Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 20
Ideggyógyászati Szemle
1982. OKTÓBER 01.
Genetikai és szociális tényezők szerepe a terhességhez társuló pszichés megbetegedésekben
A szerzők 52 beteg katamnesztikus vizsgálatáról számolnak be, akiknél terhességük időszakában alakult ki az első pszichés dekompenzáció és emiatt elmeosztályi felvételre kerültek. A kórismék szerinti megoszlásban a reaktív és neurotikus kórképek dominálnak, a pszichózisok aránya, különösen a schizophrén pszichózisoké kisebb. Részletesen elemzik a genetikai és szociális tényezők szerepét a betegség kialakulásában és a kórlefolyásban. A szociális-környezeti tényezőknek a terhesség alatti neurózisok kialakulásában van jelentős szerepe. Az affektív pszichózisokban szignifikáns összefüggést találtak genetikai terheltség és rossz hosszútávú prognózis között. A post partum időszakra vonatkozóan pedig a terhesség második felében manifesztálódó pszichózisok jelentettek szignifikánsan rosszabb prognózist.
Ideggyógyászati Szemle
1982. FEBRUÁR 01.
Adatok a neurózis epidemiológiájához
A szerző a táppénzes statisztikák felhasználásával vizsgálja a neurózisok veszélyeztető tényezőit. A pontprevalencia értékekre szerkesztett mutatórendszer segítségével elemzi a lakóhely, a munkakör, az iparág, az életkor és a nemek szerinti megoszlási viszonyokat. Az elemzés során kimutatja az egyes dimenziókban található eltéréseket és megkísérli ezek értelmezését. Az adatok alapján megállapítja, hogy a neurózisra veszélyeztető faktorok nem hozhatók kapcsolatba a munkavégzés jellegével, de kapcsolatosak a munkavégzés társadalmi körülményeivel. A korcsoportok és nemek közötti eltérések nem magyarázhatók biologisztikus alapon, ezek ugyancsak az eltérő társadalmi-kulturális viszonyok alapján értelmezhetők. A különösen veszélyeztetett csoportok kimutatásával a szerző megjelöli a preventív tevékenység legeredményesebbnek tűnő területeit. Hangsúlyozza, hogy a munkás állománycsoport neurózis helyzete alapvetően meghatározza a dolgozók neurózis morbiditását.
Ideggyógyászati Szemle
1980. JÚLIUS 01.
Ipari és mezőgazdasági dolgozók neurózisának problémái a munkaképesség szempontjából
A dolgozó ember neurózisát nem a foglalkozás, nem a munkakör, de nem is a munkahelyi konfliktus okozza, hanem a konfliktus nem vállalása. Ha erre megtanítjuk a neurotikusokat, ami a terápiás gyakorlatban korántsem egyszerű és nem is mindig eredményes, oki terápiát végzünk, és ez nemcsak az egyén, hanem a társadalom számára is hasznos. Ez a pszichiáterre is érvényes: vállalnia kell azt a konfliktust, amit a jelen társadalmi fejlődés időszakában - új orvos szerep, új identitás kialakítása nélkül megoldani nem képes.
Ideggyógyászati Szemle
1979. NOVEMBER 01.
A gyermekkori család interperszonális kapcsolataiban bekövetkező torzulások jelentősége a felnőttkori neurózisban
100 neurotikus férfi betegtől és 100 normálszemélytől felvett strukturált interjú faktoranalitikusan validált és teszt-reteszt módszerrel ellenőrzött adatai alapján a szülők közötti interperszonális kapcsolat torzulásainak jelentőségét vizsgálták a felnőttkori neurózis szempontjából. Megállapították, hogy a neurotikus férfi betegek szüleinek kapcsolatát magas feszültség-szint, negatív emóciók, a konvencionális formák elvetése és az anya dominanciája jellemezte. A szülők feszült, diszharmonikus viszonyát nem antagonisztikus ellentétek, hanem a neurotikus magatartás inadaptív jellegéből következő aktuális konfliktusok motiválták. A negatív emóciók nem egymás nyűt és totális elutasítását jelentették, hanem az aktuális konfliktusok hullámzását követve konfliktus- specifikus negatív emócióknak bizonyultak. A konvencionális szabályok elvetése súlyosan deviáns szülőfél jelenléte esetén valósult meg. Az anya-dominancia nem járt szükségszerűen együtt a szülőkapcsolatokat torzító feszült viszonnyal és negatív emóciókkal független tényezőnek mutatkozott, és negatív hatásai csak a szülő-gyerek relációban érvényesültek.
Ideggyógyászati Szemle
1979. OKTÓBER 01.
A gyermekkori család interperszonális kapcsolataiban bekövetkező torzulások jelentősége a felnőttkori neurózisban
A szerző az irodalmi adatok kritikai feldolgozása után célkitűzésként állítja maga elé, hogy feltárja a gyermekkori család interperszonális kapcsolatainak azon torzulásait, melyek a felnőttkori neurózis szempontjából releváns jelentőséggel bírnak. Fő törekvése olyan módszer kidolgozása, mely a reliabilitás és a validitás szempontjából megfelelően ellenőrzött adatokra támaszkodva képes megragadni nemcsak a fő faktorok, hanem a járulékos faktorok szintjén is a bilaterális kapcsolatok struktúráját és a globális interperszonális szisztémát. A vizsgálati anyag és módszer bemutatása mellett felhívja a figyelmet az interpretációs lehetőségek bizonyos korlátozottságára is, mely a kutatómunka adott felépítettségének szükségszerű következménye. A vizsgálat eredményeinek részletes ismertetése és értékelése további közlemények tárgya lesz.
Ideggyógyászati Szemle
1979. JÚLIUS 01.
Neurotikus allapotképek elemzése
A szerzők egy epidemiológiai szűrővizsgálat kapcsán 51 szempontot tartalmazó neurotikus tünetlistát alkalmaztak. Az így nyert adatok alapján faktoranalízist végeztek. Megállapították, hogy a szorongásos tünetcsoporttal azonosítható faktor nem különül el, szemben más tanulmányokkal. Ennek magyarázatát abban látják, hogy anyagunk nem klinikai betegekből, hanem enyhe, vagy kezdődő neurotikusokat tartalmazó szűrővizsgálati anyagból származnak. Eredményeik alapján következtetéseket vonnak le a neurózisok patogenezisére vonatkozóan.
Ideggyógyászati Szemle
1979. JÚLIUS 01.
Fiatalkorú nyombélfekélyes és magas vérnyomású betegek pszichofiziológiai tulajdonságainak összehasonlító vizsgálata
65 kontrollszemély, 50 juvenilis hipertóniás és 47 fiatalkorú nyombélfekélyes beteg adatainak összehasonlításával a betegségjelző tüneteken túl a kontrolitól szignifikánsan eltérő Lüscher-színválasztást állapíthattunk meg mindkét betegcsoportban, a hipertóniások között az aktivitásigény fixációját, a duodénumfekélyes betegek között az autonomizmus fixációját. Mindkét vegetatív betegcsoportban lényegesen gyakoribb a merev extraverziónak vagy merev introverziónak megfelelő egyértelmű pszichofiziológiai állapot, mint a kontroll- csoportban. A vizsgálati csoportokat alcsoportokra bontva a hipertóniások között az introvertáltak, a nyombélfekélyesek között az extravertáltak aránya nagyobb, az alcsoportok pszichofiziológiai jellemzői eltérőek — az extravertáltakat szignifikánsan magasabb bőrellenállásszint, a Lüscher-akromatikus sor szerint ingerkereső választás és magas teljesítményszorongás, az introvertáltakat alacsony bőrellenállásszint és ingerkerülő akromatikus választás jellemzi. A duodénumfekélyes betegek között további, igen magas debilizáló szorongással, hipotóniával és magas neurózis pontszámmal jellemezhető alcsoportot írhatunk le. A fiatalkori nyombélfekély és hipertónia tünetei tehát a kontrolinál merevebb pszichofiziológiai konstitúció esetén gyakoribbak, olyan személyeknél, akik életvitelükkel nem alkalmazkodnak saját pszichofiziológiai korlátáikhoz, hanem értékrendjüknek — fokozott aktivitás, ill. autonomizmusigényüknek — megfelelően a számukra optimálistól eltérő ingerkörnyezetet teremtenek, a merev introvertáltak ingergazdag, a merev extravertáltak ingerszegény környezetet. Egyes betegeknél a pszichofiziológiai konstitúció merevsége, míg másoknál az alapbeállítottság Lüscher-teszttel kimutatható egyoldalúsága dominál.
Ideggyógyászati Szemle
1979. JÚNIUS 01.
Tapasztalatok a pszichoterápiás kezelés kórházi feltételeiről
Szerzők, az OIE női idegosztályára neurózis-betegség miatt beutalt, válogatás nélküli 500 betegnél katamnesztikusan vizsgálták a belátáson alapuló verbális pszichoterápia feltételeit. Azt találták, hogy a beutalt betegek igen kis százalékánál adott a pszichoterápiás gyógyíthatóság döntő feltétele a „pszichés betegségtudat”, illetve a pszichoterápiás motiváció. Fontosnak tartják, a rendelkezésre álló pszichoterápiás módszerek segítségével, ezen előfeltételek kialakítását. Az intézeti keretek között a legtöbb esetben csak erre van lehetőség.
Ideggyógyászati Szemle
1978. NOVEMBER 01.
Psychastheniás betegek MMPI személyiségi vizsgálata **
A szerzők 86 psychastheniás neurózisban szenvedő betegen MMPI személyiségi teszt-vizsgálatot végeztek és további kiegészítő klinikai skálákat is vizsgáltak. A betegek 76,8%-án valamilyen vonatkozásban kóros értékeket állapítottak meg. Személyiségi vizsgálatokkal igazolják psychasthenia biológiai betegségértékét, személyiségi relációit és tárgyalják a terápia-rezisztencia alapját.
Ideggyógyászati Szemle
1978. JÚLIUS 01.
Módszer a neurózis szűrővizsgálatához
A neurózisban előforduló különböző és kérdőívvel könnyen feltárható tünetek alapján szerkesztett diagnosztikai pontozó skála magas szenzitivitással alkalmasnak bizonyul a neurózis szűrővizsgálatának végzésére. A módszer a szűrővizsgálatok nemzetközi elvárásának megfelel. Szerzők a mindennapi gyakorlatban szerzett tapasztalatokról számolnak be, 858 főből álló populáció vizsgálata alapján.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.