Ideggyógyászati Szemle - 1982;35(02)

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Az EEG vizsgálat értéke a cerebrovaszkuláris eredetű deliriumok elemzésében

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva

A szerzők 37 cerebrovaszkuláris delirium miatt férfi pszichiátriai osztályon kezelt, neuropathológiailag feldolgozott esetben az EEG vizsgálat tapasztalatait összegezik. Megállapítják, hogy a heveny agyinfarktusok gyakori tünete a delirium (32,5%); az infarktus lokalizációja és lateralizációja változatos lehet; a delirium kialakításában cerebrális és extracerebrális tényezők változó arányban vesznek részt. Három fő neuropatológiai csoportot különítenek el: a Willis-kör súlyos arterioszklerózisán alapulóan kialakult nagy, féltekei, főleg végellátási-, ill. határterületi nekrózisok (I. csoport); vertebrobasilaris területi infarktusok (II. csoport) és diffúz anoxiás - vasalis károsodások (III. csoport). Az EEG vizsgálat minden esetben kóros leletet mutatott, gócjel 17 esetben volt, mesodiencephalis működészavar jelei 13-ban. Ha egymással egyező klinikai és EEG góc van, nagy a valószínűsége, hogy morfológiai károsodás is van (76,5%); az EEG a lágyulást „előrejelezheti"; egyéb kóroki tényezőktől az elkülönítést megkönnyítheti; a multi-infarktus demenciák felismerését megkönnyítheti. Az agyi keringészavarok tünetei csak a morfológiai károsodásból sokszor nem vezethetők le.

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Adatok a neurózis epidemiológiájához

DR BALLÓ Róbert

A szerző a táppénzes statisztikák felhasználásával vizsgálja a neurózisok veszélyeztető tényezőit. A pontprevalencia értékekre szerkesztett mutatórendszer segítségével elemzi a lakóhely, a munkakör, az iparág, az életkor és a nemek szerinti megoszlási viszonyokat. Az elemzés során kimutatja az egyes dimenziókban található eltéréseket és megkísérli ezek értelmezését. Az adatok alapján megállapítja, hogy a neurózisra veszélyeztető faktorok nem hozhatók kapcsolatba a munkavégzés jellegével, de kapcsolatosak a munkavégzés társadalmi körülményeivel. A korcsoportok és nemek közötti eltérések nem magyarázhatók biologisztikus alapon, ezek ugyancsak az eltérő társadalmi-kulturális viszonyok alapján értelmezhetők. A különösen veszélyeztetett csoportok kimutatásával a szerző megjelöli a preventív tevékenység legeredményesebbnek tűnő területeit. Hangsúlyozza, hogy a munkás állománycsoport neurózis helyzete alapvetően meghatározza a dolgozók neurózis morbiditását.

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Komplex parcialis status epilepticust követő produktív pszichotikus epizód

DR CLEMENS Béla

A szerző egy 60 éves, mindaddig egészséges nő esetét ismerteti, akinek 3 napig tartó dezorientált ködös állapota EEG-val is alátámasztva komplex parciális status epilepticusnak (cpse) bizonyult. Ugyanebből a cpse-ból megszüntetése után egy nappal tüneteiben és lefolyásában típusos produktív pszichotikus epizód (ppe) bontakozott ki. A klinikai és az EEG kép váitozásait mindvégig párhuzamosan tárgyalja a szerző.

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Aquaeductus kompressziót okozó cavum corporis callosi

DR HORVÁTH Zoltán

Egy 20 év óta megfigyelés alatt álló betegnél az oralis mesencephalon térszűkítő folyamatának gyanúja miatt ventriculostomia anterior, majd röntgenbesugárzás történt. A 6 év és 19 év múlva elvégzett ventriculográfia és pneumoencephalográfia bizonyította, hogy nem kommunikáló cavum corporis callosi (cysta septi pellucidi+cavum Vergae) aquaeductus kompresszió révén okozta az intracraniális nyomásfokozódás tüneteit. Betegünknél a maradéktalan klinikai gyógyulást a ciszta spontán, vagy a ventriculostomia, esetleg a rtg-besugárzás hatására bekövetkezett megnyílása jelentette. Másokkal együtt hangsúlyozzák, hogy az elváltozás nem fejlődési rendellenesség, hanem persistáló primitív képlet és a gyógymód egyéni, megfelelő megválasztásával a klinikai jelek jól befolyásolhatók.

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Vertebrobasilaris keringészavarok tartós oralis Cavinton kezelése

DR OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző a Kőbányai Gyógyszerárugyár kísérleti anyagával végzett terápiás kísérletet 50 vertebrobasilaris insufficientiában szenvedő betegnél kettős vakpróba segítségével. 25 beteg Cavintont, 25 beteg placebót tartalmazó készítményt kapott. A terápiás kísérlet 7 hetes tartama alatt klinikai és rheográfiás állapotváltozás-regisztrálás történt. A kísérlet eredményeit összegzi és a Cavinton hatásosságát igazoló következtetések megtételét tartja lehetségesnek.