Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 89
Ideggyógyászati Szemle
1969. OKTÓBER 01.
A subacut encephalopathiák kórszövettanáról
Szerző neuropathologiai vizsgálatok alapján megállapítja, hogy a Creutzfeldt-Jakob-féle betegség és a hozzá hasonló állapotok csoportokra osztásának kritériumai sem a szövettani elváltozások minősége sem topographiai eloszlása szerint nem eléggé biztosak ahhoz, hogy ellenvetés nélkül végrehajthatók lennének. Az esetek túlnyomó többségében a subacut spongiform encephalopathia szövettani jelei valósulnak meg; a klasszikus Creutzfedt-Jakob-syndroma ritka. Az elváltozások jellege alapján exogen pathogenetikai tényező hatására következtet, amelyek elsődlegesen az astrocyták károsítása révén valósulnak meg. Azokat a szövettani jeleket, amelyek a keringési, oxydatiós vagy értényező pathogenetikai felelősségére utalnak (polusokhoz közeli vagy érhatár területi maximumok) diffuz agyi megbetegedésekben ismeretes általános koponyaüregi dynamikai és nem elsődlegesen kóroki tényezőkre vezeti vissza. Állástfoglal abban a tekintetben, hogy a Creutzfeldt-Jakob-féle betegség a Pick- és Alzheimer-féle betegségtől megkülönböztetendő bántalom. Ennek ellenére vannak elkülönítési nehézségek (körülírt agyi atrophia, argyrophil elváltozások). Egy amyotrophiás dementia esetben a gerincvelő motoros neuronjaiban hyalin inclusiókat észlelt.
Ideggyógyászati Szemle
1968. OKTÓBER 01.
„A psychiatriai kórformákat meghatározó geographiai, climatológiai, biológiai, szociológiai, ethno-psychológiai és kulturális tényezők Algériában”
Szerző az 1966—67-es években Algériában való működése során szerzett személyes tapasztalatai, valamint a szakirodalom széleskörű felhasználása alapján átfogó aetiologiai synopsis formájában ismerteti a komplex értelemben vett környezet egyes tényezőinek a psychiatriai kórformák gyakoriságát és milyenségét meghatározó pathogenetikai, pathoplastikus stb. szerepét. A környezet tényezői között tárgyalja a geographiai és climatikai adottságok, s az Algériában leggyakoribb fertőző betegségek (tbc., malária, puerperalis infectiók stb.) psychiatriai vetületeit, a táplálkozás psychés vonatkozásait a demographiai indexek (népszaporulat, belső és külső emigratio), az anthropologiai jellemzők, az ethno-psychologiai és szociológiái karakterisztikumok, valamint a többgyökerű algériai mentalitás psychopathologiai kihatásait. Összefoglalóan értékelve végül a biológiai és a szocio-kulturális factorok szerepét, megállapítja, hogy Algériában a klíma, az alultápláltság, az infectiók és exotoxicosisok, valamint az exhaustio együttes, direkt pathogen, vagy preformáló és provokáló hatása jelentősebbnek tűnik az európai civilizációban észleltnél. Ez magyarázza az exogen reactiós typusú psychosisok túlnyomó gyakoriságát az endogenekhez képest. Kiemeli továbbá az északafrikai lakosság zömének archaikus reactio készségét, amelyhez gyakran társul encephalopathia, s a kollektív mentalitásban gyökerező mágikus gondolkozásmód. Mindennek eredményeképpen gyakoriak a megrontás, boszorkányság általi befolyásoltatásos téves eszmék. Végezetül rámutat a mikro-szociológiai struktúra — vagyis az egyén egzisztencia és a törzsi szervezet között fennálló ellentét — kiterjedten konfliktusnemző hatására.
Ideggyógyászati Szemle
1968. ÁPRILIS 01.
Az alkoholizmussal kapcsolatos idegrendszeri bántalmak, különös tekintettel a kisagyvelő localizált sorvadására
Szerző 57 alkoholista egységes szövettani módszerrel feldolgozott központi idegrendszerét vizsgálta. Megállapította, hogy az alkoholizmussal kapcsolatba hozható halálozás száma az utolsó négy évben jelentősen emelkedett, továbbá, hogy a klinikai és kórbonctani-kórszövettani syndromák bonyolultabba váltak. Ismételten észlelt corpus callosum degeneratiót, más „alkoholos neuropathologiai syndromákkal (vermis anterior sorvadás, réteges nagyagykéreg sclerosis, centrális pontin laesiók) együtt. A szabadszemmel (5/57) és a mikroszkóp alatt (17/57) észlelhető kisagyi elváltozások gyakori előfordulása miatt a kisagyi degeneratiónak az alkoholizmussal kapcsolatban nagy fontosságot (epidemiológiai jelentőséget) tulajdonít. Az alkoholistákon a különböző szövettani elváltozással, más-más topographiában és eltérő pathogenetikai hatásokra megjelenő syndromák gyakori társulása miatt szükségesnek tartja az általános alkoholos encephalopathia elismerését. Ez az ismétlődő és chronikus alkohol intoxicatio halmozódó küszöbalatti laesióival diffus idegrendszeri pathogenetikai alaphelyzetet jelent. A különböző „alkoholos” neuropathologiai syndromák, további (fehérje- és vitamin-hiány, vaso-circulatiós, endogen neuronalis stb.) pathogenetikai tényezők társulása estén valósulnak meg.
Ideggyógyászati Szemle
1968. ÁPRILIS 01.
A necrotizáló myelitisek pathologiája és pathogenesise
Szerző négy ismeretlen eredetű necrotizáló myelitis észlelését írja le. A histopathologiai képek jellegzetes vonásai: necrosis, gyulladás, érelváltozások hiánya, savó-effusio. A gyulladás mindig kimutatható, a hyperacut stádiumban serosus gyulladás formájában jelentkezik. A megbetegedés pathogenesisét autoagressióval magyarázza. Az autoantitesteket a myelitist megelőző vírus vagy bakteriális infectio provokálja. Feltevése szerint a neuroallergiás megbetegedések, necrotizáló myelitis és neuromyelitis optica egyaránt autoimmun folyamatok következménye.
Ideggyógyászati Szemle
1968. ÁPRILIS 01.
Tisercin — delirium?
Az Országos Ideg-Elmegyógyintézet I. férfiosztályán tranquillans-kúrák közben néhány esetben tudatzavar fellépését észleltük, amit többé-kevésbé delirosus nyugtalanság kísért. Ezeknek az eseteknek a kezelésében — önmagában, vagy más tranquillansokkal kombinálva — a magyar laevomepromazin készítmény a Tisercin szerepelt. Számuk a már több mint száz Tisercin kúrához viszonyítva, amit az osztályon végeztünk nem nagy (összesen 7), de ahhoz elegendő, hogy a figyelmet felkeltse. Ezeket az eseteket dr. Vajda Lajossal együtt most dolgozzuk fel, előadásunkat előzetes beszámolónak szánjuk. A felvetődő pathogenetikai és psychopathologiai kérdések demonstrálására 3 esetet ismertetünk. Végül utalásszerűén összehasonlítjuk észleléseinket a XI. Fehérvári úti Rendelő intézet Idegszakrendelés nem psychotikus beteganyagán tett megfigyelésekkel.
Ideggyógyászati Szemle
1968. ÁPRILIS 01.
Újabb vizsgálatok panencephalitisnél
10 éves gyermeknél gyors progressiójú panencephalitist észleltünk. Acut mélyelektródás vizsgálat során a jobb oldali area peristriata területéből elektronmikroszkópos célra biopsiát végeztünk. A folyamat direkt (a pathogen ágenssel összefüggő) és indirekt, (anoxiás-va salis) tényezőkre való szétválasztása submikroszkóposan is indokolt. Az anoxiás jelenségek közül a neurocyta és glia-elemek mitochondriumaiban megjelenő degeneratio (,,fenestratio”) jelentőségét — az irodalmi adatokkal egybevetve — döntőnek tartjuk. A „pathologiás mitochondrialis codolás” a neurocyták és glia-elemek kóros működésének az energetikai oldalát képezi. A capillarisok szerkezetét sorozatmetszetekben elemezve a RÉS aktiválódása submikroszkóposan is megtalálható.
Ideggyógyászati Szemle
1967. DECEMBER 01.
Chronikus thyreotoxikus myopathia esete
A szerzők chronikus thyreotoxikus myopathia ritka formáját ismertetik. Súlyos myopathia mellett sem tapintható strumát, sem tachycardiát, sem exophthalmust nem észleltek. Esetük kapcsán röviden foglalkoznak a chronikus thyreotoxikus myopathia pathogenesisének kérdésével, és tárgyalják hasonló esetekre vonatkozóan a kórisme felállításának lehetőségeit.
Ideggyógyászati Szemle
1967. DECEMBER 01.
A myopathiákról
Az előadás jellege és az idő rövidsége miatt szükségszerűen csak röviden, vázlatosan foglalhatom össze a myopathiákkal kapcsolatos pathogenetikai, klinikai problémákat.
Ideggyógyászati Szemle
1967. ÁPRILIS 01.
Az amyotrophiás lateralsclerosis pathogenesisének problémájáról
Szerző az amyotrophiás lateralsclerosis (ALS) pathogenesisére vonatkozó hypothesisét a következő tényezőkre alpítja: 1. Arra a tényre, hogy a kórfolyamat az idegrendszer bizonyos rendszereit érinti és dystrophiás jellegű. 2. A tri-ortho-kresyl-phosphat (TOCP) mérgezés anatómiai-klinikai syndromájával való analógiákra. 3. Bizonyos, a két folyamatban egyaránt észlelhető biochemiai adatra. Egéren, nyúlon és kutyán kísérletes subacut és chronikus TOCP mérgezést hoztak létre. Histologiai, histochemiai és biochemiai vizsgálatokat végeztek az agyszövetben és a serumban. Vizsgálták továbbá a serumfehérjék összetételének változásait elektrophoresissel. Az eredmények amellett szóltak, hogy a TOCP intoxicatio pathogenesisében a cholinesterase aktivitás irreversibilis gátlásán kívül számos különböző, hiányosan tanulmányozott tényező is résztvesz. A TOCP mérgezés kórbonctani-klinikai képe idegrendszeri systemás laesio kísérletes modelljét képviseli, amelynek az amyotrophiás lateralsclerosissal való analogiája kétségtelen. Ez az analogia nem exogen toxikus tényezőn alapszik, vagyis az ALS nem egyszerűen TOCP neurotoxicosis. A két folyamat hasonló pathogenesisét kell feltételeznünk. Az ALS pathogenetikai szemléletében bizonyos congenitális enzymbiochemiai anomaliáknak tulajdoníthatunk szerepet. Ezek között talán a cholinesterase természetűek vagy az acetyl-cholin -cholinesterase biochemismusával kapcsolatos enzymeknek van a legnagyobb jelentősége. A betegek serumában észlelt cholinesterase aktivitás csökkenése hypothesis mellett szóló adat. A TOCP mérgezés pathogenesisével analóg módon az ALS pathogenesisében is valószínűleg több enzymláncban fennálló bonyolultabb zavarról van szó, amelyek közül a legfontosabbak a kórfolyamat enzymopathiás jellegét biztosítják.
Ideggyógyászati Szemle
1967. MÁRCIUS 01.
Alkoholizmus és endogen psychosisok
A chronikus alkoholizmus nem nosologiai kategória, hanem klinikai gyűjtő fogalom: a habitualis iszákosság, illetve a valódi és a symptomás alkoholizmus különböző, co-pathogen faktorok együttes hatására felépülő syndromáit foglalja össze. Szerzők a symptomás alkoholizmus azon eseteit tették vizsgálat tárgyává, ahol a mindennapos vagy a periodikus alkohol-abusus egyéb pszichiatriai kórképekhez társul. Ezúttal az endogen psychosisok és az alkoholizmus coincidentiáira irányuló tanulmányaikról számoltak be. Az irodalmi adatok és az általuk észlelt 23 eset alapján a schizophrenia és az alkoholizmus közti pathoplastikus kölcsönhatások tipikus formáit illetően ötféle lehetőségre figyeltek fel, amit leírtak és egy-egy példán is bemutattak. Eseteik psychopathologiai elemzése alapján rámutattak egyfelől arra, hogy az atypusos alkoholos psychosisok klinikai képét hogyan módosítja a lappangó schizophrenia, másfelől arra, hogy az idült alkoholmérgezés okozta, sajátos emotionalis incontinentiához és személyiségváltozáshoz vezető organikus psychosyndroma az esetek egy részében elfedi vagy elhárítja a súlyosabb emotionalis eltompulást, az autizmus elmélyülését és a társas kontaktusok kialvását. Ezért az „alkoholista” schizophrenek prognosisa kedvezőbbnek látszik, mint a nem kezelt schizophreneké. A cyclothymia és az alkoholizmus coincidentiáinak a gyakoriságát az eddigi adatoktól eltérően a cyclothymia felől közelítették meg. 100 nem-selectált esetből álló maniás-depressiós beteganyaguk 19 esetében találkoztak alkohol abusussal, s ezek közül nyolc esetben a két kórkép között olyan kölcsönhatás állott fenn, ami alkohol-megszokáshoz, azaz habitualis iszákossághoz vezetett. Az általuk észlelt betegeken a cyclothymia és a dipsomaniás syndroma között szoros, pathogenetikus jellegű kapcsolatra figyeltek fel, valamint arra, hogy az imminens fázishoz társuló abususok és részegségek maniás vagy depressiós exaltatióra emlékeztető, különös formái a helyes diagnosis felismerése és a betegek kellő időben történő gyógykezelése szemponjából is igen fontos jelek. Kiemelték azt, hogy a schizophrenia és az alkoholizmus coincidentiáitól eltérően, ahol az esetek egy részében a kettős betegség prognosisát is módosító, de feltehetően akkor is mindössze pathoplastikus kölcsönhatások állapíthatók meg, az emotionalis élet endogen és endoreactiv zavarai az alkoholizmus-syndromák pathogenesisében is szerepet játszanak, főként a nők körében.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.