Ideggyógyászati Szemle

Nervus phrenicus pacemaker: az első beültetés Magyarországon

KLAUBER András1, MORVAY Balázs2, GERHARD Exner3, PASI Talonen 4

1997. JÚLIUS 20.

Ideggyógyászati Szemle - 1997;50(07-08)

Esettanulmány

Egy húszéves lány 1994. július 15-én közlekedési baleset kapcsán azonnali teljes gerincvelő-sérülést szenvedett a nyaki II. csigolya magasságában. Mind a négy végtagja azonnal megbénult, spontán légzése azonnal leállt. Életben maradásához gépi lélegeztetésre volt szükség. Neurológiai státusa a későbbiekben nem változott, gerincvelő-sérülése nem javult. Általános állapota gyakorlatilag végig kielégítő volt (lezajlott tüdőgyulladását, szívinfarktusát sikeresen kezeltük). 1995. május 31-én műtét során egy nervus phrenicus pacemakert kapott. A pacemaker 15 hónapja működik problémamentesen. A nervus phrenicus pacemaker beültetése nem újdonság a szakemberek számára. Esetünket azért tartottuk mégis bemutatásra érdemesnek, mert ő volt az első magas, teljes nyaki gerincvelő-sérült Magyarországon (ismereteink szerint Európában a 25., a világon kb. a 200.), aki életben maradt, s nervus phrenicus pacemaker segítségével, lélegeztetőgép nélkül otthonában él, a sérülés magasságából adódó lehetőségeken belül kielégítő állapotban.

AFFILIÁCIÓK

  1. MÁV Kórház, Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály, Budapest
  2. Vas megyei Markusovszky Kórház, Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, Szombathely
  3. Berufsgenossenschaftliche Unfall-Krankenhaus, Hamburg, Németország
  4. University of Technology, Tampere, Finnország

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága SZOTE neurológiai kerekasztal

A stroke diagnózisa és gyógyszeres terápiája:1997. Az ischaemiás penumbra. Agyödéma stroke-ban. A szalicilát és a ticlopidin (Ticlid) alkalmazása a stroke-terápiában. Cerebrovascularis betegek ellátása a Makói Kórház Neurológiai Osztályán. Subarachnoidealis vérzés ritka esete. A vinpocetin és a piracetam hatása a cerebrovascularis betegségek kezelésében. A nadroparin (Fraxiparine) helye a stroke-terápiában. Az acenocumarol (Syncumar) a stroke-terápiában. Thrombolysis stroke-ban. Stroke thrombolysisben. Önálló társasággá alakult a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Neuropatológiai Szekciója.

Ideggyógyászati Szemle

Mosóbenzin okozta hexacarbon-polyneuropathia öt esete

VIDA Zsuzsanna, FOLYOVICH András, GÁCS Gyula

A szerzők öt eset kapcsán mosóbenzin-expozíció révén keletkezett polyneuropathiáról számolnak be, mely az ismert n-hexan-polyneuropathia egy eddig nem közölt előfordulási formája. A tünetek (subacut sensomotoros polyneuropathia), valamint a kórlefolyás (az expozíció megszűnte utáni több hetes további romlás) a benzin révén közvetített hexacarbon polyneuropathiában azonosak voltak az egyéb, ismert, n-hexant tartalmazó anyagok (oldószerek, ragasztóanyagok, lakkok stb.) kiváltotta kórképekkel.

Ideggyógyászati Szemle

Rövid időtartamú video-EEG-vizsgálat az epilepsziák diagnózisában

CLEMENS Béla, KIRÁLY Csaba

A rövid tartamú (30–120 perces) szimultán video EEG-regisztrálás eredményes módszer a gyakori, a megjósolható időben jelentkező, vagy a provokálható rohammal zajló események vizsgálatában. Az osztott képernyős technika lehetővé teszi az egyidejű klinikai és elektroencefalográfiás jelenségek összevetését. A szerzők hasznosnak találták a módszert a különféle tünetekkel járó, tisztázatlan eredetű epizódok természetének eldöntésében, az epilepsziás roham típusának pontos meghatározásában, kérdéses elektroencefalográfiás és klinikai együttállások elemzésében. Néhány alkalommal, váratlan, ritka rohamtípust vagy epilepsziaszindrómát azonosítottak, ami video-elektroencefalográfiás vizsgálat nélkül csak később, vagy egyáltalán nem derült volna ki. Tapasztalataik alapján ajánlják a video-elektroencefalográfiás elemzést minden olyan esetben, amelyben az epilepsziás vagy arra gyanús rohamjelenségek nem szokványosak, vagy a klinikai tünetek és az elektroencefalogram együttállása nem típusos, továbbá – a rohamok valódi fenomenológiájának jobb megismerése céljából - olyan esetekben, amikor a regisztrálás nem igényel sok időt, például nagyon gyakori, vagy könnyen provokálható rohamok esetében. A közleményt néhány rövid esetismertetés egészíti ki.

Ideggyógyászati Szemle

Tapasztalataink a temporalis epilepsziás betegek műtéti kezelésével - többközpontú vizsgálat

BALOGH Atilla, BORBÉLY Katalin, CZIRJÁK Sándor, HALÁSZ Péter, JUHOS Vera, KENÉZ József, VAJDA János

Az utóbbi években Magyarországon is reneszánszát éli az antiepileptikus terápiára rezisztens epilepsziás betegeink idegsebészeti kezelése. Beszámolónkban ismertetjük temporalis epilepsziás betegek operációja során szerzett tapasztalatainkat. Terápiarezisztens, műtéti kezelésben részesült, temporalis epilepsziában szenvedő 36 beteg pre- és poszt operatív adatait elemezzük. 24 beteg posztoperatív követési ideje két évnél hosszabb. Az utóbbi betegekkel szerzett tapasztalatainkat elsősorban a posztoperatív rohamrecidivák szempontjából elemeztük. A 24 terápiarezisztens temporalis epilepsziás betegből 19 jelenleg rohammentes, 3 betegnél lényeges rohamfrekvencia-csökkenés észlelhető, 2 betegnél redukálódott a rohamok száma. Tapasztalataink alapján az idegsebészeti beavatkozás egyre inkább alternatív megoldást jelent a terápia rezisztens epilepsziás betegek kezelésében. A jelenlegi technikai feltételek biztosítják, hogy egyre pontosabban meghatározható legyen az epileptogén régió, valamint az idegsebészet fejlődésével az operatív beavatkozás is egyre veszélytelenebbé válik. A jövőben kívánatos lenne, hogy temporalis epilepsziás betegeknél a hosszmetszeti követés (ideális esetben 2-3 év) során felállított terápiarezisztencia esetében az idegsebészeti megoldás lehetősége időben felmerüljön.

Ideggyógyászati Szemle

Egy klinikai cerebrovascularis osztály egyéves betegforgalma - az adatkezelés módszerei, demográfiai és letalitási adatok

MIHÁLKA László, BERECZKI Dániel, FEKETE István, CSABA Béla, CSÉPÁNY Tünde, CSIBA László

A stroke mortalitását tekintve Magyarország a világstatisztika egyik legrosszabb helyén áll. A nemzetközi statisztikákban szereplő adatok pontosságát azonban sok kritika éri. A dolgozat célja egy jól körülírt területet ellátó, több mint 20 éve működő stroke-osztályon végzett felméréssel az osztály betegforgalmi adatainak elemzése, az adatbázis módszertani leírása, valamint annak vizsgálata, hogy az általunk tapasztalt stroke gyakoriság és halálozás megfelel-e az országos statisztikai adatoknak. A 210 ezres lakosságot ellátó stroke-osztály 12 hónapos betegforgalmi adataiból (betegenként közel 100 paraméter) létrehozott adatbázist számítógépes módszerekkel elemeztük. A vizsgált 12 hónap során akut agyi keringészavar miatt 505 beteget vettünk fel. A betegek 15%-a nem agyi keringészavar miatt került az osztályra. Akut agyi keringészavarban a teljes letalitás 18,6% volt (n=94). Ha az átlagos 1995-ös országos statisztikai adattal egyezőnek, 195/100 000-nek tartjuk a stroke-mortalitást, a területen 410 stroke halálozásnak kellett volna bekövetkeznie a vizsgált időszakban. Feltéve, hogy a magyarországi statisztikai adatokkal azonos értékek vonatkoznak a vizsgált területre, az osztály által ellátott területen akut agyi keringészavarban meghalt betegek legalább 75%-a nem a stroke-osztályra kerül. A rendelkezésre álló 23 stroke-agy tehát nem elegendő 210 ezer lakos ellátására. A különbség másik oka az lehet, hogy az akut stroke mortalitása régiónkban az országos statisztikai adatokban szereplőnél jelentősen alacsonyabb. Ezen hipotézis igazolása vagy cáfolása csak prospektív, a teljes ellátási területet elemző epidemiológiai vizsgálattal lehetséges.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

Magas nyaki gerincvelősérült beteg komplex intenzív ellátása, rehabilitációja rekeszi pacemaker alkalmazásával

FODOR Gábor, GARTNER Béla, KECSKÉS Gabriella

2016 nyarán motorbalesetben politraumát szenvedett 21 éves nőt szállítottak kórházunkba. Diagnosztikus vizsgálatokkal a C. II. csigolyán a dens teljes csontszéles­ségnyi, gerincvelőt komprimáló diszlokációval járó törése, a bal humerus mellett a femur, illetve a sacrum és az os pubis törése igazolódott. Osztályunkon eltöltött 1,5 éve alatt a légzési elégtelenség és a tetraplegia következtében fellépő problémákkal kellett megküzdenünk. Ennek része­ként került sor a svédországi Uppsalában elektrofiziológiai vizsgálatra és rekeszi pacemaker beültetésére. A gerinc­velő-sérülés korszerű, komplex ellátása és rehabilitációja több orvosi és nem orvosi szakma szoros szakmai együtt­működését igényli. Célunk a maximálisan elérhető életminőség (quality of life) megteremtése volt. Érdemes a tör­ténetünk szélesebb körben történő bemutatása, hiszen jó példaként szolgálhat orvosi és nem orvosi társszakmák szoros együttműködésére.

Lege Artis Medicinae

Kedves Olvasónk! Köszöntő a LAM alapításának 30. évfordulója alkalmából

KAPÓCS Gábor

Kedves Olvasónk! Így indítottuk a lapot 30 évvel ezelőtt, amikor a LAM első köszöntőjét, a Beköszöntőt írtuk. 1990 októberében azonban a megszólításba még bekerült a „reménybeli” kifejezés is. Különös ez a szó, pontosabban ennek a szónak a használata, így egy emberöltő távlatából visszatekintve. Akkor, a rendszerváltás utáni hónapokban, sőt években, de talán az egész ’90-es évtizedben, a reményből volt a legtöbb. Az egész ország abban reménykedett, hogy végre eljött a szabadság kora, amikor kiteljesedhetnek az alkotó energiák és egy nagy, össznemzeti nekibuzdulással átugorhatjuk a megfáradt és kudarcot vallott szocializmusból a fejlett nyugati, szociális piacgazdaságba és plurális demokráciába vezető lépcsőfokokat, hogy aztán a belátható – nem is oly távoli – jövőben ripsz-ropsz utolérjük majd a magyar lakosság zömének példaképét, a „k. u. k.”-beli „sógorok” lakta Ausztriát. Ebből a remény és a nekibuzdulás biztosan megvalósult. A többiről most inkább ne be­széljünk. Nagyon is beszéljünk viszont arról, hogy ez a tenni akarás, az alkotóenergiák felszabadulása egy megújuló, jobb és lakhatóbb ország reményében hogyan vezetett el a LAM megalapításához – mert most ennek jött el az ideje.

Lege Artis Medicinae

Tiazid vagy tiazidszerű diuretikumot adjunk-e a magas vérnyomásban szenvedő emberek kezelésekor? A magyarországi helyzet sajátosságai

VÁLYI Péter

A diuretikumok az 1960-as években történt széles körű elterjedésük óta is alapvető an­ti­hipertenzív gyógyszerek maradtak. A ma­gas vérnyomás kezelését tárgyaló 2018. évi ESC/ESH irányelv nem tesz különbséget a tiazid és a tiazidszerű vizelethajtók között a magas vérnyomás kezelésében, elismerve, hogy szemtől szembe nem hasonlították össze ezeket a gyógy­szer­cso­por­tokat vélet­len­szerű betegbeválasztásos vizsgálatokban, valamint, hogy a hydrochlorothiazid az egyik leggyakoribb összetevője a forgalomban lévő, engedélyezett fix anti­hipertenzív gyógyszer-kombinációknak. A 2018. évi ma­gyar irányelv az indapamidot tartja a leghatékonyabb diuretikumnak a hypertoniában szenvedő betegek terápiájában. Köz­le­mé­nyünk célja, hogy áttekintsük a tiazid vagy tiazidszerű vizelethajtóknak, elsősorban a ma Magyarországon elérhető hydro­chlo­rothia­zidnak és indapamidnak, vala­mint kombinációs készítményeik kor­szerű alkalmazását a magasvérnyomás-be­tegségben szenvedő beteg kezelésében.

Lege Artis Medicinae

A 30 éves LAM

FARSANG Csaba

Íme, még mindig itt vagyunk… A Lege Artis Me­dicinae (LAM) első számában („Lectori sa­lutem”) megjelent beköszöntő első mondatát kiegészítettem a „mindig” szóval. Nagy eredmény ez... Harminc év! Csendben ülök a számítógép előtt, hallom a falióra ketyegését: tik-tak. Másodpercenként egy tik vagy tak... A LAM első megjelenése óta mostanáig, amikor e sorokat írom, 950 765 620 másodperc telt el… Mindjárt egymilliárd! Megrohannak az emlékek.