszió nagyobb valószínűséggel alakul ki olyan gyermekek esetén, akik gyakorta nappal is álmossággal küzdenek – állítják a Penn State Egyetem munkatársai.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Betegség-e a hiperszexualitás?

A szexuális megszállottság valódi problémát jelent néhány ember számára: hogy kielégítsék libidójukat, képesek kockázatos, önpusztító szituációkba is belemenni. Azonban a szakértők nem egységesen ítélik meg ezt a viselkedést.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Akut és krónikus alváshiány

A Wisconsin University munkatársa dr. Chiara Cirelli, a kollégáival együtt patkánykísérleteket végzett, mely során az állatok öt egymást követő éjszaka mindössze négy órát aludhattak, és az agyukban ugyanolyan változásokat voltak megfigyelhetőek, mint egy álmatlanul eltöltött éjszaka után.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyász és a depresszió a DSM-IV tükrében.

A gyász által kiváltott hangulatzavar a DSM-IV-ben kizárja a depresszió diagnosztizálását. Ennek értelmét megkérdőjelezve tanulmányozták kutatók, hogy vajon fennállnak-e lényeges különbségek a gyógyszer és a más életesemények által okozott depresszió között.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az alvás jó hatással van az emlékezetre

Az elmúlt években sokat foglalkoztak az alvás és az emlékezet kapcsolatával. A Massachusetts Amherst Egyetem munkatársai Rebecca Spencer pszichológus vezetésével felfedezték, hogy az alvás hatással van az összetett kognitív képességekre is, mint például a döntéshozásra.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Álmatlan éjszaka és inzulinrezisztencia

A Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism folyóiratban megjelent új tanulmány szerint már egyetlen álmatlan éjszaka hatására is inzulinrezisztencia alakulhat ki, amely a 2-es típusú diabetes mellitus egyik jellemzője.

HUN

Ca&Csont

2007. FEBRUÁR 14.

A klimakteriális elhízás és a testzsíreloszlás megváltozásának hatása az obstruktív alvási apnoe súlyosságának mértékére

GYŐRFI MÁRIA, SANDRA SÁNDOR, SZAKÁCS ZOLTÁN

A menopauza együtt jár az elhízás kockázatának a növekedésével. Posztmenopauzában a zsírszövet eloszlásának megváltozása számos betegséghez vezet. Az obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstructive Sleep Apnoea Syndrome, OSAS) egyik kockázati tényezője az elhízás. Az OSAS prevalenciája a menopauzát követően nő. Vizsgálatunk célja annak meghatározása volt, hogy milyen összefüggést mutat az alvási apnoéban szenvedő, posztmenopauzában lévő nők zsírszövetének mennyisége és eloszlása az alvási apnoe súlyossági fokával.

HUN 2007;10(01)

Ideggyógyászati Szemle

2003. JÚNIUS 20.

Tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek és neuroprotekció vinpocetinnel

HADJIEV Dimiter

A tünetmentes ischaemiás cerebrovascularis betegségek (asymptomatic ischemic cerebrovascular disorders, AICVD) a cerebrovascularis betegség korai megnyilvánulásai. Nevezik az agyi keringés rejtett elégtelenségének vagy tünetmentes cerebrovascularis megbetegedésnek is. Újabban az American Heart Association a noninvazív módon detektált szubklinikus megbetegedés megjelölést vezette be.

HUN 2003;56(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

A Free Radical Scenario ln Multiple Sclerosis

BHARANIDHARAN Padmanabhan

Multiple Sclerosis (MS) is a demyelinating disorder of the central nervous system (CNS) that has so far eluded auempts to determine it's cause. It could be that there isn't any one cause to determine. And so, as with many other multivariate nonlinear disorders, numerous epidemiological studies have been carried out to help identify possible modifying factors in the disease and the genetic linkages involved, not just to discover the etiology but also to help patients in need.

HUN 1995;48(3-4)

Lege Artis Medicinae

1994. JÚLIUS 27.

Obstuktív alvási apnoe

METES Ágnes, HIRSCHBERG Andor

Az alvási apnoe két fő formája - a centrális és az obstruktív alvási apnoe – közül az utóbbi lényegesen gyakrabban fordul elő, és a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti. Az ismert jellegzetességek mellett a szerzők kiemelik az aktív fokozott nappali aluszékonyság jelentőségét, következményeit és veszélyeit. Megállapítják, hogy alváskor a csökkent felső légúti izomtónus, valamint a beszűkült légutakon keresztül való légzés okozta negatív felső légúti nyomás együttesen okozhatják a légúti kollapszust. Az anamnézis, illetve a fizikális vizsgálat szerepe korlátozott. A pontos és megbízható diagnózis laboratóriumi módszerekkel (poliszomnográfia, Multiple Sleep Latency Test, radiológiai vizsgálatok) állítható fel. Enyhe-mérsékelt esetben a test súlycsökkenéstől jó eredmények várhatók. A súlyos obstruktív alvási apnoe jelenleg legjobb kezelési lehetősége a nasalis, folyamatos pozitív légúti nyomásos lélegeztetés (nCPAP). A sebészeti megoldások értéke továbbra is vitatott, az uvulopalatopharyngo plastica (UPPP) a szerzők többsége szerint mintegy 50%-ban sikeres, míg legújabban a különböző típusú maxillofacialis műtétekkel tapasztalható kiválasztott esetekben jó eredmény.

HUN 1994;4(07)