Ideggyógyászati Szemle

A myeloma multiplex idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György1, HINDY Iván1

1969. ÁPRILIS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1969;22(04)

1. Szerzők myeloma multiplex és plasmocytoma által okozott idegrendszeri szövődményeket ismertetnek. Ezek az egész beteganyag [53] 15%-ában, az idegrendszeri szövődménnyel járó esetek 33%-ában a megbetegedés első tünetét képezték. 2. 21 idegrendszeri szövődménnyel járó myeloma multiplexes és 3 plasmocytomás betegük klinikai tüneteit, a kórisme felállításának lehetőségét és a betegség lefolyását elemzik. 3. Röntgen vizsgálat, cytologiai vizsgálatok (csontvelő kenet, csont-biopsia) és egyéb laboratóriumi vizsgálatok (vörösvérsejtsüllyedés, peripheriás vérkép, serum és liquor papír és immunelektrophoresis) alapján a betegség korai szakában felismerhető. Bence-Jones fehérje az itt közölt eseteknek csupán 1/3 részében jelent meg a vizeletben. 4. Un. complex (nem specifikus roboráló, irradiatiós, cytostatikus, egyes esetekben műtéti vagy konzervatív orthopaediai) kezeléssel az idegrendszeri szövődményes eseteknél megközelítően 21,2 hó (élő betegeink), ill. 26,4 hó (meghalt betegeink) kezelésbe vételtől számított betegségtartamot észleltek.

AFFILIÁCIÓK

  1. Budapesti Orvostudományi Egyetem I. Neurológiai és Psychiatriai Klinika és az Országos Onkológiai Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Az emberi izomorsók szövettani szerkezetéről és beidegzéséből

ABONYI Eszter, STIPULA Magda

Klinikánk nagy izombiopsiás anyagán azt a kérdést vizsgáltuk: hogyan viselkednek az izomorsók különböző izombetegségekben. A diagnosztikai célra kimetszett izomrészlet azonban sok esetben nem tartalmazott izomorsókat, vagy csak kisszámban. Az irodalmi adatok főképpen állati izomorsókra (a továbbiak ban io) vonatkoznak. Ezért az észlelt izomorsóképek kórszövettani értékelése nehézséget okozott. Az emberi io-k pathologiai elváltozásaival kevés tanulmány foglalkozott. Mindezért mindenekelőtt normál emberi io-ra vonatkozó tapasztalásokat igyekeztünk gyűjteni. Jelen tanulmányunk a normális emberi io szerkezetével és beidegzésével foglalkozik. Következő tanulmányunk az io fejlődését, harmadik pedig az io-k kórszövettani elváltozásait fogja tárgyalni különböző, neurológiai szempontból fontos izombetegségekben.

Ideggyógyászati Szemle

A Rorschach-teszt választartalmainak rendszerezése

PETHŐ Bertalan

Összegezve, mentalisan enyhén és egyenetlenül retardált, különc, magának való, mások elől nem nagyon takargatott és ambivalensen megélt autisztikus világot kiszínezgető psychopatha képe rajzolható meg a jegyzőkönyv alapján. Leginkább a Boss (1913) által leírt, passzivitással és tartásnélküliséggel jellemzett antiszociális psychopathát ismerhetjük fel, adatokat nyerve sajátos, egyéni világának minőségére vonatkozólag is. Circularis psychosis, schisophrenia és organikus psychosyndroma már a hagyományos kiértékeléssel elvethető. A teszt lefolyásalakzatát tekintve várhato még a személyiség bizonyos kedvező alakulása, de ez ellen komoly erők hatnak, így pl, a tesztet lezáró F-unbest. descriptio és az utótesztben, a cenzura lazulása során felszínre került, súlyos generációs-familiaris konfliktusra utaló TA válasz. Mindenesetre, a psychotherápiának, különösen a további, most új tematikus tápot nyerő exploráció alapján, feltétlen indikációja van, mert így hasznosíthatjuk a gyakorlatban azt a nyereséget, amit a betegnek az "oligophrenia", vagy a "postprocessualis schizoidia" megjelölésen túlmenő, emberibb, átfogóbb, mélyebb megértése adott a kibővített teszt-kiértékelés során.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok a panencephalitis submikroszkópiájához. B Intranuclearis inclusiók, virus-szerű részecskék a demyelinisatio és annak lefolyása

ÓVÁRY Imre, GOMBI Róza, BENKŐ Károly, SORSZEGI Pál, GÖDÉNY Sára, KAPPÉTER István

Panencephalitises beteg jobb oldali area peristriatajából nyert biopsiás anyag feldolgozásának második fázisában a talált intranuclearis zárványok Bouteille beosztása szerint gyakrabban II., ritkábban I. csoportba oszthatók, általában összecsavarodott pamut-matringra emlékeztet, körülötte világos haloval. Az osmiophil, elektrodens centrumú, "vírus-mimetic" részecskéket nagy számban találtuk meg, leggyakrabban a neurocytákban. Számuk alapján fel kell tételeznünk, hogy az extracellularis tér felé a particulum döntően a neurocyták széteséséből kerül. A particulumok számára az általunk vizsgált anyagban 27%-ban válik lehetővé a liquortérbe való kerülés. Ez perspektivikussá teszi a particulumok liqurból történő kinyerését. A myelin-lebomlás a Ranvier-féle befűződés felől kezdődik és axofugalis irányt mutat. Elektrophysiologiailag, valamint kliniko-pathologiailag a panencephalitis vizsgálatában pathologiás informativ, pathologiás integrativ, valamint pathologiás energetikai tényezőkre vezetjük vissza a betegséget. További vizsgálataink folyamatban vannak.

Ideggyógyászati Szemle

Tudományos ülések

VÁMOSI Bertalan, HALÁSZ Péter, ZSADÁNYI Ottó, VELOK Gy., HIDASI J., BOCZÁN G., TOMKA Imre, SARKADI Ádám, ZETTNER Sebő, CALCAINAU C., POPESCU-TISMANA G., BUDAI R., HASZNOS Tivadar, GOMBI Róza, ENGÁRT Gizella, BOCZÁN Gábor, SZÁK János, BOCZÁN János, SZAMOSI Mária, B. SÁRMÁNY Judit, TÓTH Sándor, SZLÁVIK László, HARSÁNYI Ferenc

Szerzők beszámolnak a XII. EEG kongresszuson tartott tudományos ülésekről.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Veleszületett metabolikus rendellenességgel diagnosztizált autista gyermekek]

CAKAR Emel Nafiye, YILMAZBAS Pınar

[Az autizmus spektrum zavar heterogén tünetekkel jelentkező idegrendszeri fejlődési zavar, aminek az etiológiája nem kellően tisztázott. A közelmúltban, az autizmus gyakoriságának növekedése és a veleszületett metabolikus rendellenességek diagnosztikai lehető­ségei­nek bővülése miatt egyre több komorbiditásra is fény derült. A vizsgálatban olyan autizmus spektrum zavar diagnózissal rendelkező betegek vettek részt, akik 2018. szeptember 1. és 2020. február 29. között a Gyer­mekbetegek Metabolizmusambulanciáján részesültek ellátásban (n = 179 fő). A betegek személyes adatait, rutin és speciális metabolikus teszteredményeit retrospektív módon elemeztük. Az ambulanciánkon ezen idő alatt meg­jelent 3261 beteg közül 179-en (5,48%) rendelkeztek autizmus spektrum zavar diagnózissal, ők képezik vizsgálatunk be­teg­populációját. A speciális metabolikus kivizsgálás eredményeképpen 6 beteg (3,3%) esetében állítottunk fel veleszületett metabolikus rendellenesség diagnó­zist. Két betegünk klasszikus phenylketonuria, két betegünk klasszi­kus homocystinuria, egy betegünk 3D típusú muco­poly­saccharidosis (Sanfilippo-szindróma) és egy 3-metil­krotonil-CoA-karboxiláz-hiány diagnózist kapott. A veleszületett metabolikus rendelle­nes­ség ritkán autizmus spektrum zavarhoz társulhat. A kór­-tör­ténet pontos felvétele, az alapos fizikális vizsgálat és a tünetek gondos mérlegelése az autizmus spektrum zavarban szenvedő betegek esetében segítheti a klinikust a döntéshozatali folyamatban, és elvezethet a megfelelő metabolikus kivizsgáláshoz. Ha az autizmus hátterében veleszületett metabolikus rendellenességet találunk, az hatékony kezelést eredményezhet.]

Nővér

Ápolók tájékozottságának felmérése a műtéti seb ellátása, szövődményei és a kötszerek ismeretének tekintetében

FERENCZY Mónika, BÁLINT Beáta, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja volt felmérni sebészeti jellegű osztályokon dolgozó ápolók ismereteit a műtéti seb kezeléséről, a sebgyógyulás fázisairól, szövődményeiről, valamint az intelligens kötszerekről. Kvantitatív, keresztmetszeti, leíró vizsgálatunkat egy dunántúli kórházban végeztük nem véletlenszerű, szakértői mintavétellel, saját készítésű kérdőívvel. Célcsoportunk a kórház sebészeti jellegű osztályain dolgozó ápolók voltak (N=85). Az adatelemzés során MS Office Excel 2016 szoftver leíró statisztikai módszereit – átlagot, szórást, gyakoriságot – számoltuk. Változók közötti kapcsolat vizsgálatára χ2-próbát alkalmaztunk (p<0,05). A kötszerek ismeretét nem befolyásolta az iskolai végzettség (p>0,05). Akik mindennapos munkájuk során sebellátást végeznek, több ismerettel rendelkeznek az elsődlegesen gyógyuló sebek sebkezelési sorrendjéről, valamint az intelligens kötszerekről (p<0,1). Az osztályok tekintetében szignifikancia mutatkozott a szövődményes sebek felismerése, a felszívódó varrat előnyének ismerete és a fájdalomcsillapítási eljárások alkalmazása tekintetében (p<0,001). A betegbiztonság érdekében az ápolók sebkezeléssel kapcsolatos tudását folyamatosan fejleszteni kell. Biztosítani szükséges a hozzáférhető és elérhető információforrást, továbbképzéseket.

Ideggyógyászati Szemle

Családtervezés sclerosis multiplexben: fogantatás, terhesség, szoptatás

RÓZSA Csilla

A sclerosis multiplex leggyakrabban fogamzó­képes korú nőket érint, így a családtervezés kiemelkedően fontos kérdés ebben a betegségben. Napjainkra egyértelműen bebizonyosodott, hogy a terhesség nem rontja a relapszáló-remittáló sclerosis multiplex hosszú távú prognózisát, ennek ellenére sok beteg még manapság is bizonytalan a gyermekvállalást illetően. A kérdést bonyolítja, hogy az egyre növekvő számú beteg­ségmódosító terápia terhességre gyakorolt hatásával nin­csenek eléggé tisztában a betegek, és sokszor az orvosok sem. Még kevésbé tisztázottak és ismertek a szoptatással kapcsolatos kérdések. A betegek ezekről a témákról elsősorban gondozó neurológusukkal konzultálnak. A neu­ro­ló­gus feladata a fogamzásgátlással, terhességgel, asszisz­tált reprodukcióval, szüléssel, szoptatással, betegségmódosító kezelésekkel járó kockázatokat és előnyöket reá­lisan értékelni, a beteget ezekről tájékoztatni, majd a b­e­teggel közösen a családtervezési tervekkel összhangban a megfelelő betegségmódosító gyógyszert megválasztani. A jelen közlemény célja a klinikusok eligazodását segíteni ezekben a kérdésekben.A releváns szakirodalom áttekintése alapján, a nemzetközi irányelvekkel összhangban a közleményben áttekintjük a fogantatás, terhesség és szoptatás témakörét, különös tekintettel a törzskönyvezett betegségmódosító terápiák terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságára.

Ideggyógyászati Szemle

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei

FRECSKA Ede, BALLA Petra

A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neu­ropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szö­vődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció ká­ros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.