Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Az ultrahangvizsgálat szerepe a csípőizületi pseudoarthrosis infekciójának kimutatásában

FÖLDES Károly, BÁLINT Péter, LAKATOS Tamás, BÁLINT Géza

Csípőízületi pseudoarthrosisban fellépő nyugalmi fájdalom hátterében az álízület synovitise állhat, amely lehet fertőzött. A szerzők célja az volt, hogy megvizsgálják, milyen segítséget nyújthat az ultrahangvizsgálat pseudoarthrosisban jelentkező nyugalmi fájdalom okának tisztázásában a hagyományos képalkotó eljárások mellett. 14 Girdlestone-féle arthroplasticán átesett, nyugalmi fájdalomról panaszkodó és 12 nyugalmi fájdalomról nem panaszkodó betegnél készült hagyományos medence röntgenfelvétel és ultrahangvizsgálat, 2 esetben primeren, 24 esetben szekunderen kialakított pseudoarthrosisban. A nyugalmi fájdalomról panaszkodó betegcsoportban 12 esetben észleltek synovitist ultrahangvizsgálattal, a kontrollcsoportban pedig 2 alkalommal. 12 esetben végeztek álízületi aspirációt, amelynek során 8 esetben nyertek synovialis folyadékgyülemet. Közülük 2 esetben igazolódott infekció. Synovitis fennállását 4 alkalommal artrográfiával igazolták. Combfej-rezekciós arthroplastikán átesett beteg nyugalmi fájdalma esetén végzett ultrahangvizsgálat segíthet az álízületi infekció ki mutatásában, jelentős segítséget nyújtva a helyes terápiás stratégia felállításához.

HUN 1993;3(11)

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Intracranialis lipomák jelentősége egy ritka eset kapcsán

CSERNI Gábor

Az intracranialis lipomák ritka, a boncolási statisztikák szerint 0,08%-os gyakorisággal előforduló elváltozások. Egy 93 éves nő bal Sylvius-árokban elhelyezkedő lipomája véletlen boncolási leletként került észlelésre. A szövettani feldolgozás megerősítette a makroszkópos jellegzetességek alapján felállított diagnózist. Az elsősorban a középvonalban található intracranialis lipomákat manapság nem valódi daganatoknak, hanem a subarachnoidealis tér fejlődési rendellenességeinek tartják. A keletkezésükre vonatkozó elmélet magyarázattal szolgál a laesióhoz gyakran társuló egyéb agyfejlődési rendellenességekre, valamint az elváltozás bizonyos jellegzetességeire, mint a lipomán belüli ér és idegképletekre. Bár többnyire tünetmentesnek ismertetik az elváltozást, több esetben írtak le hozzá társuló epilepsziás rosszulléteket, hydrocephalust, fejfájást, magatartászavarokat, góctüneteket. Korszerű diagnosztikájukban a komputertomográfia és a mágneses magrezonancia-vizsgálat szerepe meghatározó. Az intracranialis lipomákat általában tünetileg kell kezelni; sebészeti kezelésük ritkán indokolt, főként a söntműtétekre korlátozódik, mivel a rezekció nehéz és nem várható tőle teljes javulás.

HUN 1993;3(08)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁJUS 26.

Szívsebészeti beavatkozásokkal szimultán (egyesülésben) végzett egyéb műtétek

SZABOLCS Zoltán, BODOR Elek, DZSINICH Csaba, ENTZ László, GYÖNGY Tibor, MORAVICSK Endre

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján az elmúlt 47 hónap során 2357 nyitott szívműtétet végeztek. A műtétek 1,6%-ában, 37 esetben került sor egyéb műtétnek a szívműtéttel való összekapcsolására. 30 esetben carotis desobliteratiót, 1–1 esetben alsó végtagi arteria thrombendarteriectomiát, anonyma rekonstrukciót, poplitea embolectomiat, arteria femoralis pulzáló haematomájának megoldását, cholecystectomiát, valamint két betegnél tüdőtumor-rezekciót végeztek a szívsebészeti beavatkozással együtt. Műtéti halálozásuk nem volt. Az együlésben végzett műtétek többsége ér- és szívsebészeti jártassággal egyaránt rendelkező sebészi team közreműködését igényelte.

HUN 1993;3(05)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

A nyelőcsősérülések radikális sebészi megoldása

ALTORJAY Áron, KISS János, VÖRÖS Attila, SZIRÁNYI Endre, VIMLÁTI László

A szerzők a nyelőcső-perforációk kezelésében rezekcióval és egy ülésben kivitelezett pótlással szerzett tapasztalataikról számolnak be. A hazai irodalomban elsőként ismertetett – viszonylag nagyszámú – rezekciós anyagban (22 beteg) a letalitás mindössze 4,5%-os volt. Megállapítják, hogy az előrehaladt mellkasi nyelőcső-perforációban a nagyobb elsődleges beavatkozást jelentő rezekció megbízható és biztonságos kezelés. Megszünteti az intrathoracalis szepszis forrását, a perforációt, és eltávolítja a beteg nyelőcsövet. Véleményük szerint az egy ülésben kivitelezett rekonstrukció nem növeli a beavatkozás kockázatát. A rezekciós műtét végzését – elhanyagolt esetben – még spontán perforációk kezelésében is indokoltnak tartják.

HUN 1993;3(04)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

A korai gyomorcarcinoma endoszkópos rezekciója

SIMON László, DOMJÁN Lajos, BALOGH István, DEÁK György, FEHÉR István

A korai gyomorcarcinoma sebészeti megoldásainak stratégiájában elsősorban japán szerzők tapasztalatai alapján szóba jöhet az elváltozás endoszkópos („limitált") rezekciója. A szerzők ismertetik az alkalmazható endoszkópos módszereket – közülük részlete sebben a nyálkahártya „csík-eltávolítást” – amelynek első sikeres hazai alkalmazásával az épben tudták eltávolítani egy magas műtéti kockázatú, idős beteg korai gyomorrákját. Két korai gyomorrákos eset részletesebb ismertetése kapcsán foglalják össze az eljárás javallatait, a beavatkozásra alkalmas esetek kiválasztásának kritériumait és az onkológiai szempontokat is magában foglaló, igen gondos szövettani feldolgozás követelményeit.

HUN 1992;2(09)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚLIUS 29.

Tardyferon bébé aspiráció esetei

BAKTAI György, SÁRVÁRI Katalin, KOVÁCS Lajos, MÁRIALIGETI Tivadar, NAGY Zsuzsanna, SÉLLYEI Erzsébet

A peroralis vaskészítmények a csecsemő- és gyermekkori anaemia kezelésének mindennapos gyógyszerei, hazánkban legelterjedtebben alkalmazott készítmény a bébé-Tardyferon drazsé. A szerzők a bébé-Tardyferon aspiráció következtében kialakuló hörgőkárosodásokat mutatják be. A három ismertetett esetben a félrenyelés hat hónapos kor alatt történt. Az aspirátum mindegyik betegnél a jobb oldalra került. Az aspiráció óta eltelt idő 35, 44 és 74 hónap. A leghosszabb ideje gondozott gyermeken a félrenyelést követően légcsőszűkületet okozó kettős aortaívet diagnosztizáltak. A vascularis gyűrű műtéti megoldását követően vált ismertté a bronchus inter medius filiformis szűkülete. A középső és alsó lebeny szövete destruálódott, rezekciós műtétet terveznek. A másik két esetben a bébé-Tardyferon drazsé eltávolításának lehetősége kedvezőbb volt, ennek ellenére is kialakult a jobb főhörgő, a jobb felső lebeny hörgő és a bronchus intermedius szűkülete. A gyermekek tartós oralis mukolitikus és inhalatív szteroid kezelést kaptak. A bronchoszkópiás és bronchográfiás követés azt mutatja, hogy a szűkületek nem fokozódtak, a mögöttes hörgők épek. A szerzők a vastartalmú drazsék aspirációjának súlyos következményeit figyelembe véve nem javasolják azok adását három éves kor alatt.

HUN 1992;2(07)

KÉPDIAGNOSZTIKA