Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 19
Ideggyógyászati Szemle
1986. ÁPRILIS 01.
[A neuroleptikumok optimális adagolása a kézírás extrapiramidális finommotoros készségeinek elektronikus mérése segítségével (NSI-HAASE)]
[Az 1950-es évek elején a Bonni Egyetem Pszichológiai Intézetének kutatási megbízása arra késztetett, hogy a bonni Egyetemi Neurológiai Klinika akkori asszisztens orvosaként még a neuroleptikumok bevezetése előtt vizsgáljam a Parkinson-kóros betegek hajtása és motoros funkciója közötti kapcsolatot. Ez egy különös véletlen volt, amely egy életre elkötelezett, mint hamarosan kiderült.]
Ideggyógyászati Szemle
1983. SZEPTEMBER 01.
A börférgesség-téboly neuroleptikus kezelése
A szerző a kórházi és az ambuláns gyakorlatban 27 típusos bőrférgességtéboly szindromában szenvedő beteget kezelt neurolepticumokkal, elsősorban pimozid-dal. Eredményei igazolják, hogy a neuroleptikumok gyors és hatásos gyógyszerei a bőrférgesség-téboly szindromájának, szindromaspecifikus hatásprofillal. A szerző elemzi kezelési tapasztalatainak elvi és gyakorlati konzekvenciáit.
Ideggyógyászati Szemle
1983. ÁPRILIS 01.
Biokémiai és neuroendokrinológiai vizsgálatok a neuroleptikumok klinikai hatásának és extrapyramidális mellékhatásainak előrejelzésére
A szerzők 20, legalább 3 hónapja gyógyszermentes schizophren nőbeteget vizsgáltak a terápiás hatás, illetve a parkinsonos tünetek kifejlődése szempontjából. A neuroleptikumok dózisát, az esetleges kombinációkat a kezelő orvos határozta meg. A klinikai értékelés mellett plazma dopamin-beta-hydroxylase (DBH), thrombocyta monoamino oxydase (MAO), valamint plazma prolactin szint meghatározásra is sor került. A 28 napos vizsgálat során a thrombocyta MAO aktivitás szignifikánsan csökkent. Egyetlen reszponder sem volt, akinél kritériumaink szerint parkinsonos tünetek alakultak volna ki. A reszponder nem parkinsonizálódott betegeket szignifikánsan alacsonyabb plazma DBH aktivitás jellemezte, mint a non-reszponder parkinsonizálódott betegeket. Eredményeink alapján felmerül, hogy a jó prognozisú, extrapyramidális tüneteknek kevésbé kitett betegeket magasabb agyi dopamin aktivitás, a rossz prognózisú, extrapyramidális tünetek szempontjából veszélyeztetettebb betegeket viszont alacsony centrális dopamin aktivitás jellemzi.
Ideggyógyászati Szemle
1982. JÚNIUS 01.
A neuroleptikumok helye a heveny alkoholos kórképek ellátásában
A szerző egy nagy potenciálú neuroleptikummal, a brómperidollal kísérelte meg 10 predelirium és 1 alkohol-hallucinózis kezelését. Eredményei alapján a predelirium vegetatív faktor a még nagy dózisú neuroleptikus kezelés esetén is szükségessé teszi a klórmetiazol (vagy benzodiazepin) kezelést, míg a pszichózis faktor a neuroleptikus kezelés indikációját jelenti. A neuroleptikumok helyét a predelirium (és a delirium tremens) kombinált kezelésében látja, alkoholhallucinózisban monoterápiaként is szóba jön. További vizsgálatokat igényel az a megfigyelés, mely szerint a klórmetiazol és a brómperidol között szinergiás hatás észlelhető.
Ideggyógyászati Szemle
1981. MÁJUS 01.
Tardiv dyskinesis prevalencia vizsgálat depó neuroleptikus kezelés esetén
A szerzők 88 depó neuroleptikus kezelésben részesülő schizophren férfi beteg vizsgálata során 7 betegnél, (7,95%) észleltek tardív dyskinesiát. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy a depó készítmények nem fokozzák a tardív dyskinesia kialakulásának kockázatát, arra hajlamos egyéneknél azonban gyors átmenettel a legsúlyosabb mozgászavar alakulhat ki. A tardív dyskinesia kialakulását esetleg segíthetik a depó injekciók mellett alkalmazott hagyományos neuroleptikumok is. Hangsúlyozzák a betegek folyamatos ellenőrzésének szükségességét, a korai extrapyramidális jelek, és az enyhe dyskinesisek észlelésének gyakorlati jelentőségét. Ezek jelentkezése esetén joggal merülhet fel a gyógyszerelés megváltoztatásának szükségessége is.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JÚNIUS 01.
[A serdülőkori pszichózisok elektrosokk-terápiájának problémájáról]
[A tanulmány a bécsi gyermek- és fiatalkorú Neuropszichiátriai Egyetemi Klinika 28 fiatalkorú pszichózisa kezelésének elemzése során foglalkozik az elektrosokk-kezelés és farmakoterápia indikációjának kérdésével. Az eredményeket 5 éves megfigyelési idő tapasztalataink felhasználásával állítja össze. Az elektrosokk- és neuroleptikus kezelés során a neuroleptikumok hatásos adagja alacsonynak tartható. Ez kevésbé korlátozza a tanulási és kontaktus készséget, mint ha csak neuroleptikumokat kapnának a betegek. Fölösleges az antiparkinzonos szerek alkalmazása. Megfelelő családi terápiával kiegészítve a szociális beilleszkedés eredményes.]
Ideggyógyászati Szemle
1978. AUGUSZTUS 01.
A neuroleptikum okozta stupor klinikuma és differenciáldiagnózisa
A szerzők két eset ismertetése kapcsán tárgyalják a neuroleptikumok indukálta stupor klinikumát, áttekintik a differenciáldiagnosztikus lehetőségeket, és vázolják e ritka stupor patofiziológiájának hipotézisét.
Ideggyógyászati Szemle
1976. AUGUSZTUS 01.
Lithium intoxicatiót követő tartós pszichés remissio két esete
A szerzők két beteget ismertetnek, kiknek több éves és csaknem állandó pszichiátriai osztályi kezelést igénylő pszichózisát neuroleptikumok és antidepressansok mellett lithiummal is kezelték. A betegeknél lithium intoxicatio alakult ki. Az intoxicatio lezajlása után, a betegek több éve fennálló, és valamennyi terápiára rezisztens pszichózisa megszűnt. A betegeket egy, illetve több mint fél éve a kórházból kibocsátották, semmiféle pszichiátriai kezelést nem igényelnek, tünet- és panaszmentesek.
Ideggyógyászati Szemle
1960. JÚLIUS 01.
A neuroleptikus kezelések extrapyramidalis mellékhatásairól és promethazinnal való megelőzésükről
A neurolepticus kezelések során jelentkező extrapyramidalis mozgás szegénység és dyskinesisek azonos agytörzsi eredetét fejtegettük irodalmi adatok és saját megfigyeléseink alapján. Összefüggéseket állapítottunk meg a fenti jelenségek, valamint a vegyületek szerkezete, az adagok nagysága, az adagolás tartama és az extrapyramidium sejtjeinek familiáris vagy szerzett gyengesége között. A chlorpromazin és reserpin együttes adása a pulsusra és peristalticára gyakorolt antagonista hatásuk révén az ilyen mellékhatásokat csökkenti, és synergista hatásuk a psychés effectust fokozza, a turbulens phasis kiiktatása és a reintegratio elősegítése által. Az extrapyramidális mellékhatásokat gyakoribbá teszi, de kis adag promethazinnal sikerült a különböző neuroleptikumok együttes vagy önálló adása által kiváltott extrapyramidális mozgásszegénységet, sőt a szokásos antiparkinsonos szereken túl a dyskinesiseket is megelőzni, ill. megszüntetni, amellett, hogy mint phenothiazin származék a neurolepticumoknak a psychére gyakorolt hatását is fokozza.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.