Hírvilág

Gyász és a depresszió a DSM-IV tükrében.

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A pszichiátriai betegségek osztályozására széles körben használt Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders (DSM) IV. kiadásában a major depresszió diagnózisát kizárja a közelmúltban meghalt személy gyászolása. Ennek az a logikai alapja, hogy a gyász miatti szomorúság összetéveszthető a major depresszió tüneteivel. Egy új vizsgálat szerzői egy nagy, lakosságszintű adatgyűjtemény alapján elemezték, hogy a gyász miatti depresszió különbözik-e a másfajta életesemények által kiváltott depressziótól. Azonosítottak 82 személyt, akik esetében major depresszió lépett fel ugyanabban a hónapban, amikor meghalt egyik családtagjuk vagy barátjuk (ezt minősítették gyász miatti depressziónak), valamint 224 személyt, akik depressziója más negatív életesemény (167 esetben válás vagy élettársak különköltözése, 36 esetben betegség, 21 esetben az állás elvesztése) kapcsán alakult ki. A DSM-IV szerint a major depressziót kizáró feltétel, ha a pszichomotoros funkció nem lassabb, az epizód kevesebb mint két hónapja tart, nem romlik a munkaképesség, és nincsenek öngyilkossági gondolatok sem; ha ezek egyike sincs jelen, az állapot „normális” szomorúságnak minősül. A gyász miatti depresszióban szenvedő betegek 28%-ában fennállt ez a kizáró feltétel, de a másféle életeseménnyel kapcsolatban depressziós betegek 25%-ánál is. A DSM-kritériumoknak egyébként megfelelő, gyász miatti depresszióban szenvedő beteg közül 54%-ban volt jelen pszichomotoros retardáció, 46%-uk állapota tartott több mint két hónapja, 24%-uk munkaképessége nagy mértékben romlott, és 20%-uknak voltak öngyilkossági gondolatai. E tünetek megoszlása hasonló volt a más életesemény által kiváltott depresszióban szenvedő betegek csoportjában is. A gyász miatti depresszióban szenvedő betegek azonban szignifikánsan idősebbek voltak, több volt közöttük a nő, ritkábban kerestek kezelést az első epizód alkalmával, szignifikánsan alacsonyabb volt a neurotikusságra és a bűntudatra vonatkozó pontszámuk, és gyakoribb volt az esetükben az érdektelenség és a fáradtság. Az eredmények szerint a gyász miatti depresszióban szenvedő betegeknek csak kis részére érvényes a DSM szerinti „normális” szomorúság definíciója. Szomorúságot okozhat számtalan életesemény, nem csak gyász. A gyászoló vagy más negatív életeseményen átesett személyek közül egyesek nem csak bánatosak lesznek, hanem depressziósok. Ezen kívül a gyásszal kapcsolatos depresszióról több más vizsgálatban kimutatták, hogy mutatja a „klasszikus” major depresszió jellemzőit: gyakran kiújul, genetikai tényezők befolyásolják, és reagál a hagyományos kezelésmódokra. A vizsgálat szerzői megkérdőjelezik a DSM-IV besorolási rendszerének értelmét, amely szerint a gyász kizárja a depresszió diagnosztizálását. Érvelésük szerint ez helytelen, ugyanis az orvosok képesek megkülönböztetni a gyász miatti szomorúságot a valódi depressziótól. Forrás: Am J Psychiatry 2008 Aug 15 [előzetes elektronikus közlés] Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Kern Dávid

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

LAPSZEMLE eLitMed

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus vázolja fel e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Érezni vagy nem érezni? – Recenzió Anne Cathrine Bomann könyvéről

RECENZIÓ eLitMed

A Kék című könyvben lélektani és morális kérdéseket feszegető regény keveredik az orvosi krimik fordulatosságával. A téma – a gyász – mély, mégis könnyen olvasható mű.

Gondolat

Érezni vagy nem érezni? – Recenzió Anne Cathrine Bomann könyvéről

RECENZIÓ eLitMed

A Kék című könyvben lélektani és morális kérdéseket feszegető regény keveredik az orvosi krimik fordulatosságával. A téma – a gyász – mély, mégis könnyen olvasható mű.

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: úttörő demencia-program Szentendrén

LAPSZEMLE eLitMed

Pszichiátriai betegek családi ápolása Geelben, megállíthatatlanul zsugorodó agy, mintavétel lábtörlőkről, szódásszifon és Sokol rádió a demencia ellen. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.

Hírvilág

Hétvégi lapszemle: alkoholmámorban Európa

LAPSZEMLE eLitMed

A WHO adatai szerint Európában halnak meg legtöbben az alkohol miatt. Gyaloglással a hátfájás ellen, hibrid munkavégzés a boldogságért, ijesztően mosolygó japán robotok; mágnesterápia a skizofréniára, végül egy élhető nagyváros követendő példája. Hétvégi lapszemle – külföldről és itthonról.