Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 30.

Az emelkedett nyugalmi szívfrekvencia és a cardiovascularis halálozás kockázata

BORBOLA József

Az ókori orvoslás óta ismeretes, hogy a szívműködés a szervezet általános testi és lelki állapotának mércéje. Az elmúlt évtizedekben világszerte végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei rávilágítottak arra, hogy az egyszerűen mérhető nyugalmi szívfrekvencia csökkentése előnyösen és direkt módon befolyásolja a cardiovascularis kockázatot.

HUN 2007;17(01 klsz)

Lege Artis Medicinae

2005. SZEPTEMBER 20.

Biventricularis pacemaker-terápia Új lehetőség a szívelégtelenség kezelésében

BŐHM Ádám

A biventricularis pacemakerkezelés új terápiás lehetőség a közepes vagy súlyos szívelégtelenségben szenvedő, balszár-blokkos betegek számára. A szív reszinkronizációja az energiafelhasználás csökkenése mellett javítja a hemodinamikai viszonyokat.

HUN 2005;15(08-09)

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Fémek az MR-ben

VÁRALLYAY György

Az MR-vizsgálat statikus mágneses tér, időben változó mágnenes tér és rádiófrekvenciás elektromágneses terek alkalmazásával történik. Ezek hatást gyakorolnak a betegre és a vizsgálóba kerülő fémtárgyakra is.

HUN 2003;77(02)

Lege Artis Medicinae

2003. ÁPRILIS 20.

A pacemakerkezelés klasszikus és új indikációi

VERESS Gábor

A klasszikus pacemaker-indikációk mellett az utóbbi években újabbak jelentek meg. Így például sikerrel alkalmazzák a pacemakerkezelést hypertrophiás cardiomyopathiában, szívelégtelenséghez vezető dilatatív cardiomyopathiában, pitvarfibrilláció megelőzésére és hosszú-QTszindrómában.

HUN 2003;13(03)

Ideggyógyászati Szemle

2000. SZEPTEMBER 01.

Video-EEG-monitorozás

HALÁSZ Péter

Az EEG használata során már igen korán felmerült az az igény, hogy a felvételek minél inkább természetes életkörülmények között és minél nagyobb „időablakkal" készülhessenek. A hosszabb távú (tartós) EEG-monitorozás technikai feltételeit a telemetriás módszer kialakulása alapozta meg. A videózás közkeletűvé válásával a két módszer összekapcsolása a 70-es évek második felében szinte önkéntelenül adódott.

HUN 2000;53(9-10)

Ideggyógyászati Szemle

1999. JANUÁR 01.

Temporalis lebeny epilepszia szindróma peritrigonális nodularis heterotopiával

JANSZKY József, BARSI Péter, HALÁSZ Péter, ERŐSS Lóránd, RÁSONYI György

A vizsgálat célja olyan, parciális epilepsziában szenvedő betegek klinikumának elemzése, akiknél a peritrigonális vidéken subependymalis heterotopia volt kimutatható.

HUN 1999;52(01-02)

Ideggyógyászati Szemle

1997. JÚLIUS 20.

Nervus phrenicus pacemaker: az első beültetés Magyarországon

KLAUBER András, MORVAY Balázs, GERHARD Exner, PASI Talonen

Egy húszéves lány 1994. július 15-én közlekedési baleset kapcsán azonnali teljes gerincvelő-sérülést szenvedett a nyaki II. csigolya magasságában. Mind a négy végtagja azonnal megbénult, spontán légzése azonnal leállt. Életben maradásához gépi lélegeztetésre volt szükség. Neurológiai státusa a későbbiekben nem változott, gerincvelő-sérülése nem javult. Általános állapota gyakorlatilag végig kielégítő volt (lezajlott tüdőgyulladását, szívinfarktusát sikeresen kezeltük). 1995. május 31-én műtét során egy nervus phrenicus pacemakert kapott. A pacemaker 15 hónapja működik problémamentesen. A nervus phrenicus pacemaker beültetése nem újdonság a szakemberek számára. Esetünket azért tartottuk mégis bemutatásra érdemesnek, mert ő volt az első magas, teljes nyaki gerincvelő-sérült Magyarországon (ismereteink szerint Európában a 25., a világon kb. a 200.), aki életben maradt, s nervus phrenicus pacemaker segítségével, lélegeztetőgép nélkül otthonában él, a sérülés magasságából adódó lehetőségeken belül kielégítő állapotban.

HUN 1997;50(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁJUS 20.

[Anesztézia medulla oblongata műtéthez]

KORENCHY Mária, MOLNÁR Mária, KOVÁCS Klára, FUTÓ Judit

[Az agytörzsi műtéteken átesett betegeket fenyegető veszélyek közé tartozik a vénás levegő embolizációja, a hipotenzió, a vitális jelek megváltozása és a koponyaidegek specifikus sérülése. Az életjel-változások kivételével ezeket a veszélyeket széles körben tárgyalják a különböző kézikönyvek és cikkek. Az életjelek megváltozása vagy masszív vénás légembólia, vagy a műtéti manipuláció okozta törzsi kompresszió következménye lehet. Ha a műtött terület nagyon közel van a vasomotoros központhoz, még a legóvatosabb manipuláció is okozhat extrém bradycardiát hipotenzióval. Ezek a veszélyes változások gyakran visszatartják a sebészt a műtét folytatásától. Az ilyen típusú műtétek során átmeneti pacemaker-terápia alkalmazható a kritikus szívmegállás megelőzésére.]

ENG 1994;47(05-06)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

Komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk praenatalis nyomon követése

SZABÓ István, CSABAY László, NÉMET János, HAJDÚ Júlia, PAPP Zoltán

Azon veleszületett szívfejlődési rendellenességekben, ahol a komplex szívhiba teljes pitvar-kamrai blokkal párosul 50–60/min frekvenciájú bradycardia észlelhető. A pitvari impulzusok AV-csomón történő átvitele teljesen blokkolt, kamrai pacemaker tartja fenn a lassú, ritmusos kamra működést. A szerzők egy, a terhesség 32. hetében felismert, komplex szívhibával szövődött teljes AV-blokk esetéről számolnak be, ahol a blokk következtében 57–58/min stabil bradycardia alakult ki. Az elváltozás azonosítása és az intrauterin állapot nyomon követése 2-dimenziós, pulzatilis és színes Doppler-ultra hangvizsgálattal történt. A kardiotokográfiás (CTG) vizsgálat az alacsony szívfrekvencia miatt értékelhető eredményt nem adott. A megfigyelés ideje alatt krónikus intrauterin hypoxiára utaló keringés centralizációt nem észleltek. Röviden összefoglalják a magzati III. fokú AV-blokk patogenezisét és a korszerű szülészeti ellátás lehetőségeit. Ezen esetben az ultrahangvizsgálat az elváltozás pontos azonosításán kívül az intrauterin állapot megítélését is segítette, amikor egyéb diagnosztikus eszközök nem voltak alkalmazhatók.

HUN 1993;3(10)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Védőoltások a világban, a kiterjesztett immunizációs program

LELKES Miklós, VEDRES István

A szerzők összefoglalják a WHO 1974-ben kezdődött Kiterjesztett Immunizációs Programja (Expanded Programme on Immunization – EPI) néhány főbb eredményét. A program eredeti célbetegségei a tuberculosis, diphtheria, pertussis, tetanus és morbilli. A WHO a sárgaláz endémiás területeken az EPI oltások keretében a febris flava elleni rendszeres oltást is javasolja és a program napjainkban a hepatitis B vírusfertőzések, valamint a rubeola (ezáltal a congenitalis rubeola syndroma) megelőzésének problémakörével is foglalkozik. 1991-re világviszonylatban sikerült elérni az eredeti EPI célbetegségekkel kapcsolatban az 1 éves korúak 80%-os átoltottságát. A program 2000-re Földünkön a poliomyelitis teljes eradikálását tűzte ki célul (amint az a himlő esetében már megtörtént). A morbilli eradikációja még csak egy távolabbi cél, de az EPI program résztvevői szeretnék elérni, hogy 1995-re a program előtti időszakhoz képest a morbilli esetek 90%-kal, a halálesetek 95%-kal csökkenjenek globálisan, a morbilli letalitása pedig minden országban 1% alatt legyen. Európa (és benne Magyarország) járványügyi helyzete az EPI célbetegségeire vonatkozóan alapjában kedvező. Az EPI egyik célkitűzése, hogy Európában 2000-re már csak behurcolt morbilli esetek forduljanak elő.

HUN 1992;2(09)