Magyar Radiológia

Fémek az MR-ben

VÁRALLYAY György

2003. ÁPRILIS 20.

Magyar Radiológia - 2003;77(02)

Az MR-vizsgálat statikus mágneses tér, időben változó mágnenes tér és rádiófrekvenciás elektromágneses terek alkalmazásával történik. Ezek hatást gyakorolnak a betegre és a vizsgálóba kerülő fémtárgyakra is. A fémtárgyak elmozdulhatnak, nemkívánatos áramok indukálódhatnak, melegedés jöhet létre. Ma már az implantátumok többsége biztonsággal vihető MR-be, de továbbra is kontraindikált a vizsgálat olyan esetekben, amikor a beteg szervezetében pacemaker, ferromágneses aneurysmaklip, cochlearis implantátum, illetve gyógyszeradagoló pumpa van.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Magyar Radiológia

A svájci szindróma

SZÁNTÓ Dezső

Svájci orvosi szociológusok a múlt század 90-es éveinek elején figyeltek fel arra, hogy csökken a pályakezdő orvosok száma, a munkaviszonyban álló orvosok átlagos életkora 50 év körüli, és egyre többen helyezkednek el a gyógyszeriparban vagy más, a gyógyítást kiszolgáló gazdasági szakágazatokban.

Magyar Radiológia

A Magyar Radiológusok Társaságának nyolc évtizede 1922-2002

MÓZSA Szabolcs

A Magyar Radiológusok Társasága (MRT) létrejöttét és nyolc évtizedes tevékenységét vizsgálva fölmerül a kérdés: mi teremtette meg egy önálló szakmai társaság igényét Magyarországon? A válasz összetett.

Magyar Radiológia

Határtalanság Optimizmus az ECR 2003 után

LOMBAY Béla

Előző lapszámunk Szerkesztőségi jegyzetek rovatában a magyar radiológia nehéz sorsát próbáltam elemezni Sorstalanság címmel. Bár a pesszimizmus távol áll gondolkodásomtól, újra elolvasva e kis tárcát, némi lehangoltságot fedeztem fel soraimban.

Magyar Radiológia

Az egyetemi radiológiai klinikák privatizációjáról

PALKÓ András

A Magyar Radiológusok Társasága vezetősége megtárgyalta az egyetemi radiológiai klinikák tervezett privatizációjával kapcsolatos állásfoglalás-tervezetet, majd - többszöri egyeztetés után - a vezetőség nagy többsége által elfogadott, alábbi levéllel fordult a Radiológiai Szakmai Kollégium elnökéhez, dr. Horváth László professzor úrhoz:

Magyar Radiológia

A ductus choledochus nagyméretű köveinek eltávolítása mechanikus lithotripsiával

OROSZ Péter, NAGY György, SÜMEGI János, JUHÁSZ László

CÉLKITŰZÉS - Munkánkban a mechanikus lithotripsia sikerességét esetlegesen befolyásoló tényezőket vizsgáltuk: a nemi és életkori adatokat, a kövek nagyságát és számát, periampullaris diverticulum és icterus jelenlétét vagy hiányát. BETEGEK ÉS MÓDSZEREK - 1981 és 2000 között 7998 endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfiát, 2430 endoszkópos sphincterotomiát végeztünk, és 1205, ductus choledochusban elhelyezkedő követ távolítottunk el. A Dormia-kosaras vagy ballonos kőeltávolítás sikertelensége miatt 159 esetben (39 férfi, átlagéletkor 70,5 év; 120 nő, átlagéletkor 67,7 év) mechanikus lithotripsiát kíséreltünk meg. Egy köve volt 65 betegnek, 31-nek kettő, 63-nak pedig három vagy több köve volt. Nyolcvan beteg kövének átmérője meghaladta a 20 mm-t. Periampullaris diverticulumot találtunk 23 betegnél, 98-nak obstrukciós icterusa volt. A mechanikus lithotripsiát Olympus BML 2Q és 4Q litotriptorokkal végeztük. Az első beavatkozás sikertelensége esetén újra próbálkoztunk vagy a Wilson-Cook-féle extraendoszkópos litotriptort használtuk. A célkitűzésben feltüntetett tényezők adatait egyváltozós analízis, c2-teszt és Fischer-féle egzakt teszt segítségével elemeztük. A p<0,05 értéket tekintettük statisztikailag szignifikánsnak. EREDMÉNYEK - Százharminc beteg ductus choledochusát sikerült kőmentessé tennünk (81,8%). Szövődményként 16 cholangitis alakult ki. Nyolc esetben pancreatitis lépett fel, ezek közül hét konzervatív kezelésre gyógyult, egy betegnél műtétre volt szükség. Az egyváltozós analízis szerint a kőméret az egyetlen prediktor (p<0,05), a többi vizsgált paraméter nem befolyásolta a beavatkozás kimenetelét. KÖVETKEZTETÉS - A mechanikus lithotripsia hasznos módszer a nagyméretű choledochuskövek kezelésére, sikerességi aránya magas, szövődményrátája elfogadható. A vizsgált tényezők közül a kőméret az eljárás sikerességének egyetlen előrejelző tényezője.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[1-es típusú cerebralis cavernosus malformatio retinaér-tortuositassal és KRIT1 gén mutációval]

KALMÁR Tibor, MARÓTI Zoltán, VADVÁRI Árpád, HALMOSI Ágnes, KÁLOVITS Ferenc, KÁLMÁN Bernadette

[A cerebralis cavernosus malformatiók (CCM) viszonylag ritka és heterogén klinikai entitást képviselnek; a háttérben három génben találtak eddig mutációkat. Sporadikus és öröklődő formáit is leírták. Itt egy fiatal nőbeteg esetét mutatjuk be, aki epizodikus paraesthesia és fejfájás panaszával jelentkezett, de akut neurológiai tünetek nem voltak. Édesanyjának 21 évvel ezelőtt volt egy bevérzett ca­vernomája, amit sebészileg eltávolítottak. A koponya-MRI többszörös, néhány milliméteres cavernomatosus malformatiókat detektált, míg szemészeti vizsgálat során a retinalis erek tortuositasa derült ki. Kiválasztott gének exomszekvenálásának elemzése során egy nonsense mutációt azonosítottunk, ami a génátírás korai leállításához és egy csonkolt fehérje szintéziséhez vezetett, megmagyarázva az agyi és retinalis erek fejlődési zavarát. Ezt a patogén mutációt már leírták korábban. Esetünk rámutat az átfogó klinikai kivizsgálás és molekuláris elemzés fontosságára az enyhe és bizonytalan panaszok ellenére, mivel az életmódi tanácsadás, az MRI-monitorozás és a genetikai tanácsadás nagy jelentőséggel bírhat a beteg hosszú távú egészségmegőrzése tekintetében.]

Ideggyógyászati Szemle

[Pazopanib indukálta egyoldali posterior reverzibilis encephalopathia szindróma]

ARSLAN Beyza Muhsine, BAJRAMI Arsida, DEMIR Elif, CABALAR Murat, YAYLA Vildan

[A posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (Posterior Reversible Encephalopathy Syndrome, PRES) reverzibilis klinikai és neuroradiológiai kórkép, ami bármely életkorban jelentkezhet fejfájás, módosult tudatállapot, görcsroham és corticalis vakság formájában. Az állapot pontos incidenciája nem ismert. A leggyakrabban azonosított kiváltó ok a hipertenzív encephalopathia, az eclampsia, illetve egyes citotoxikus szerek. A képalkotó eljárások közül koponya-MR-rel főleg az occipitalis és parietalis lebenyekben mutatható ki nagyrészt szimmetrikus, vazogén oedemához társuló subcorticalis fehérállomány-laesio T2A- és FLAIR-szekvencia-hiperintenzitás formájában. Korai diagnózis és megfelelő kezelés hatására a tünetek részben vagy egészében megszűnnek. A tanulmány az egyoldali PRES ritka esetét mutatja be, ami heretumor terápiájaként alkalmazott vascularis endothelialis növekedési faktor gátló (VEGF) pazopanibkezelés következtében alakult ki.]

Ideggyógyászati Szemle

[Véletlenül talált intracranialis lipomák: 163 beteg vizsgálata]

TÜRK Okan, YALDIZ Can

[Az intracranialis lipomák (IL) ritka, veleszületett elválto­zások, amelyek az intracranialis elváltozások 0,1-0,5%-át teszik ki. Általában tünetmentesek, körülírt, lassan növekvő, jóindulatú elváltozások, amelyek nem okoznak térfoglaló hatást. A szerzők a 2009 és 2018 között idegsebészeti szakrendelésen megjelent betegek fájljait retrospektíve elemezték, és 163 esetben képalkotó eljárással igazolt IL-t találtak. A betegek közül 96 nő, 67 férfi volt. A cikkben szereplő 163 beteg a legnagyobb IL-széria az irodalomban és a szerzők úgy vélik, hogy a jelen tanulmány fő forrásként szolgálhat az irodalomban jelenleg rendelkezésre álló elégtelen számú tanulmány mellett.]

Ideggyógyászati Szemle

Mágnesesrezonancia-képalkotás alemtuzumabés teriflunomidkezelés során

MIKE Andrea, KINCSES Zsigmond Tamás, VÉCSEI László

Összefoglaló közleményünk célja a sclerosis multiplex kezelésére alkalmazott alemtuzumab- és teriflunomidterápiák során nyert mágneses rezonancia (MR) -képalkotás publikált eredményeinek ismertetése. Sclerosis multiplexben az MR-képalkotás érzékenyen detektálja azokat a szubklinikai patofiziológiai és morfológiai folyamatokat, melyek a betegség korai szakában klinikai tünetet még nem okoznak, azonban a betegség hosszú távú prognózisa szempontjából meghatározó fontosságúak. Az MR-képalkotás emiatt a terápiás hatékonyság korai nyomonkövetésében egyre fontosabb helyet kap. Alemtuzumabbal és teriflunomiddal sclerosis multiplex indikációban az elmúlt 15 évben több klinikai gyógyszertanulmány zajlott, melyek a fenti szerek klinikai hatékonyságát bizonyították. Ezekben a tanulmányokban MR-méréseket is végeztek, az eredményeket az elmúlt években a szakirodalomban publikálták. Az elvégzett MR-vizsgálatok a betegség aktivitására és a neurodegeneratív folyamatok gátlására utalnak, mely eredményektől a betegség hosszú távú prognózisa szempontjából kedvező hatás várható.

Ideggyógyászati Szemle

Szürkeállományi atrophia sclerosis multiplexben szenvedő betegek esetében

KINCSES Tamás Zsigmond, TÓTH Eszter, BANKÓ Nóra, VERÉB Dániel, SZABÓ Nikoletta, CSETE Gergő, FARAGÓ Péter, KIRÁLY András, BENCSIK Krisztina, VÉCSEI László

A fehérállományi laesiók a sclerosis multiplex (SM) meghatározó jellemzői, a szürkeállomány elváltozásai kevésbé ismertek. A megfelelő agyi képalkotó eljárásokkal végzett újabb vizsgálatokban láthatóvá tudták tenni a kérgi elváltozásokat. Emellett különféle módszerekkel felmérhető a szürkeállományi atrophia. Számos vizsgálat eredményei szerint a szürkeállomány atrophiája szorosan korrelál a klinikai rokkantsággal. Összefoglaljuk az SM-ben megfigyelhető szürkeállományi atrophiával kapcsolatos információkat és a betegségmódosító terápiák hatását az agyi atrophiára.