Ideggyógyászati Szemle

J131-gyel jelzett Humán Serum Albuminnal végzett myelographiák

TAKÁCS Piroska1

1966. NOVEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(11)

J131-gyel jelzett HSA-val végzett myelographiás módszert ismertet. A vizsgálatot jól értékesíthetőnek tartja, spinalis térszűkítő folyamatok gyanújánál első tájékozódásra, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a vizsgálat nem teszi nélkülözhetővé az egyéb diagnosztikus eljárásokat. Csatlakozik Ljasz véleményéhez, hogy a módszer jól alkalmazható a spinalis tér térszűkítő folyamatai helyének lokalizációjánál, de nem ad differenciál-diagnosztikus segítséget a folyamat minőségének megállapításánál. A módszer nagy előnye veszélytelensége.

AFFILIÁCIÓK

  1. Csongrád Megyei Tanács Kórháza Szentes, Izotóp Laboratórium és Ideg-elme Osztály

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

A schizophrenia és a depressio kimenetelének alakulása a múltban és jelenben

VARGA Ervin, HAITS Géza

A BOTE Psychiatriai klinika kórrajzaiból,,matched pares” technikával 4X123 (összesen: 492) kórtörténetet dolgoztunk fel különböző évek kórrajzaiból.

Ideggyógyászati Szemle

A liquor plasma-sejtjeiről

PÉTER Ágnes

Szerző 60, elsősorban a központi idegrendszer gyulladásos megbetegedésében szenvedő eset meningogramjain észlelt plasma-sejteket elemzi morphologiai és functionalis szempontból. A plasma-sejtek alak-variánsai között izoláltan a liquorban megjelent éretlen sejttípusokat talált. A liquor plasmocytaer fiatal sejtalakjai szerző szerint a liquor plasma-sejtek leptomeningealis származását valószínűsítik. Szerző két beteg liquorában plasmocytaer cytologiai reactiót, blast típusú sejtek felszaporodását, a plasma-sejtekben secret-vacuolumokra emlékeztető elváltozásokat és erősen emelkedett gamma-globulin értékeket talált. Felveti a liquorban észlelhető plasma-sejtek immunaktív voltának lehetőségét és szerepét a liquor ellenanyag termelésében. 30 panencephalitises beteg meningogrammjának és 18 eset liquor-fehérje spektrumának elemzése alapján a leptomeningealis plasma-sejteket elsősorban a liquor gyors vándorlású gammafractióinak létrehozásáért teszi felelőssé.

Ideggyógyászati Szemle

Körülírt cervicalis spondylarthrosis okozta isolalt thenar atrophia

KLEIN Magda

Szerző áttekinti a körülírt osteochondrosis által okozott isolalt thenar atrophia irodalmát, majd három saját jellemző esetét ismerteti. Felhívja a figyelmet a kórkép ismeretének diagnostikai, differential-diagnostikai és therapiás jelentőségére. Foglalkozik a kórkép kialakulásának feltételezhető localis facilitáló tényezőivel.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok chronikus schizophrenekkel végzett csoporttherapia hatásosságának a kérdéséhez

SÜLE Ferenc, SÜLE Ferencné

A szerzők egy chronikus psychotikusok közt végzett 30 ülésből álló csoporttherapiás folyamat felméréséről számolnak be. A felmérést klinikai orvosi és nővér-megfigyelések, megismételhető test-eljárások, a csoport-ülések communicatióinak általuk kidolgozott módszerű rendszeres regisztrálásának segítségével végezték. Vizsgálatuk azt mutatja, hogy már 30 therapiás ülés is hasznos a betegek reszocializálásának szempontjából és jelentősnek tartják azt a lehetőséget, hogy módszeres regisztrálás segítségével a csoport-dinamika további kutatása és megértése lehetővé válik.

Ideggyógyászati Szemle

Familiarisan előforduló compressiós eredetű peripheriás idegrendszeri károsodások

PÉLEY Domokos

A szerző két családot ismertet, melyekben többszörös peripheriás idegrendszeri károsodásokat, elsősorban nervus peroneus bénulást észlelt. Az idegkárosodások úgyszólván minden alkalommal hosszabb ideig tartó merev testhelyzetben (térdelés, guggolás, karlógatás) keletkeztek. A betegség prognosisa jó, de recidíva előfordulhat. Elsősorban mezőgazdasági munkavégzés közben szokott fellépni, ezért foglalkozási ártalomnak is tekinthetjük. A betegség létrejöttében veleszületett családi hajlamnak, és az idegek compressiójának mint kiváltó tényezőnek tulajdoníthatunk szerepet.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

A magyar oltóanyaggyártás története

ÓCSAI Lajos

A közlemény bemutatja a magyar oltóanyaggyártás történetét, helyenként összekapcsolva a védőoltással megelőzhető fertőző betegségek elleni küzdelem folyamatával, aláhúzva azt a tényt, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rend fenntartásához az elmúlt több mint 140 év alatt minden kormány tevőlegesen hozzájárult. Az írás a himlőnyirok-termeléstől, a Phy­laxiánál kezdődő diftériaszérum-termelés megindításától az Országos Köz­egész­ség­ügyi Intézet (OKI) megalakulásán át az ott folyó oltóanyag-termelésig, majd a Humán önálló vállalattá alakulásán át annak meg­szűnéséig igyekszik bemutatni az elért eredményeket. Az OKI oltóanyag-termelésével, az influenza elleni oltóanyag-előállítással kapcsolatos tevékenységével részletesebben is foglalkozik, mivel ez az 1960–1970-es években nemzetközi téren is kiemelkedő volt. A Humán Oltóanyag-termelő és Kutató Intézet tevékenységéből kiemelkedik a Di-Per-Te oltóanyag előállítása, melynek tetanuszkomponense ma is tovább él egy multinacionális oltóanyag-gyártó cég termékeiben.

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Nővér

Magyar Ápolók Napja

TISÓCZKI Evelin, BALOGH Zoltán

2022. február 19-én ünnepeltük Kossuth Zsuzsanna első országos főápoló születésének 205. évfordulóját. Kossuth Zsuzsannát nagyfokú empátia, önfeláldozás, példaértékű magatartás és hivatástudat jellemezte. Megalapozta az ápolás és betegellátás folyamatait, kiemelkedő szakmai munkásságot végzett egész életében. Nem tett különbséget ember és ember között, csakis a szenvedő beteget látta minden egyes katonában és sérültben. Életét áldozta hivatásáért. A Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban Kossuth Zsuzsanna-emlékérmet alapított a szabadságharc 150. évfordulójának évében, amelyet minden év február 19-én adományoznak oda.

Nővér

A csontritkulás szűrése az alapellátásban kvantitatív ultrahanggal

HIRDI Henriett Éva, SZOBOTA Lívia

A csontritkulás az egyik leginkább aluldiagnosztizált és alulkezelt egészségügyi állapot. Az elmúlt évtizedekben több olyan kockázati indexet is kidolgoztak, amelyek az alacsony csontsűrűség kockázatának kitett nők azonosítására alkalmasak, akiknél BMD-tesztet kell elvégezni. A vizsgálat célja: A felmérés célja annak bemutatása volt, hogy a kvantitatív ultrahangos csont­sűrű­ségmérést az alapellátásban dolgozó ápolók valóban egyszerűen el tudják végezni, amellyel jelentősen elősegíthetik az osteopeniás és osteoporosisos állapotok korai felismerését. Retrospektív dokumentumelemzésre került sor minden olyan páciensnél, aki 2021 márciusa és decembere között részt vett kvantitatív ultrahangkészülékkel végzett sarokszűrésen. A vizsgált személyek 20–64 év közötti felnőttek voltak (N=1032). A kvantitatív ultrahangvizsgálat Sonost-2000 csontdenzitométerrel valósult meg. A testösszetétel-vizsgálat többfrekvenciás szegmentális testösszetétel-analizátorral történt. A mérési eredmények értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával történt. A vizsgált személyek átlagéletkora 43,12±9,6 év; 29,7%-uk férfi, 70,3%-uk nő. A vizsgálatban részt vevő nők 2,4%-ának van osteoporosisa (T ≤ −2,5), és 49,86%-uk osteopeniás a WHO meghatározása szerint. Osteopeniás értékeket a férfiak 32,35%-ánál mértek. A vizsgálati mintában összesen 273 fő (26,45%) tartozott az 50–64 éves korosztályba (223 nő és 50 férfi). Az 50 év feletti nők 4%-ának van csontritkulása, 63,7%-ának pedig osteopeniája. Az alapellátásban dolgozó ápolók képesek felismerni az osteoporosis szempontjából kulcsfontosságú rizikótényezőket, elvégezni a kvantitatív ultrahanggal a mérést, és azonosítani a megbetegedésben szenvedő személyeket.

Ideggyógyászati Szemle

Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és rövidített változatának összehasonlító elemzése

ÁDÁM Szilvia, DOMBRÁDI Viktor, MÉSZÁROS Veronika, BÁNYAI Gábor, NISTOR Anikó, BÍRÓ Klára

Háttér – A kiégés prevalenciájának meghatározására a humán szolgáltatószektorban dolgozók körében egyre gyakrabban használják az Oldenburg Kiégés Kérdőív két változatát, melyek a mérvadó Maslach Kiégés Kérdőív tartalmi és elméleti korlátait hivatottak áthidalni. Magyar­országon nincsenek adataink sem a Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív, sem az Oldenburg Kiégés Kérdőív strukturális validitásáról. Cél – Az Oldenburg Kiégés Kérdőív és a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív strukturális validálásának tesztelése ma­gyar mintán. Módszer – Keresztmetszeti felmérésekben 564 fő vett részt (196 egészségügyi dolgozó, 104 ápoló és 264 klinikai orvos). A mérőeszközök konstruktumvaliditásának vizsgálatára megerősítő faktorelemzést, reliabilitásának vizsgálatára pedig belsőkonzisztencia-elemzést (Cronbach-α) használtunk. Eredmények – A Mini-Oldenburg Kiégés Kérdőív és az Oldenburg Kiégés Kérdőív rövidített változatának struktú­rája megerősítette az eredeti kétdimenziós struktúrát (kimerülés, kiábrándultság). A Cronbach-α mutató alá­támasztotta a mérőeszközök megbízhatóságát. Kiégés a résztvevők jelentős részét jellemezte mindegyik rész­min­tában. A kimerülés dimenzióba tartozó vizsgálati személyek prevalenciája minden mintarészben 54,5% felett volt, valamint különösen magas volt a kiábrándultság dimen­zió­ban magas pontszámot elért orvosok aránya (92%). Következtetések – Eredményeink elsősorban a Mini-Olden­burg Kiégés Kérdőív magyar változatának validitását és reliabilitását támasztják alá a kiégés mérésében klinikai orvosok és egészségügyi szakdolgozók körében.