Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁSZ Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 Y vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

[Hiperkinézis és motilitáspszichózis]

KARL Leonhard

[A hiperkinézis, azaz a tisztán pszichomotoros izgalom nem utal katatóniára. Ha ez a reaktív és expresszív mozgások egyszerű növekedése, akkor éppen ellenkezőleg, gyógyítható motilitáspszichózis feltételezhető. Csak akkor kell a diagnózist és a prognózist a katatóniával kapcsolatban felállítani, ha a mozgásfolyamatok torzulásai nyilvánvalóvá válnak. Az akinetikus állapotokban a testtartás torzulásai vagy negativitikus vonások azt jelzik, hogy nem gyógyítható akinetikus motilitáspszichózis, hanem akinetikus katatónia áll fenn. A katatónia szisztematikus formáit jellegzetes képükkel és fokozatos lefolyásukkal el kell különíteni a periodikus katatóniától.]

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Adatok a poiloencephalitis haemorrhagica superior klinikumához és kórbonctanához

JUHÁSZ Pál, SÉRA Ibolya

43 éves betegünknél hiánybetegségre, toxicus ártalomra visszavezethető két jól ismert kórforma, spinalis demyelinisatio és polioencephalitis haemorrhagica superior zajlott le. A kettő együttes előfordulása az irodalomban ismeretlen. A klinikai kép alapján úgy tűnik, hogy a polioencephalopáthiás reactio a spinalis demyelinisatiónak egy viszonylag késői szövődménye.

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Agyi venásnyomás vizsgálata embereken

SOLTI Ferenc, SIMONYI Gusztáv, RÉV Judit, HERMANN Róbert, PÉTER Ágnes, ISKUM Miklós

Rendszeresen vizsgáltuk a véna jugularis interna punctiója segítségével az agyi venásnyomást. 1. Az agyi venásnyomás tág határok között változik (19—164 vízmm.) Átlagát tekintve kissé alacsonyabb volt a véna cubitalis nyomásánál. 2. Az agyi venásnyomás és a véna cubitalis nyomása között nem volt párhuzam, belégzésre is rendszerint másképp viselkedett a két vénás rendszer. 3. A liquornyomás nagysága és az agyi venásnyomás nagysága között sem tudtunk összefüggést kimutatni. Hasonlóképpen nem volt összefüggés a liquornyomás és a véna cubitalis nyomása között. 4. Kísérleteink szerint az agyi venásnyomás meghatározása az agykeringés kísérletes vizsgálatainál szükségesnek látszik.

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, ECKHARDT Sándor, GALLAI Margit

1. 306 rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés 6,2%-ban (19 esetben) észleltünk idegrendszeri szövődményt, 11 betegünknél radiculomedullaris tünetcsoport, 3 betegünknél tudatzavar, 5-nél az agyidegek, egynél a sympathicus idegrendszer sérülése jelentkezett. 2. Hét esetben idegrendszeri tünetek képezték a beteg első panaszát. A kórisme korai felállítása céljából a nyirokcsomók szövettani, csontrendszer röntgenológiai, serum- és liquor elektrophoresises, peripheriás vérkép, szükség esetén csontvelőkenet vizsgálatára hívjuk fel a figyelmet. 3. Localis idegrendszeri sérülés esetén sugárkezelés ; generálisait daganatos betegségben, vagy leukémiák előrehaladott stádiumában cytostaticus és sugár kombinált kezelés ; súlyos gerincvelői compressió esetén műtéti megoldás javasolt.

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Beszámoló

HORÁNYI Béla

Szerző beszámol az 1959. október 17. és 19. között tartott symposiumán, melyet a demokratikus Németország Elektroencephalographia Társaság Jenában rendezett.