Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1969. ÁPRILIS 01.

A myeloma multiplex idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, HINDY Iván

1. Szerzők myeloma multiplex és plasmocytoma által okozott idegrendszeri szövődményeket ismertetnek. Ezek az egész beteganyag [53] 15%-ában, az idegrendszeri szövődménnyel járó esetek 33%-ában a megbetegedés első tünetét képezték. 2. 21 idegrendszeri szövődménnyel járó myeloma multiplexes és 3 plasmocytomás betegük klinikai tüneteit, a kórisme felállításának lehetőségét és a betegség lefolyását elemzik. 3. Röntgen vizsgálat, cytologiai vizsgálatok (csontvelő kenet, csont-biopsia) és egyéb laboratóriumi vizsgálatok (vörösvérsejtsüllyedés, peripheriás vérkép, serum és liquor papír és immunelektrophoresis) alapján a betegség korai szakában felismerhető. Bence-Jones fehérje az itt közölt eseteknek csupán 1/3 részében jelent meg a vizeletben. 4. Un. complex (nem specifikus roboráló, irradiatiós, cytostatikus, egyes esetekben műtéti vagy konzervatív orthopaediai) kezeléssel az idegrendszeri szövődményes eseteknél megközelítően 21,2 hó (élő betegeink), ill. 26,4 hó (meghalt betegeink) kezelésbe vételtől számított betegségtartamot észleltek.

HUN 1969;22(04)

Ideggyógyászati Szemle

1968. DECEMBER 01.

A serum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz aktivitásának mérése izom-megbetegedésekben

LIPCSEY Attila, SZABADI Elemér, FEKETE Istvánné

A szerzők a GOT enzym activitását mérték egyrészt különböző eredetű izom sorvadásban (myogen és neurogen atrophia) szenvedő betegek serumában, valamint különféle neurologiai megbetegedésekben szenvedő egyének serumában. Tapasztalataik szerint myogen megbetegedésekben — ha egyéb parenchyma széteséssel járó megbetegedés fennállása kizárható - a GOT activitásának mérése jól felhasználható a folyamat myogen jellegének alátámasztására.

HUN 1968;21(12)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚLIUS 01.

A serum aldoláz meghatározás jelentősége izommegbetegedésekben

LIPCSEY Attila, VARGA Józsefné

Szerzők 30 esetben végeztek serum aldoláz meghatározást. Az irodalmi adatokkal egyezően, magas enzymactivitást kaptak myogen folyamatoknál, míg a controloknál, illetőleg neurogen izom-atrophiában szenvedőknél az activitás értékek normálisak voltak. Kiemelik a módszer gyakorlati alkalmazásának előnyeit, különös tekintettel a myogen és neurogen izomsorvadással járó folyamatok differentialdiagnosisában.

HUN 1967;20(07)

Ideggyógyászati Szemle

1967. JÚNIUS 01.

[Az autoimmun faktorok kimutatása és azonosítása a sclerosis multiplexben]

SCHUMACHER K., ROSS J.

[Electroforeticus vizsgálatok egybehangzóan mutatják, hogy a liquorban a kórkép heveny stadiuma alatt a gammaglobulin fractiók növekednek. Immunelectroforeticus és chromatographias vizsgálatok ezt megerőstítik. A gamma-globulin fractiók növekednek. Immunelectroforeticus és chromatographias vizsgálatok ezt megerősítik. A gamma globilin növekedésével a liquorban plasma-sejtek mutathatók ki. Ezeknek az adatoknak az alapján tételezik fel, hogy a sclerosis multiplexben immunologiai folyamatok zajlanak le. A központi idegrendszer antigenjével szemben a betegek serumában antitestek kimutatása eredményesnek látszik, Ross a válogatás nélküli betegek 40%-ában tudta kimutatni. Eredményeit mások is igazolták. Szerzők ezeknek az antitesteknek identificálását kísérelik meg. Oszlop-chromato graphias szétválasztással és immunelectrophoresissel a keresett antitestek 19 S gamma globulinnak vagy IgM-antitestnek bizonyultak. Ugyanezt az eredményt adta sclerosis multiplexes serum és agykivonat antitest-antigen complexumának savanyú hydrolysise és electrophoreticus elemzése. Embernél előforduló egyéb 19 S gamma-globulinnal végzett control vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a specificitás nem kétséges. Lamoureux és Borduas a betegség heveny shubja alatt a liquorban gamma-globulin szaporulat mellett gamma-M és gamma-A globulin felszaporodást tudott kimutatni. A gammaglobulin fractioból cytotoxikus anyagot mutattak ki mely szövet kulturában károsította az ideg és glia-sejteket. Az antigén jellegéről még keveset tudunk. A szerzők legalább két féle antigént tételeznek fel, egyik lipid, másik protein természetű. Ma még nem tudjuk, hogy a serum antitestje auto-agressiv tényező vagy másodlagos tényező. ]

ENG 1967;20(06)

Ideggyógyászati Szemle

1966. NOVEMBER 01.

J131-gyel jelzett Humán Serum Albuminnal végzett myelographiák

TAKÁCS Piroska

J131-gyel jelzett HSA-val végzett myelographiás módszert ismertet. A vizsgálatot jól értékesíthetőnek tartja, spinalis térszűkítő folyamatok gyanújánál első tájékozódásra, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a vizsgálat nem teszi nélkülözhetővé az egyéb diagnosztikus eljárásokat. Csatlakozik Ljasz véleményéhez, hogy a módszer jól alkalmazható a spinalis tér térszűkítő folyamatai helyének lokalizációjánál, de nem ad differenciál-diagnosztikus segítséget a folyamat minőségének megállapításánál. A módszer nagy előnye veszélytelensége.

HUN 1966;19(11)

Ideggyógyászati Szemle

1966. ÁPRILIS 01.

A gammaenkephalographia metodikája és helye a neurológiai diagnosztikában

PÁLVÖLGYI Richárd, HERNÁDY Tibor

Szerzők általános fizikai bevezetés után ismertetik a J131-gyel jelzett serum al buminnal (RISA) végzett gammaenkephalographia (GEG) metodikáját. A módszer előnyeinek és hátrányainak leírása után részletesen tárgyalják azokat az eseteket, melyekben a GEG-től megbízható eredmény várható.

HUN 1966;19(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

A serum-arginin-szint változásai epilepsziás betegeknél

SZILÁGYI Á. Katalin, PATAKY István

Szerzők vegyes neuropsychiatriai beteganyag serum-arginin-szintjét vizsgálva megállapították, hogy az epilepsziás betegcsoport értékei mind a normális kontrollhoz, mind az összes többi beteghez viszonyítva lényegesen alacsonyabbak. A klinikai megjelenési formák, illetve pathogenetikai tényezők és az arginin szint alakulása között nem tudtak összefüggést kimutatni. Az agyi elektromos tevékenység jellege és az arginin-szint között – statisztikailag nem igazolható — összefüggés látszik.

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. JANUÁR 01.

Aminosav-megoszlás a liquor cerebrospinalisban (I.) Arginin

SZILÁGYI Á. Katalin, PATAKY István

Kolorimetriás arginin-meghatározásokat végeztek, rutin laboratóriumi módszerekkel normálisnak talált, liquor cerebrospinalisban és serumban. Megállapították, hogy a világirodalom ellentmondó értékei feltehetően a liquor vételhelyében, illetve a levett liquor mennyiségében lelhetik magyarázatukat, mert a cysternalis liquor arginin-tartalma magasabb, mint a lumbalisé. Összefüggést állapítottak meg a lumbalis liquor arginin-szintje és az azonos személynél talált serum-szint között. Számszerű összefüggés látszik a liquor arginin tartalma és az életkor között is (az előrehaladó életkorral fokozatosan csökken), ez az összefüggés azonban statisztikailag nem igazolható.

HUN 1966;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1960. JANUÁR 01.

Vizsgálatok paroxysmalis niyoplegiában

BEKÉNY György, HASZNOS Tivadar, SOLTI Ferenc

Szerzők testvérpárt ismertetnek hypokalaemiás jellegű paroxysmalis bénulással. A 22 éves férfibetegen spontán bénulásroham első napján az izomzat felé, második nap pedig az extracellularis tér felé irányuló kálium-mozgást mutattak ki. A bénulás alatt az izombiopsiában a K-tartalom 8%-kal emelkedett. Az EEG a rohamban 1,9 maequ. serum-K tartalom mellett is csak jelentéktelen lassulást mutatott. A bénulás alatt az izmok mechanikus ingerlékenysége fokozott volt, EMG-vel is kimutathatóan. A roham alatt az aklosteronürítés fokozódott. A roham kiváltásában meteorológiai tényezőknek szerepe lehetett. Szerzők beszámolnak a két betegen végzett EKG- és keringésvizsgálatokról.Egyik betegnek sem volt állandó izomgyengesége. Az EMG lelet azonban mindkét esetben myogen jellegű elváltozásokat, az izombiopsia pedig az izomrostok vacuolás elváltozását és sorvadását mutatta. Szerzők a paroxysmalis bénulással kapcsolatos problémák közül áttekintik a kálium-kérdés, az aldosteron-secretio, az EEG-, EMG-, EKG- és keringés vizsgálatok irodalmát.

HUN 1960;13(01)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, ECKHARDT Sándor, GALLAI Margit

1. 306 rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés 6,2%-ban (19 esetben) észleltünk idegrendszeri szövődményt, 11 betegünknél radiculomedullaris tünetcsoport, 3 betegünknél tudatzavar, 5-nél az agyidegek, egynél a sympathicus idegrendszer sérülése jelentkezett. 2. Hét esetben idegrendszeri tünetek képezték a beteg első panaszát. A kórisme korai felállítása céljából a nyirokcsomók szövettani, csontrendszer röntgenológiai, serum- és liquor elektrophoresises, peripheriás vérkép, szükség esetén csontvelőkenet vizsgálatára hívjuk fel a figyelmet. 3. Localis idegrendszeri sérülés esetén sugárkezelés ; generálisait daganatos betegségben, vagy leukémiák előrehaladott stádiumában cytostaticus és sugár kombinált kezelés ; súlyos gerincvelői compressió esetén műtéti megoldás javasolt.

HUN 1959;12(12)