Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. ÁPRILIS 01.

Az emberi agy corticosteroid-fractiói

FAZEKAS I. Gyula, FAZEKAS Attila

1. Pneumonia, 2. szívbénulás okozta hirtelen halál, 3. alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelen halál és 4. járműelgázolás okozta elvérzés, illetve nyúltvelő szakadás eseteiben, 21—72 év közötti 10 ember 5 agyterületéből a halál után 2—9 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papírchromatographálásnak vetettünk alá. A kivonatokkal együtt standardként a következő corticosteroidokat futtattuk : 1. tetra hydrocortisol, 2. tetrahydrocortison, 3. cortisol (hydrocortison), 4. cortison, 5. corticosteron, 6. 11-dehydrocorticosteron. — A vizsgált agyterűletek : 1. híd + nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehér állomány. 1. összesen 11 steroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 megegyezett a standardokkal, a többi nem identifikált 5 steroidot X, (Rf. 0,03), X2 (Rf. 0,06), X3 (Rf. 0,19), X4 (Rf. 0,66), X5 (Rf. 0,70)-el jelöltük. 2. Ezek a steroidok a haláloktól függően az egyes agyterületeken különböző mennyiségben és minőségben voltak kimutathatók. 3. Legnagyobb mennyiségben a cortisolt (hydrocortison) és a corticosteront lehetett kimutatni. A többi fractiók az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben voltak jelen. 4. Legtöbb fractio és legnagyobb mennyiségben a pneumonia miatt meghaltak agyterületein voltak találhatók. Ezután következtek a szívbénulás miatt hirtelen meghaltak agyterületei. Harmadik helyen az alkoholos állapotban szívbénulás miatt meghaltak és negyedik helyen állottak, vagyis legkevesebb fractiót és legkisebb mennyiségben tartalmaztak az alkoholos állapotban baleset miatt meghaltak agyterületei. 5. Korábbi állatkísérleteink eredményeivel egybenhangzóan megállapítható volt, hogy alkohol hatására az emberagy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb a más ok folytán elhaltakéhoz viszonyítva. 6. A pneumonia miatt meghaltak agyterületeinek össz-steroidjaiban törvényszerűnek látszó sorrend nem volt megállapítható. 7. A szívbénulás miatt hirtelen meghaltaknál és az elvérzéses esetben legtöbb steroid a híd + nyúltagy területén volt található, második helyen a kisagy steroid-tartalma állott, harmadik helyen a törzsdúcok következtek, negyedik helyen a nagyagykéreg és ötödik helyen a nagyagy fehér állománya állott. Csak a nyúltvelő-szakadás esetén volt legkisebb a nyúltagy + híd, valamint az agykéreg steroid-tartalma (feltehetőleg a sérülések miatt) a másik három agyterülethez viszonyítva. 8. Annak eldöntésére, hogy az életkor, a nem, továbbá a halál és a vizsgálat közt eltelt (10 óránál hosszabb) idő befolyásolja-e az egyes agyterületek corticosteroid fractióinak mennyiségét, számát és nagyságát, további vizsgálatok szükségesek.

HUN 1966;19(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. ÁPRILIS 01.

A gammaenkephalographia metodikája és helye a neurológiai diagnosztikában

PÁLVÖLGYI Richárd, HERNÁDY Tibor

Szerzők általános fizikai bevezetés után ismertetik a J131-gyel jelzett serum al buminnal (RISA) végzett gammaenkephalographia (GEG) metodikáját. A módszer előnyeinek és hátrányainak leírása után részletesen tárgyalják azokat az eseteket, melyekben a GEG-től megbízható eredmény várható.

HUN 1966;19(04)

Ideggyógyászati Szemle

1966. ÁPRILIS 01.

Módszer EEG-görbék szinkronizációjának mérésére

SZÉKELY József Iván, SÁKI Péter

Ma már mintegy féltucatnyi matematikai-statisztikai eljárás ismeretes, melyek az EEG-görbék eddiginél pontosabb, finomabb analízisét teszik lehetővé. Ezen módszerek, mindenekelőtt az autokorreláció (Brazier és Casby, Brazier és Barlow), a Fourier-analízis (Dietsch, Hajtman és Dési), s a különböző átlagszámítási eljárások alapvetően analitikus jellegűek. Adott matematikai formuláknak megfelelően elemeire bontják fel a vizsgált tevékenységet, illetve kiszűrik a véletlen változások tengeréből a törvényszerűt, a periodikust, az átlagost. Az elektroenkefalogramm mindenre kiterjedő, beható vizsgálata — úgy véljük — ezek együttes felhasználását követeli, mert mind más-más kérdésfeltevésre válaszol, más matematikai princípiumon alapszik.

HUN 1966;19(04)