Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

Izotóppal végzett szívvizsgálatok, a nukleáris kardiológiai módszerek lehetőségei

BALOGH Ildikó

A szív izotóppal végzett vizsgálata több évtizedes múltra tekint vissza, a vizsgálómódszerekben azonban folyamatos fejlődés figyelhető meg. A legfontosabb és legelterjedtebb vizsgálóeljárás a szívizom vérellátásának, perfúziójának kimutatására szolgáló myocardialis szcintigráfia; terheléses vizsgálattal egybekötve az ischaemiás szívbetegség meglétét, súlyosságát mutatja.

HUN 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

Kombinált clopidogrel-acetilszalicilsav kezelés akut coronaria szindrómában és angioplastica kapcsán

KELTAI Mátyás

Az akut coronaria szindróma konzervatív és intervenciós kardiológiai kezelésében egyaránt fontos a thrombocytaaggregáció-gátlás. A közelmúltban három fontos gyógyszervizsgálat eredményét publikálták, amelyek az acetilszalicilsav- clopidogrel kombinált kezelés hatékonyságát igazolták.

HUN 2003;13(03)

Lege Artis Medicinae

2002. AUGUSZTUS 20.

Az akut coronariaszindrómák ellátásának minőségfelmérése

ZÖLLEI Éva, PAPRIKA Dóra, VINCZE Dóra, KOVÁCS Katalin, RUDAS László

Az akut coronariaszindrómák ellátásának javítása érdekében tevékenységünk folyamatos ellenőrzése elengedhetetlen. Prospektív vizsgálatunkban nemzetközileg elfogadott minőségindikátorok segítségével adatbázist kívántunk létrehozni az osztályunkra akut myocardialis infarctus (1. csoport) és instabil angina (2. csoport) diagnózissal felvett betegek körében.

HUN 2002;12(08)

Lege Artis Medicinae

2001. OKTÓBER 20.

Transmyocardialis lézeres revascularisatio Tények és kérdések

SZÉKELY László

A transmyocardialis lézeres revascularisatio (TMLR) egy viszonylag új operatív technika olyan, angina pectorisban szenvedő betegeknél, akiknél bypassműtét vagy PTCA nem végezhető. A beavatkozás során a szívizom falába csatornákat fúrnak lézerrel, a kamra üregéig. Bár a hatás mechanizmusa még kérdéses, a különböző lézertípusokkal végzett klinikai tanulmányok további vizsgálatokra ösztönző eredményeket mutatnak.

HUN 2001;11(10)

Lege Artis Medicinae

2000. SZEPTEMBER 01.

A szívizom ischaemiás prekondicionáltsága; Humán klinikai tapasztalatok

SIMON Kornél, SZELIER András

A szerzők az ischaemiás prekondicionáltság patomechanizmusát tárgyalják. A komplex adaptáció a perfúzió, az anyagcsere, a funkció és a morfológia együttes alkalmazkodását jelenti. A folyamatot ismételt ischaemiás rohamok, experimentálisan igazolt módon az ischaemia során képződő transzmitterek triggerelik. A gyógyszeres prekondicionáltság lehetséges szubsztrátumai az anyagcsere modulátorok. A szerzők ismertetik a perfúzió és az anyagcsere együttes kezelésének elvét, ennek klinikai jelentőségét. Tárgyalják az ischaemiás prekondicionáltság klinikai meg jelenési formáit és az adaptáció gyógyszeres indukálására tett kísérleteket. Megállapítják, hogy a szervezetnek ez az öngyógyító mechanizmusa a rendszerint jelenlévő súlyos macroangiopathiát és annak következményeit nem képes elhárítani. A prekondicionáltság mellett is jelentkező ischaemia a sürgős kivizsgálás és az erőteljes kezelés szükségességére figyelmeztet. Az adaptáció biztosította időnyerés lehetővé teszi a meg felelő revascularisatiós intervenció sikeres elvégzését

HUN 2000;10(09)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

Tudományos Tallózó

HUN 2000;10(05)

Lege Artis Medicinae

2000. ÁPRILIS 01.

Intracoronariás stentek

MANISH M. Gandhi, KEITH D. Dawkins

Az elmúlt öt évben jelentős emelkedés figyelhető meg az intracoronariás stentek használatában, amelyeket a perkután transzluminális angioplastica (PTCA) során, annak kiegészítéseként alkalmaznak az anginás betegek revascularisatiójára. 1996-ban az Egyesült Királyságban 25000 PTCA-beavatkozást végeztek, amelynek során a betegek felénél (átlag 46%, szórás 15–99%) használtak stenteket, ami ötszörös számbeli emelkedést jelent az 1994-es adatokhoz képest (HH. Gray személyes közlése alapján).

HUN 2000;10(04)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁRCIUS 01.

A coronariarevascularisatio szerepe a szisztolés szívelégtelenség és balkamra-diszfunkció kezelésében

LENGYEL Mária

A krónikus szisztolés szívelégtelenség és a súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció mintegy 70% ban ischaemiás eredetű. Az ischaemiás szívelégtelenség prognózisa rosszabb, mint a nem ischaemiás eredetűé, és a korszerű gyógyszeres terápia ezt csak kismértékben javítja. További javulás a revascularisatiós műtéttől akkor várható, ha a balkamra-diszfunkció reverzibilis, amit élet képességnek nevezünk. Az életképesség kórélettani alapja krónikus balkamra-diszfunkció esetén a hibernáció. A revascularisatiót követő balkamrafunkció-javulás előrejelzésére a képalkotó módszerek közül a kis dózisú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia a legalkalmasabb, a myocardialis kontraszt-echokardiográfia tovább javíthatja a dobutaminteszt értékét. Az életképesség vizsgálatára, diagnosztikájára használt izotópos módszerek hátránya az alacsony specificitás. A revascularisatiós műtét megfelelő mennyiségű életképes myocardium esetén javítja a balkamra-funkciót és a túlélést. A nem revascularisált, életképes myocardium viszont instabil állapotot jelent, amely rontja a prognózist. Randomizált vizsgálatok ugyan még nincsenek, a revascularisatiós műtét indikáltnak tekinthető súlyos szisztolés balkamra-diszfunkció miatt, ha életképesség és operábilis coronariabetegség igazolható, akár angina pectoris hiányában is. A revascularisatio feltételeinek igazolására képalkotó vizsgálatok (elsősorban kis adagú dobutaminnal végzett terheléses echokardiográfia) és koronarográfia szükséges.

HUN 2000;10(03)

Lege Artis Medicinae

1993. NOVEMBER 30.

Véletlenszerű beavatkozással járó angina pectoris kezelésének vizsgálata

MATOS Lajos

A PTCA csoportban 16, a CABG csoportban 18 haláleset fordult elő. A szívizom infarctus gyakoriságában már volt a két kezelési mód között különbség (PTCA: 33, CABG: 20), de ez nem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A PTCA-val kezeltek 4%-a szorult a beavatkozás sürgős megismétlésére, és a követési idő során további 15%-nál kényszerültek CABG műtétre. Két éven belül a PTCA-val kezeltek 38%-ában, az operáltak 11%-ában volt szükség revascularisatióra. A koronarográfiát négyszerte többször kellett megismételni a PTCA csoport betegein, mint a CABG csoport tagjain (31% versus 7%, p<0,001). Az angina is gyakoribb volt hat hónappal a PTCA után (32%), mint a műtétet követően (11%), és a tágítással kezeltek több antianginás gyógyszert szedtek. CABG után egy hónappal viszont a betegek fizikai teherbírása kisebb volt, mint PTCA-t követően, bár ez a különbség később eltűnt. A műtét után a betegeknek hosszabb rehabilitációs időre volt szüksége, mint PTCA után, viszont az operáltak között két éven belül szignifikánsan ritkább az angina, és ritkábban van szükségük további diagnosztikus vagy terápiás beavatkozásra.

HUN 1993;3(11)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Mit várhatunk ma a PTCA-tól?

MAJOR László, MOLNÁR Ferenc, BERENTEY Ernő, KÉKES Ede

A szerzők főleg irodalmi adatok alapján, az eredmények tükrében áttekintik a percutan transluminalis coronaria angioplasztika indikációjának kibővülését a metodika kialakulásától napjainkig. Megadják a revascularisatio és elsősorban a PTCA helyét az ischaemiás szívbetegség különböző formáinak kezelésében. Megállapítják, hogy az ischaemiás szív betegség morfológiai diagnosztikájának elengedhetetlen része a koronarográfia (1). A téma fontosságára a morbiditási és mortalitási statisztikák hívják fel a figyelmet, miszerint Magyarország ebben a betegcsoportban a kétes vezető helyet foglalja el, ugyanakkor összehasonlító statisztikák bizonyítják, hogy az ischaemiás szívbetegség kezelésében hazánkban sem a műtéti revascularisatio és még kevésbé a PTCA nem tudta elfoglalni szükségszerű helyét. A PTCA napjainkban a revascularisatióra szoruló beteganyag mintegy felében a műtéti megoldás reális alternatívája, különös tekintettel a beteg kisebb megterhelésére, a gyorsabb rehabilitációra és a kisebb költségre. A cikk célja, hogy felhívja a figyelmet a módszer jelentőségére, elsősorban az alapellátásban dolgozók körében (2).

HUN 1993;3(09)