Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 89
Ideggyógyászati Szemle
1993. MÁRCIUS 20.
Post-stroke depresszió
Az agyi vascularis katasztrófák utáni hangulatzavar (post-stroke depresszió) pathogenesisét különböző kutatócsoportok különbözőképpen ítélik meg. A szerzők által bevezetett Stroke Adatbankban nyilvántartott betegek közül 134-ből 37 beteget (28%) találtak depressziósnak, 32 betegnél (86%) a depresszió a stroke-ot követő 3 hónapon belül alakult ki. A depresszió diagnózisát CES-D, Hamilton és Zung tesztre alapozták. 11 depressziós és 11 nem depressziós betegnél szófluencia vizsgálatot is végeztek. Összehasonlítva a carotis és vertebrobasilaris, valamint a jobb és bal arteria cerebri media ellátási területén kialakult károsodásokat, a post-stroke depresszió gyakoriságában szignifikáns különbséget nem találtak. A depressziós csoport és nem depressziós csoport stroke súlyossági pontszáma 4,7, illetve 4,1, közel azonos volt, ugyanakkor a napi aktivitás mértéke lényegesen különbözött. A depressziós csoportnál ez az érték 7,8, míg a nem depressziós csoportban 3,8 volt. Ez azt jelenti, hogy a post-stroke depresszió a stroke-betegek rehabilitálhatóságát kedvezőtlenül befolyásolja, a post-stroke depresszió kórismézése és kezelése a stroke-beteg ellátás fontos része.
Lege Artis Medicinae
1992. ÁPRILIS 29.
A farmakogenetikai kutatások klinikai jelentősége
Szerzők röviden ismertetik a legfőbb farmako genetikai polimorfizmusok biológiai, biokémiai hátterét és klinikai jelentőségét. Tárgyalják az idevonatkozó hazai és külföldi populációs vizsgálatok eredményeit. A cikk áttekintést ad azon kapcsolatokról, amelyek egyes kórképek kialakulását és a monogenikusan meghatározott, farmakogenetikai szempontból is jelentős enzimatikus polimorfizmusokat összekötik.
Ideggyógyászati Szemle
1991. NOVEMBER 01.
Adatok a koraszülöttkori letalis központi idegrendszeri vérzésekhez
A koraszülöttek közel negyedének halálát okozó központi idegrendszeri vérzés pontos aetiopathogenesise nem ismert. Vascularis, intra- és extravascularis faktorokat különítenek el. Az irodalmi adatokkal összhangban úgy találtuk, hogy leginkább a subependymalis germinalis matrixot érinti (SEH). Gyakran társul hozzá HMD és/vagy HP - az egyes vérzés-typusokhoz eltérő arányban -, tovább rontva az egyébként is kedvezőtlen prognosist.
Lege Artis Medicinae
1991. MÁJUS 29.
A nyaki fájdalom diagnózisa és terápiája
A nyaki fájdalom igen gyakori tünetegyüttes: hátterében a múló myalgiától a csigolyatumorig számos kórkép állhat, így diagnosztikája a gyakorló orvos mindennapos munkájában nagy jelentőséggel bír. A közlemény az anatómiai sajátosságok és az aetiopathogenesis rövid ismertetése után az anamnézisfelvétel elemeit és a fizikális vizsgálat gyakorlati kivitelezését tárgyalja, majd taglalja a diagnosztika radiológiai és laboratóriumi elemeit. A nyaki kórképek legfontosabb jellemzőit a közlemény táblázatos formában, a vezető tünetek alapján csoportosítva foglalja össze.
Ideggyógyászati Szemle
1991. MÁJUS 01.
Adatok a koraszülöttkori Ietalis központi idegrendszeri vérzésekhez
A koraszülöttek közel negyedének halálát okozó központi idegrendszeri vérzés pontos aetiopathogenesise nem ismert. Vascularis, intra- és extravascularis faktorokat különítenek el. Az irodalmi adatokkal összhangban úgy találtuk, hogy leginkább a subependymalis germinalis matrixot érinti (SEH).
Ideggyógyászati Szemle
1991. JANUÁR 01.
A delirium tremens aktuális kérdései
A referátum ismerteti a delirium tremens kialakulásában az alkoholfüggőség és megvonás, valamint az egyéb tényezők kiváltó, vagy provokatív szerepét. A pathogenesisben és pathomechanizmusban szerepeltethető faktorok ismertetéséből kitűnik hogy a komplex anyagcserezavarral járó delirium tremens hátterében álló biokémiai és pathophysiológiai elváltozások nem önmagukban, hanem együttesen hozzák létre a fokozott központi idegrendszeri ingerlékenységgel járó állapotot, amelynek legsúlyosabb klinikai megjelenési formája a delirium tremens.
Ideggyógyászati Szemle
1990. MÁRCIUS 01.
Alkoholos pszichiátriai betegségek differenciális diagnosztikája
Az alkoholos neuropszichiátriai megbetegedések száma és az egyes kórformák társulása az utóbbi évtizedekben jelentősen emelkedett. Ezeknek a kórképeknek az elkülönítése részben egymástól, részben a hasonló tünetképződéssel járó, de nem alkohollal kapcsolatos, így más pathogenezisű betegektől a mindennapi klinikai gyakorlatban gondot jelenthet.
Ideggyógyászati Szemle
1987. NOVEMBER 01.
Myasthenia gravis: Betegség-társulások Irodalmi adatok és 1000 beteg észlelése alapján
A szerző ezer beteg észlelése és az irodalom követése alapján ismerteti azokat a. betegségeket és syndromákat, amik a myasthenia gravishoz gyakrabban társulnak. Foglalkozik a pajzsmirigy betegségeivel, a rheumatoid uthritisszel, a polymyositisszel, systemás lupus erythematodesszel, sclerodermával, a haematologiai kórképekkel, bőrbetegségekkel és egyéb, ritkább betegség-társulásokkal. A betegség asszociációk a myasthenia gravis immun kórszármazásának közvetett klinikai bizonyítékai, és egyben felvetik a thymus esetleges pathogén szerepének lehetőségét a myasthenia mellett egyéb immun betegségekben is.
Ideggyógyászati Szemle
1987. NOVEMBER 01.
A progresszív külső szemizombénulásról
A szerzők 5 progresszív külső szemizombénulásban szenvedő beteg kórtörténetét, elektrofiziológiai és izombiopsiás vizsgálati eredményeit ismertetik. Betegeiket megkülönböztetik klinikai tüneteik alapján, eredményeik felhasználásával bemutatják a pathogeneticai elkülönítés lehetőségeit. Felhívják a figyelmet a nosológiai problémákra, ezek megoldása érdekében az elektrofiziológiai, morfológiai és biokémiai vizsgálatok jelentőségére.
Ideggyógyászati Szemle
1987. MÁJUS 01.
Következtetések a vertebrobasilaris terület ischaemiájának pathogenesisére CT és angiographiás leletek alapján
A szerző 89 vertebrobasilaris területi lágyulás és 66 múló ischaemiás roham esetében a CT, angiographia és klinikai adatokat analizálja. Az occipitalis és a nagyobb cerebellaris lágyulások CT képe jól korrelál a klinikai tünetekkel. A lágyulások többségét distalis elzáródás okozta. Ez utóbbiak túlnyomó részének lokalizációja és egyéb adatok emboliás eredetére utalnak.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.