Ideggyógyászati Szemle - 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Gyógyító kísérletek depresziós betegeken Elysionnal

NYÍRŐ Gyula, IRÁNYI Jenőné

Szerzők az Elysion kis dózisaival 50 depressziós férfi betegen therapiás kísérleteket folytattak. Közel 500 esetben figyelték meg az Elysion okozta reactiót. 3 mg jól értékelhető euphoriát, 4-10 mg közötti adagban psychotomimetikus, neurologiai és vegetatív tüneteket váltott ki. Kúraszerű alkalmazása (7, 10 és 14 napon át napi egy injectio) depressziós betegeken therapiás értékűnek bizonyult. Gyakorlati alkalmazása előtt még nagyszámú kísérlet lefolytatása és a mellékhatásoknak a kémiai szerkezet módosítása útján való kiküszöbölése szükséges, valamint lehetővé kell tenni per os alkalmazását.

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Ethikai szempontok az ideg- és elmegyógyászatban

LEHOCZKY Tibor

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Az izom actiós potential terjedési sebességének mérése klinikai beteganyagon

HASZNOS Tivadar, FENYŐ Egon

A szerzők az izom actiós potential terjedési sebességét vizsgálták 53 normál egyénen, 18 neurogen laesióban, 15 myopathiás és 2 myastheniás betegnél. Az izom vezetési sebességet a m. deltoideusban, a m. biceps brachii-ban, a m. flexor digiti V.-ben, a m. tibialis anteriorban és a m. quadriceps-ben vizsgálták. Az ingerlés két tűelektródával bipolarisan, a regisztrálás koncentrikus bipolaris elektródával történt. Az izom vezetési sebesség a normál kontroll csoportban 4,48 0,09 m/sec, neurogen laesio esetén 3,28 + 0,21 m/sec, myopathiás betegekben 3,07 + 0,18 m/sec. A különbség mindkét csoportban igen erősen significans (P <0,001). Az izomvezetési sebesség a neurogen csoporton belül peripheriás ideg-laesióban (3,29 = 0,33 m/sec) és mellső szarvi laesióban (3,25 + 0,26 m/sec) azonosnak tekinthető. A neurogen esetekben a klinikailag érintett izmok 68%-ában találtunk 3,5 m/sec alatti vezetési sebesség értéket. 3,5 m/sec alatti vezetési sebesség értéket észleltünk a myopathiás betegek 66,6%-ában. Duchenne-typusú dystrophia musculorum progressivában, dystrophya myotonicban, thyreotoxicus myopathiában, myopathia tardaban és polymyositisben talált vezetési sebesség értékek a normál kontrolltól significansan eltértek. A dystrophia musculorum progressiva facioscapulo humeralis és végtagövi formájában a normál kontrolltól való eltérés nem significans. Myastheniás eseteinkben az izomvezetési sebesség normális volt (4,57 I 0,21 m/sec). A szerzők megvitatják azokat a tényezőket, amelyek neurogen és myogen laesio esetén az izom vezetési sebesség csökkenéséhez vezethetnek.

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Epidermoid tumorok (cholesteatomák) a központi idegrendszerben

BARADNAY Gyula, SZANDTNER György, HOFFMANN János

Szerzők 3 operált és 2 boncasztalon észlelt központi idegrendszeri epidermoid tumor-esetről számolnak be. Két operált betegüket elvesztették, a harmadik a műtét óta - 2 éve - tünet- és panaszmentes. Ismertetik továbbá az epidermoid tumorok aetiologiájára vonatkozó nézeteket, e daganatok makro- és mikromorphologiáját, klinikai tüneteit és a sebészi kezelés lehetőségeit.

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

A serum-arginin-szint változásai epilepsziás betegeknél

SZILÁGYI Á. Katalin, PATAKY István

Szerzők vegyes neuropsychiatriai beteganyag serum-arginin-szintjét vizsgálva megállapították, hogy az epilepsziás betegcsoport értékei mind a normális kontrollhoz, mind az összes többi beteghez viszonyítva lényegesen alacsonyabbak. A klinikai megjelenési formák, illetve pathogenetikai tényezők és az arginin szint alakulása között nem tudtak összefüggést kimutatni. Az agyi elektromos tevékenység jellege és az arginin-szint között – statisztikailag nem igazolható — összefüggés látszik.

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Az Ospolot szerepe a gyermekkori epilepsia kezelésében

KISZELY Katalin

20 Ospolottal kezelt betegünk megfigyelése alapján úgy találtuk, hogy az Ospolot psychomotoros epilepsia kezelésére alkalmas. Viszonylag gyakori mellékhatásai miatt csak egyéb therapiára resistens esetekben, kezdetben egyéb anticonvulsiv gyógyszerekkel kombinálva, kórházi megfigyelés mellett szabad bevezetni. Azon psychomotoros rohamoknál érdemes megkísérelni adását, amelyeknél az EEG is temporalis focust jelez. Ha gyógyszerhatásra az EEG-ben a focalis convulsiv aktivitás csökken vagy megszűnik, a klinikai kép is általában javul.

HUN 1966;12(02)

Ideggyógyászati Szemle

1966. FEBRUÁR 01.

Beszámoló négyhónapos hollandiai (wassenaari) tanulmányútról

LEEL-ŐSSY Lóránt

A szerző beszámol négyhónapos hollandiai tanulmányútjáról.

HUN 1966;12(02)