Ideggyógyászati Szemle

Aminosav-megoszlás a liquor cerebrospinalisban (I.) Arginin

SZILÁGYI Á. Katalin1, PATAKY István1

1966. JANUÁR 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1966;19(01)

Kolorimetriás arginin-meghatározásokat végeztek, rutin laboratóriumi módszerekkel normálisnak talált, liquor cerebrospinalisban és serumban. Megállapították, hogy a világirodalom ellentmondó értékei feltehetően a liquor vételhelyében, illetve a levett liquor mennyiségében lelhetik magyarázatukat, mert a cysternalis liquor arginin-tartalma magasabb, mint a lumbalisé. Összefüggést állapítottak meg a lumbalis liquor arginin-szintje és az azonos személynél talált serum-szint között. Számszerű összefüggés látszik a liquor arginin tartalma és az életkor között is (az előrehaladó életkorral fokozatosan csökken), ez az összefüggés azonban statisztikailag nem igazolható.

AFFILIÁCIÓK

  1. Országos Ideg-és Elmegyógyintézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Diagnosztikus tévedések jelentősége agydaganatokban

GÁTAI György

A tévedések jelentékenyebb csökkentése csak a hibaforrások ismertetésétől, illetve az oktatás, szervezés és különböző szakterületek bevonásától, segítségétől várható. Meg kell ragadnunk minden alkalmat arra, hogy a kérdésnek, jelentőségéhez mért publicitást biztosítsunk. Ez a harmadik, de nem utolsó ok, amiért az agydaganatok diagnosztikai problémáit, a korai kórisme fontosságát tárgyaltuk.

Ideggyógyászati Szemle

Fonónők neurózis-morbiditásának alakulásában szerepet játszó tényezők vizsgálata

BÁLINT István, HÓDOS Tibor

A szerzők statisztikai vizsgálat segítségével meghatározták a textilipar és ezen belül a fonodai üzemek helyét az ipar neurózis-morbiditási szerkezetén belül. Ebből kitűnt, hogy a fonodai üzemek t öbb éven át a második, ill. har madik helyen állnak a neurózis-morbiditás terén mutatkozó magas értékeikkel. A foglalkozási tényezőknek ezen neurózis-morbiditás előidézésében betöltött szerepének vizsgálatát végezték el az egyik magas neurózis-morbiditású fonodában. A fizikai terhelés leglényegesebb komponenseit, a statikus munkavégzésben, a technológiailag ma már indokolatlan magas hőmérsékletben, nagy relatív páratartalomban, elégtelen megvilágításban, erős zajhatásokban jelölik meg. Ezekre vonatkozóan mérési adatokat közölnek. A pszichés igénybevétel domináns tényezőjének a tartós figyelmi igényt és az állandó figyelemmegosztás szükségességét tekintik. A munka- és pihenési rend elégtelenségére utaló jelnek minősítik a munkaközi szünetek hiányát. Neurotikus és kontrollcsoport figyelemmegosztási és kéztremor vizsgálati eredményei alapján a neurotikusoknál a műszak közepén szignifikáns módon nagyobb elfáradást találtak, mint a kontrollcsoportnál. Az általános terhelés csökkenésére felszólító jelzésként értékelik, hogy a műszak végén a kontroll személyek műszeres vizsgálati eredményei már a neurotikusokétól nem szignifikáns módon térnek csak el.

Ideggyógyászati Szemle

Az agy bioelektromos tevékenységének változása kísérletes hyperoxiában

SZÁM István, NIKOLITS Ilona, GOTTSEGEN György

3,7 atm. nyomású oxigén hatásának kitett kísérleti patkányok - beépített corticalis elektródák révén regisztrált-elektroencephalogrammján durva, nem specifikus, amplitudó- és frequentia-változások, valamint tüskekisülések figyelhetők meg. Az EEG változások fellépte megelőzi a légzés és szívműködés károsodását és a „hyperoxiás” tüdővizenyő kifejlődésének legkorábbi szakát is ; az arteriás vér 02-telítettsége ugyancsak normális ez időpontban. Az állatok által termelt CO2 megkötése, s így a CO2 visszalégzésének megakadályozása késlelteti az EEG változásoknak, s részben kivédi a tüskepotentialoknak kialakulását. Az agy bioelektromos tevékenységének károsodása az oxigen mérgezés legkorábbi tünete.

Ideggyógyászati Szemle

Nagyméretű intracerebralis aneurysma esete

EPSTEIN Ottó, VAATAY Irén

A szerzők a jobb frontalis lebenyben elhelyezkedő nagy intracerebralis aneurysma esetét írják le, amely aneurysmából valószínűleg legalább kétszer indult ki kisebb vérzés és okozott neurologiai tüneteket. Végül is enyhébb neurologiai tünetek mellett főként psyches elváltozásokat hozott létre és ezek miatt vált szükségessé a beteg elmeosztályi elhelyezése. A halált intercurrens bronchopneumonia okozta, míg a boncolásnál az aneurysma ép volt és az észlelt tünetek az aneurysma elhelyezkedésével és nagyságából folyó nyomásával voltak okozati összefüggésbe hozhatók.

Ideggyógyászati Szemle

Carotis angiographia idős és arterioscleroticus betegeken

SZEGEDY László, HAITS Géza

Szerzők 422 cerebrovascularisan károsodott, idős betegnél végzett carotis: angiographiáról számolnak be. Az összesen 482 angiographiás vizsgálat során egyetlen esetben sem észleltek szövődményt. 64 betegük az angiographia után kifejezett javulást mutatott. Szerzők irodalmi adatok és saját beteganyaguk alapján elemzik az érbetegségekben végzett angiographiák problematikáját.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

A szocioökonómiai helyzet és a stroke kapcsolata a fővárosban

VASTAGH Ildikó, SZŐCS Ildikó, OBERFRANK Ferenc, AJTAY András, BERECZKI Dániel

A nyugat- és kelet-európai országok stroke halandósága közötti szakadék a társadalmi-gazdasági különbségeket tükrözi. Felvetődik a kérdés, hogy az életszínvonalbeli különbségek kisebb régiók szintjén is megnyilvánulnak-e a stroke jelleg­ze­tes­ségeiben. Összefoglalónkban a főváros egyik legszegé­nyebb (VIII.) és leggazdagabb (XII.) kerülete stroke-betegeinek összehasonlítását mutatjuk be életkori megoszlás, stroke-incidencia, esethalálozás és mortalitás szempontjából. Két összehasonlító epidemiológiai vizsgálatunk eredményeit összegezzük, melyek ugyanabban a két kerületben az akut cerebro­vascularis betegséget elszenvedett lakosságot vizsgálták. A „Budapest 8–12 Projekt” igazolta, hogy a szegényebb VIII. kerületben a stroke fiatalabb életkorban jelentkezik, valamint magasabb a dohányzás, az alkohol­abú­zus és a kezeletlen hypertonia prevalenciája. A „Hat Év Két Kerületben” tanulmányba bevont 4779 beteg a 10 éves utánkövetéssel egy­értel­műen igazolja, hogy a stroke fiata­labb korban következik be, magasabb incidenciával, eset­ha­lálozással és mortali­tással jár a kedvezőtlen szocio­öko­nó­miai adottságokkal rendelkező VIII. kerületben. A fiatalabb korcso­portokon belül magasabb a halálozás és a társbetegségek prevalenciája a VIII. kerületben a XII. kerülethez képest. A rizikófaktorok magasabb prevalenciája és a fiatalabb korcsoport magasabb halálozása a kedve­zőtlenebb szocioökonómiai adottságú VIII. kerület lakossá­gának jelentősebb sérülékenységére utal. A hiányzó láncszem a szegénység és a stroke között az életmódi rizikó­tényezők és az elsődleges prevencióhoz való adherencia hiánya lehet. A népegészségügyi stroke-prevenciós prog­ramoknak a kedvezőtlen szocioökonómiai környezetben élő fiatalabb korosztályra kellene fókuszálniuk.

Lege Artis Medicinae

Fókuszban a LAM (Lege Artis Medicinae)

VASAS Lívia, GEGES József

Három évtizeddel ezelőtt azzal a céllal in­dult a LAM, hogy az orvostudomány és annak határterületeivel kapcsolatos tudományos információkról tájékoztasson. Már a kezdetektől fogva felvállalt egy különleges tématerületet is, amelyben a medicinát a művészet világával kapcsolja össze. Az or­vosszakmai közlemények palettáján ez ma is különlegesnek számít. A LAM eddigi történetének elemzését nemzetközileg elfogadott publikációs irányelvek, és az objektivitást biztosító, tudományos adatbázisok segítségével végeztük. Megvizsgáltuk a LAM gyakorlatát, hogy a hagyományos nyomtatott füzet és az elektronikus verzió tartalmának közzététele során miként felel meg a legfőbb szempontoknak, a jelen kor szakmai elvárásainak. Feltártuk a kiadvány jelenlétét a legnagyobb bibliográfiai és tudománymetriai adatbázisokban, áttekintettük helyét a ha­zai szakmai folyóiratok között. Az eredmények azt bizonyítják, hogy az elmúlt évek során a LAM annak ellenére szerzett nemzetközi ismertséget, hogy a ke­vesek által beszélt magyar nyelven megjelenő kiadvány. Köszönhető ez a külföldi társszerzőkkel, valamint a kizárólag kül­honi kutatók által írott cikkek LAM-ra való hivatkozásainak. A magyar bibliográfiai adat­bázisok érthető módon teljes terjedelmében tartalmazzák a folyóiratot, amelynek az élenjáró lapok között van az olvasottsága. A kiadvány nagy erénye a szerzők munkahelye szerinti megoszlás széles spektruma, mellyel szinte teljes egészében lefedik a hazai egészségügyi intézményi rendszert. A tartalom különlegességét eme­lik a művészeti tárgyú írások, amelyek az or­vosi szakközleményekhez hasonló feltártság esetén fokozott magyar és külföldi érdeklődésre tarthatnak számot.

Hypertonia és Nephrologia

Dializált betegek étrendi kezelése

ZAKAR Gábor

A hemodialízis katabol esemény, hatására csökken az egész test fehérjeszintézise, a betegek a dializátumban kezelésenként átlag 15-20 gramm fehérjének megfelelő aminosavat vesztenek, a vér-membrán kontaktus ugyanakkor gyulladásos aktivációt jelent. Egyes, elágazó szénláncú aminosavak nem csupán mint szubsztrátok, hanem mint a fehérje-anyagcsere független szabályozói is hiányoznak a fehérjeszintézishez. Kórosan fokozódik a nyugalmi energiafelhasználás is. A fehérje/ aminosav veszteséget és az extra energiaigényt a szervezet az izomfehérjék bontásából fedezi, amelyet a csökkent anabol folyamatok nem ellensúlyoznak, a dialízis napján a nitrogénegyensúly biztosan negatív.

Ideggyógyászati Szemle

F-DOPA-jelzett PET/CT-PET/MR alapú modern 3D besugárzástervezés glioblastoma multiformés (GBM-) betegek komplex kezelésében. Az első magyarországi tapasztalatok

SIPOS Dávid, TÓTH Zoltán, LUKÁCS Gábor, BAJZIK Gábor, HADJIEV Janaki, CSELIK Zsolt, REPA Imre, KOVÁCS Árpád

Bevezetés - A glioblastoma multiforme (GBM) komplex onkológiai ellátásában a sugárkezelésnek kiemelt szerepe van. A modern 3D alapú sugárterápiás kezelések tervezése hagyományos CT- és MR-információ alapján valósul meg, azonban egyre nagyobb figyelem terelődik a daganatos elváltozások biológiai és funkcionális morfológiáját leíró funkcionális hibrid képalkotásra. A 18F-DOPA nagy specificitású és szenzitivitású aminosavtracer, melynek fontos szerepe lehet a pontos céltérfogat-definícióban GBM-es betegek besu­gár­zástervezése során. Jelen tanulmányunk az első hazai 18F-DOPA alapú PET/CT/MR fúzión alapuló 3D besu­gárzástervezési tapasztalatainkat mutatja be. Anyag és módszer - Hazánkban 2017 szeptembere óta elérhető a 18F-DOPA tracer klinikai alkalmazásban. 2017 szeptembere és 2018 januárja között a Kaposi Mór Oktató Kórház Dr. Baka József Diagnosztikai, Onkoradiológiai, Kutatási és Oktatási Központjában három, szövettanilag igazolt glioblastoma multiformés beteg részesült 18F-DOPA alapú 3D besugárzástervezésben. Mind a három beteg a konvencionális képalkotás mellett protokoll szerinti tervezéses PET-MR vizsgálaton esett át. A kontúrozáshoz és besugárzástervezéshez a Varian Eclipse 13.0 verziójú szoftvert alkal­maztuk. A tervezéses CT-re fuzionáltuk a PET/CT/MR vizsgálatok során nyert T1-kontrasztos, T2-, valamint 18F-DOPA-képsorozatokat. Definiáltuk a 18F-DOPA-halmozó területet (BTV-F-DOPA), a T1-kontraszt­anyagot halmozó területet (GTV-T1KA), valamint a T2-oedemát lefedő területet (CTV-oedema). Eredmények - A három esetet vizsgálva az átlagos 18F-DOPA-tumortérfogat 22,7 cm3 volt (range 15,3-30,9; SD = 7,82). Az átlag GTV T1-CE 8,7 cm3 értéknek bizonyult (range 3,8-13,2; SD = 4,70). Az átlag CTV-oedematérfogat 40,3 cm3-nek adódott (range 27,7-57,7; SD = 15,36). A PTV-definíció szempontjából fontos, egymást nem fedő céltérfogati eltérés (BTV-F-DOPA, amit nem fedett a CTV-oedema területe) 4,5 cm3 térfogatú volt (range 1-10,3; SD = 5,05). Konklúzió - Eredményeink alapján az aminosav-alapú nyomjelző által definiált tumorterület nem teljesen egyezik az MRI által definiált T2-odemea CTV területével. A 18F-DOPA által definiált BTV módosíthatja a PTV területét, ezzel együtt a besugárzástervezés menetét és a kezelés kimenetelét.

Ideggyógyászati Szemle

[A tau fehérje meghatározás kiegészítő szerepe a Creutzfeldt-Jakob-betegség diagnosztikájában]

CSEH Katalin Edina, VERES Gábor, DANICS Krisztina, SZALÁRDY Levente, NÁNÁSI Nikolett, KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László, ZÁDORI Dénes

[Mivel jelenleg csak a patológiai vizsgálat nyújt biztos diagnózist a Creutzfeldt-Jakob-betegség (CJB) vonatkozásában, különösen nagy szükség van olyan tesztekre, melyek még élő állapotban megfelelő diagnózist szolgáltatnak, lehetőleg a betegség kezdeti stádiumában. A jelen tanulmány célja egy előzetes retrospektív analízis végzése volt a gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált betegek liquor totál τ (tTau) és néhány egyéb biomarkerszintjének a CJB diagnosztikájában való használhatóságáról. A releváns klinikai adatok, valamint az elektroencefalográfiás és agyi mágneses magrezonanciás vizsgálati eredmények feldolgozása mellett a 14-3-3 fehérje kimutatása, továbbá a tTau-szint meghatározása Western blot, illetve enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálatokkal történt n = 19, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján 2004-2017 között gyorsan progrediáló dementiával diagnosztizált beteg liquorából. A jelen előzetes tanulmány a CJB klinikai diagnózisának megerősítése vonatkozásában 100%-os szenzitivitást, ugyanakkor meglepő módon, csak 40%-os specificitást mutatott a 14-3-3 fehérjére. A tTau esetén a szenzitivitás 100%-nak, illetve 83%-nak, míg a specificitás 71%-nak, illetve 86%-nak adódott a használt referenciaértéktől függően. A 14-3-3 fehérje jelen tanulmányban kapott alacsony specificitása nem reprezentálja a szakirodalomban közölt adatokat, aminek hátterében a nem prion betegségek között a jelentős szövetkárosodással társuló kórképek nagy­arányú előfordulása állhat, míg a tTau egyaránt jó szenzitivitást és specificitást mutatott. Valószínűleg a fenti anyagok és néhány új kémiai biomarker együttes alkal­mazása a megfelelő szintre emelheti mind a szenzitivitást, mind a specificitást a CJB diagnosztikájában.]