Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A túlzott tisztaság árt az immunrendszernek

Aki túlságosan tisztaságmániás, az könnyebben megbetegedhet – sugallták kutatók eredményei. A tanulmányhoz az adatokat a 2003-2006-os Nemzeti Egészségi és Táplálkozási Felülvizsgálati Felmérés szolgáltatta. Bizonyos mikroorganizmusok jelenléte előnyös az immunrendszer megfelelő kialakulásához, de a túlzott tisztaság és higiénia befolyásolja ezt a helyzetet.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyógynövények mint új antibiotikumok?

A rákbetegség kezeléseknek gyakran az a mellékhatása, hogy legyengítik a beteg immunrendszerét. Ennek eredményeként életveszélyes másodlagos baktérium- és gombafertőzések alakulhatnak ki. . Egy új kutatás indiai vadon élő növények bakteriális és gombás fertőzések elleni hatását vizsgálja, szájüregi rák betegekben.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Baktériummal a gombás fertőzések ellen

Egy bakteriális patogén képes gátolni a gyógyszer-rezisztens gombák fertőzését – állítják ír kutatók.

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. JÚNIUS 20.

Az infektológia változása az elmúlt két évtizedben

SZALKA András

A fertőző betegségek és a különböző fertőzések napjainkban mind a fejlődő, mind az iparilag fejlett országokban tömeges megbetegedéseket okoznak, és a halálozás is jelentős. Annak ellenére, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több ismerettel rendelkezünk a mikrobákról, a kórképek hatásos kezeléséről és a megelőzés lehetőségeiről, világszerte évente több mint 13 millióan halnak meg fertőzéses megbetegedésekben.

HUN 2011;21(06-07)

Lege Artis Medicinae

2009. NOVEMBER 20.

Súlyos infekciók antimikrobás kezelése: terápiás elvek és rezisztenciagondok

LUDWIG Endre

Az elmúlt években tisztázódtak a súlyos infekciók kezelésének alapelvei: mintavétel után a helyi rezisztenciaviszonyok ismeretén alapuló antibiotikum- kezelést egy órán belül meg kell kezdeni; a kezdő terápiát a beteg állapotának javulásával vagy a kórokozó és érzékenységének ismeretében egyszerűsíteni lehet, illetve kell; a farmakodinámiás szempontból optimálisnak tartható dozírozást célszerű alkalmazni; a terápia időtartamát a lehető legrövidebbre kell csökkenteni, nem komplikált, kezelésre jól reagáló infekció esetén öt-hét napra.

HUN 2009;19(11)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. AUGUSZTUS 12.

Az akut pancreatitis kezelése

DÖBRÖNTE Zoltán

Az akut pancreatitis kezelése döntően szupportív jellegű: a kiváltó és fenntartó tényezők kiiktatásából, illetve korrekciójából, a szövődmények lehetőségének csökkentéséből és a kialakult szövődmények kezeléséből áll. A patofiziológiai folyamatok befolyásolását célzó gyógyszeres próbálkozások ineffektívnek bizonyultak mind proteázinhibitorokkal, mind a proinflammatoricus citokinkaszkád terápiás célú befolyásolásával, így egyértelműen hatásos specifikus gyógyszeres kezelés a klinikai gyakorlatban ma még nem ismert. A farmakológiai terápia fontos részét képezi az adekvát fájdalomcsillapítás, és - bár e kérdés még vitatott - valószínűleg sorsdöntő részét a súlyos fokú nekrotizáló pancreatitis esetén időben, korán elkezdett antibiotikus profilaxis, továbbá a gyulladásos szövődmények (fertőződött nekrózis vagy folyadékgyülem, SIRS, szepszis) megfelelő antimikrobás kezelése. A leghatékonyabb antibiotikumoknak a carbapenemszármazékok bizonyultak; a nem ritka gombás felülfertőződés miatt fluconazol korai alkalmazása is csökkentheti a mortalitást. Műtéti kezelés indikált fertőződött nekrózis esetén az inficiálódás bevezető szakában, továbbá a pancreaticus és extrapancreaticus folyadékgyülemek befertőződése esetén. Fokozott műtéti kockázat során bizonyos esetekben endoszkópos vagy percutan drenázs és lavage is megkísérelhető. A súlyos fokú nekrotizáló pancreatitis kezelésének optimális feltételei, továbbá a szervi-sokszervi elégtelenség adekvát kezelése csak intenzív osztályon biztosíthatók. Az endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia szövődményeként kialakuló akut pancreatitis prevenciójában új lehetőséggel bíztatnak a nem szteroid gyulladásgátlók; a proteázgátló ulinastatin kedvező hatásáról még kevés adat áll rendelkezésre, míg a nitrátokkal és az interleukin- 10-zel kapcsolatos eredmények ellentmondóak.

HUN 2009;1(03)

Lege Artis Medicinae

2009. FEBRUÁR 20.

Az akut pancreatitis kezeléseFókuszban a gyógyszeres terápia lehetőségei

DÖBRÖNTE Zoltán

Az akut pancreatitis kezelése döntően szupportív jellegű: a kiváltó és fenntartó tényezők kiiktatásából, illetve korrekciójából, a szövődmények lehetőségének csökkentéséből és a kialakult szövődmények kezeléséből áll.

HUN 2009;19(02)

Magyar Immunológia

2007. JANUÁR 20.

In vitro módszerek neutrophil granulocyták fagocitózisának és baktériumölésének mérésére

RADA Balázs

A fehérvérsejtjeink mintegy kétharmadát kitevő neutrophil granulocyták az emberi szervezet veleszületett immunrendszerének kulcsfontosságú tagjai; számos antimikrobiális fegyverrel ellátott, véglegesen differenciálódott sejtek.

HUN 2007;6(01-02)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A neutropenia és infektológiai jelentősége hematológiai kórképekben

SINKÓ János

A neutropenia a hematológiai gyakorlatban gyakran előforduló immunhiány-állapot. Az abszolút granulocytaszám kritikus csökkenésének hátterében veleszületett vagy szerzett kórkép állhat. Neutropeniás betegek körében gyakoriak a súlyos, nemritkán fatális infekciók.

HUN 2005;15(05)

Lege Artis Medicinae

2004. DECEMBER 20.

A szepszis mint új kórkép A hazai realitás

LUDWIG Endre

A modern felfogás szerint a szepszis egy infekcióra adott szervezeti válaszreakció; ennek progressziója során - amennyiben a mediátorok közvetítette folyamat szabályozatlanná válik - többszervi diszfunkció és végső stádiumként sokk alakulhat ki. A szepszisnek nincsenek korai patognomikus klinikai vagy laboratóriumi jelei; korai stádiumban akkor diagnosztizálhatjuk, ha gondolunk rá. Kezelésének egyik kulcskérdése a korai felismerés: a súlyos szepszis letalitása 20%, a szeptikus sokk letalitása 40-50% körül mozog.

HUN 2004;14(12)