Ideggyógyászati Szemle - 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Adatok az agykérgi görcs-potenciálok keletkezési mechanizmusához

FEHÉR Ottó, HALÁSZ Péter, MECHLER Ferenc

Szerzők strychnin, d-tubocurarin, továbbá ezen szerek egyikének és eserines acetilkolin oldat együttes alkalmazásával görcs-potenciálokat váltottak ki macska agykérgen. Makroelektródás felszíni és mély, továbbá mikroelektródás elvezetéssel tanulmányozták e görcs-potenciálok neuronális substratumát. Megállapították, hogy a strychnin- és d-tubocurarin-potenciálok alvó kérgen is létrejönnek s ilyenkor nem kíséri őket egyes-sejt aktivitás. Utóbbi csak éber kérgen társul e potenciálok főként első, pozitív fázisához. Eserines acetilkolin hatására az előbbi két szerrel kezelt kérgen ritmikus utókisülés jelenik meg, amely már nem lokalizálódik a kéreg felső 5—600 Y vastagságára, hanem a kéreg teljes mélységében észlelhető. Egyes-sejt kisülések ilyenkor minden felszíni hullámmal pontos korrelációban megfigyelhetők. Ritmikus utókisülés egyes-sejt aktivitás nélkül nincs. Szerzők arra következtetnek, hogy az epilepsziás elektrogrammhoz igen hasonló ritmikus utókisülés neuronális substratuma egy kérgen belüli vertikális ingerületi kör, melyben az ingerület a felszínről a mély felé halad, majd ott átkapcsolódva visszafut a felszínre. Ezt az ingerületi kört, mely más agyi területek és a test periféria felé is küld impulzusokat, atropin és diphedan alkalmazásával meg lehet szakítani. A fentiekben jellemzett kisülés-típust szerzők az epilepsziás roham alatti kisülés modelljének tekintik, mely alkalmasnak látszik antiepileptikus hatás vizsgálatára is.

HUN 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

[Hiperkinézis és motilitáspszichózis]

KARL Leonhard

[A hiperkinézis, azaz a tisztán pszichomotoros izgalom nem utal katatóniára. Ha ez a reaktív és expresszív mozgások egyszerű növekedése, akkor éppen ellenkezőleg, gyógyítható motilitáspszichózis feltételezhető. Csak akkor kell a diagnózist és a prognózist a katatóniával kapcsolatban felállítani, ha a mozgásfolyamatok torzulásai nyilvánvalóvá válnak. Az akinetikus állapotokban a testtartás torzulásai vagy negativitikus vonások azt jelzik, hogy nem gyógyítható akinetikus motilitáspszichózis, hanem akinetikus katatónia áll fenn. A katatónia szisztematikus formáit jellegzetes képükkel és fokozatos lefolyásukkal el kell különíteni a periodikus katatóniától.]

ENG 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Adatok a poiloencephalitis haemorrhagica superior klinikumához és kórbonctanához

JUHÁSZ Pál, SÉRA Ibolya

43 éves betegünknél hiánybetegségre, toxicus ártalomra visszavezethető két jól ismert kórforma, spinalis demyelinisatio és polioencephalitis haemorrhagica superior zajlott le. A kettő együttes előfordulása az irodalomban ismeretlen. A klinikai kép alapján úgy tűnik, hogy a polioencephalopáthiás reactio a spinalis demyelinisatiónak egy viszonylag késői szövődménye.

HUN 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Agyi venásnyomás vizsgálata embereken

SOLTI Ferenc, SIMONYI Gusztáv, RÉV Judit, HERMANN Róbert, PÉTER Ágnes, ISKUM Miklós

Rendszeresen vizsgáltuk a véna jugularis interna punctiója segítségével az agyi venásnyomást. 1. Az agyi venásnyomás tág határok között változik (19—164 vízmm.) Átlagát tekintve kissé alacsonyabb volt a véna cubitalis nyomásánál. 2. Az agyi venásnyomás és a véna cubitalis nyomása között nem volt párhuzam, belégzésre is rendszerint másképp viselkedett a két vénás rendszer. 3. A liquornyomás nagysága és az agyi venásnyomás nagysága között sem tudtunk összefüggést kimutatni. Hasonlóképpen nem volt összefüggés a liquornyomás és a véna cubitalis nyomása között. 4. Kísérleteink szerint az agyi venásnyomás meghatározása az agykeringés kísérletes vizsgálatainál szükségesnek látszik.

HUN 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedések idegrendszeri szövődményei

AMBRÓZY György, ECKHARDT Sándor, GALLAI Margit

1. 306 rosszindulatú vérképzőszervi megbetegedés 6,2%-ban (19 esetben) észleltünk idegrendszeri szövődményt, 11 betegünknél radiculomedullaris tünetcsoport, 3 betegünknél tudatzavar, 5-nél az agyidegek, egynél a sympathicus idegrendszer sérülése jelentkezett. 2. Hét esetben idegrendszeri tünetek képezték a beteg első panaszát. A kórisme korai felállítása céljából a nyirokcsomók szövettani, csontrendszer röntgenológiai, serum- és liquor elektrophoresises, peripheriás vérkép, szükség esetén csontvelőkenet vizsgálatára hívjuk fel a figyelmet. 3. Localis idegrendszeri sérülés esetén sugárkezelés ; generálisait daganatos betegségben, vagy leukémiák előrehaladott stádiumában cytostaticus és sugár kombinált kezelés ; súlyos gerincvelői compressió esetén műtéti megoldás javasolt.

HUN 1959;12(12)

Ideggyógyászati Szemle

1959. DECEMBER 01.

Beszámoló

HORÁNYI Béla

Szerző beszámol az 1959. október 17. és 19. között tartott symposiumán, melyet a demokratikus Németország Elektroencephalographia Társaság Jenában rendezett.

HUN 1959;12(12)