Lege Artis Medicinae

A szepszis mint új kórkép A hazai realitás

LUDWIG Endre

2004. DECEMBER 20.

Lege Artis Medicinae - 2004;14(12)

A modern felfogás szerint a szepszis egy infekcióra adott szervezeti válaszreakció; ennek progressziója során - amennyiben a mediátorok közvetítette folyamat szabályozatlanná válik - többszervi diszfunkció és végső stádiumként sokk alakulhat ki. A szepszisnek nincsenek korai patognomikus klinikai vagy laboratóriumi jelei; korai stádiumban akkor diagnosztizálhatjuk, ha gondolunk rá. Kezelésének egyik kulcskérdése a korai felismerés: a súlyos szepszis letalitása 20%, a szeptikus sokk letalitása 40-50% körül mozog. A terápia három pilléren áll: a góc eradikálása (sebészi beavatkozás és antimikrobás kezelés), standard intenzív terápia és a szepszis patofiziológiai folyamatainak befolyásolása. A kezelés multidiszciplináris megközelítést igényel, intenzív szakorvos, infektológus, sebész, mikrobiológus stb. együttműködését. Csak a korai felismeréssel és a szakmák együttműködésével csökkenthető a nemzetközi átlaghoz képest magasabb magyarországi halálozás.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Bouveret-szindróma

KESZTHELYI László, FÓGEL Kristóf, VADINSZKY Péter, SÁVOLT Ákos, PŐCZE Balázs, BALOGH István

BEVEZETÉS - Az epekő okozta bélelzáródás ritka, idős betegek között előforduló kórkép. Az epekő bilioenteralis fistulák kialakulása útján jut a gyomor-bél traktusba és - az esetek 0,5%-ában a duodenumba ékelődés miatt - bélelzáródást okozhat. A kórképet - első leírójáról - Bouveretszindróma néven említi az irodalom. ESETISMERTETÉS - A 72 éves nőbeteg anamnézisében ismert epekövesség szerepelt. A felvételét megelőző évben hasi panaszai hátterében epekövesség állt, az akkor javasolt műtétet nem fogadta el. Négy napja tartó hasi fájdalmak, hányás miatt vették fel aktuálisan a kórházba. A klinikum és a natív hasi röntgenvizsgálat alapján magas ileus gyanúja merült fel. A gyomor röntgenvizsgálata és a gasztroszkópia során a bélelzáródás okaként a duodenumba ékelődött epekő igazolódott. A műtét során gastrotomiából az epekövet eltávolítottuk, a beteg gyógyultan távozott. KÖVETKEZTETÉS - Az epekőbetegséget időben, lehetőleg elektív műtéttel kell megoldani. Gyomorürülési zavar és epekövesség esetén gondoljunk erre a ritka kórképre!

Lege Artis Medicinae

Szeptikus infekció rheumatoid arthritisben

BÉLY Miklós, APÁTHY Ágnes

BEVEZETÉS - Az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben 1970 és 1999 között 234 rheumatoid arthritisben szenvedő beteg halt meg és került boncolásra. A rheumatoid arthritis leggyakoribb, halált okozó szövődménye a szeptikus infekció. BETEGEK ÉS MÓDSZER - A szerzők a 30 év rheumatoid arthritisre vonatkozó boncolási anyagát összefoglaló tanulmányukban a következőket vizsgálták: a halálos kimenetelű szeptikus infekciók gyakoriságát purulens arthritissel vagy a nélkül; a purulens arthritis és a szeptikus infekciók közti kapcsolatot; a klinikailag felismert, illetve nem diagnosztizált szepszis, valamint az ízületi gennyedések arányát; az egyidejűleg fennálló egyéb szövődmények (szisztémás vasculitis, AA-amyloidosis) és társult megbetegedések (tuberculosis, malignus daganatok, cukorbetegség) szerepét a szepszis kialakulásában; a kórokozókat; a szeptikus infekciókra jellemző klinikai, laboratóriumi eltéréseket. EREDMÉNYEK - A 234 rheumatoid arthritises beteg közül, a boncolási jegyzőkönyvek tanúsága szerint, 31 beteg (13,24%) halt meg szeptikus infekció következtében és ez 15 betegnél szövődött gennyes ízületi gyulladással (6,4%). A szeptikus infekció és a purulens arthritis között statisztikailag szignifikáns kapcsolatot találtak. A klinikumban a 31 betegből 17-nél ismerték fel a szeptikus infekciót. Az ízületi gennyedést a 15-ből kilenc betegnél észlelték. A szepszis és a purulens arthritis gyakoriságát, statisztikailag igazolható módon, nem befolyásolta az egyidejűleg fennálló egyéb szövődmény (szisztémás vasculitis, AA-amyloidosis) vagy társult megbetegedés (tuberculosis, miliaris tuberculosis, malignus daganat, cukorbetegség). A 31, szepszisben meghalt beteg közül 21-nél történt in vivo, illetve post mortem tenyésztés. A leggyakrabban kimutatható kórokozók a következők voltak: Staphylococcus aureus, Escherichia coli, Proteus mirabilis, Pseudomonas aeruginosa, Klebsiella species, Streptococcus species. A szeptikus infekcióban meghalt betegeknél szignifikánsan alacsonyabb szérumbéta- globulin-szintet, a Waaler-Rose-teszttel és a latexfixációs teszttel szignifikánsan magasabb szérumértékeket találtak a nem szeptikus vagy a szövődménymentes betegek értékeihez képest. KÖVETKEZTETÉS - Rheumatoid arthritisben - a betegek rendszerint előrehaladott életkora, illetve a szervezet csökkent reakciókészsége miatt - a klasszikus klinikai tünetek nélkül is kialakulhat halálos kimenetelű szeptikus infekció és gennyes ízületi gyulladás, amelyet gyakran csak a boncolás derít ki. A szervezet válaszreakcióját nagymértékben csökkentheti a tartós, nagy dózisú szteroid-, illetve az immunszuppresszív kezelés.

Lege Artis Medicinae

Új tudományterület születik I. Nemzetközi Immungenomikai Kongresszus, Budapest

PÓS Zoltán, WIENER Zoltán

Amikor elõször hallunk egy olyan bonyolult és új kifejezést, mint az immungenomika, felmerül a kérdés: mi köze van egymáshoz az immunológiának és a genomikának? A világ vezetõ kutatólaboratóriumaiban - mint azt a 2004. októberben tartott I. Nemzetközi Immungenomikai Kongresszus tapasztalatai mutatják - a genomika mára már az immunológia egyféle kiszolgáló háttértudományává vált.

Lege Artis Medicinae

A szülő depresszív hangulatának és a gyermek magatartás-problémáinak összefüggése

HAJNAL Ágnes, SUSÁNSZKY Éva, SZÁNTÓ Zsuzsa, CSOBOTH Csilla

BEVEZETÉS - Dolgozatunkban részben szakirodalmi adatok, részben saját kérdőíves felméréseink alapján vizsgáljuk a szülői depresszív hangulat és a gyermeknél mutatkozó magatartás-problémák összefüggéseit. MÓDSZEREK - Tanulmányunkban két, fiatalok körében végzett kérdőíves vizsgálat eredményeit mutatjuk be. Az egyik felmérés 1604, 15-19 éves, még tanulmányokat folytató fiatal nő, a másik pedig 502, budapesti középiskolás fiatal életvezetési szokásaira, egészség- és rizikó-magatartására, emocionális állapotára, valamint társadalmi, gazdasági helyzetére és családi hátterére irányult. Az adatokat mindkét minta esetében az SPSS 8.0 statisztikai programmal elemeztük. χ2-próbával vizsgáltuk a hangulati állapot alapján kategorizált anyák és apák gyermekeinél a különféle kockázati tényezők és az emocionális állapot összefüggését, összehasonlítva a depreszszióval nem kezelt szülők gyermekeinek állapotjellemzőivel. EREDMÉNYEK - Mindkét vizsgálat eredményei arra utaltak, hogy a szülők negatív hangulati állapota és a gyermek magatartás-problémái között szoros összefüggés található, különös tekintettel az anyai hangulat és a leánygyermekek magatartás-jellemzőinek, pszichés állapotának összefüggéseire. KÖVETKEZTETÉSEK - Saját kutatási eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy a lányok egyértelműen és igen szenzitíven reagálnak az anya hangulati állapotára, miközben a fiúkra az általunk vizsgált magatartási és állapotjellemzők vonatkozásában a szülői hangulat hatása kevésbé tűnik meghatározónak. Ezen belül azonban a fiúk érzékenyebben reagálnak az apák, mint az anyák hangulati labilitására.

Lege Artis Medicinae

A bizonyítékokon alapuló gyógyszeres kezelés gyakorlata és problémái

KERPEL-FRONIUS Sándor

A modern betegellátás szervezése, költségvetése és gyakorlati kivitelezése egyaránt a rendelkezésre álló bizonyítékok összességére épül. A gyógyszeres kezelésről hozott egyedi döntésekben azonban a külső bizonyítékok mellett egyenlő hangsúllyal kell jelentkezniük az orvos személyes tapasztalatainak, ismereteinek, valamint a beteg elképzeléseinek és preferenciáinak. E három tényező összjátéka nélkül nem képzelhető el betegorientált, modern orvoslás. A bizonyítékokon alapuló gyógyszeralkalmazás kiemelten a prospektív, randomizált, összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményeire épül. A rendszerezett megfigyelések, illetve az egyedi tapasztalatok a bizonyítékok hierarchiájának alacsonyabb fokait jelentik. A vizsgálatok eredményeit a kezelt és a kontrollcsoportok kezelési eredményeinek abszolút különbségében, illetve a kontrollcsoport eredményeihez viszonyított relatív értékekben adják meg. A gyakorlatban széles körben alkalmazott és legkönnyebben értelmezhető index a kezelendő betegek száma (number needed to treat), amely megmutatja, hogy a kontrollhoz képest hány beteget kell kezelni ahhoz, hogy egy esetben bekövetkezzen a várt terápiás eredmény. A bizonyítékok összessége rendszerezés nélkül nehezen alkalmazható a mindennapos gyakorlatban. Ezért az elsődleges bizonyítékokat tartalmazó, független tanulmányok adatait együttes statisztikai feldolgozásnak vetik alá, az eredményeket független szakértők, lehetőleg előítéletektől mentesen, kiegyensúlyozottan mérlegelik, majd megfelelően ellenőrzött formában rendszerezett összefoglalókban egyesítik. Hasonló elv alapján készülnek a gyakorló orvosok számára gyorsabban áttekinthető rövid összegzések, amelyek a kérdésfeltevésre, az összesített adatok táblázatos bemutatására, továbbá a következtetésekre szorítkoznak. A jövőben várhatóan olyan rendszerek terjednek majd el széles körben, amelyek a külső bizonyítékokat az elektronikusan tárolt betegadatokkal egyesítik, ezáltal betegorientáltan mutatják a releváns bizonyítékok összességét és hierarchiáját.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

CAT-H – új eljárás az afázia magyar nyelvû diagnosztikájában

ZAKARIÁS Lilla, RÓZSA Sándor, LUKÁCS Ágnes

A tanulmányban egy újonnan adaptált, jelenleg sztenderdizáció alatt álló logopédiai vizsgálóeljárást, a Comprehensive Aphasia Test magyar változatát (CAT-H; Zakariás & Lukács, elôkészületben) mutatjuk be. A CAT-H a stroke következtében kialakuló szerzett nyelvi zavarok, az afáziák vizsgálatára alkalmas. A tanulmány célja a teszt fôbb jellemzôinek, alkalmazási területeinek, a magyar adaptáció és sztenderdizáció folyamatának, valamint az afáziás személyek tesztben nyújtott teljesítményének bemutatása és egészséges kontrollcsoporttal való összehasonlítása. Kutatásunkban 99, többségében egyoldali, bal féltekei stroke utáni afáziát mutató személy és 19, neurológiai kórtörténettel nem rendelkezô kontrollszemély vett részt. A vizsgálati személyekkel a klinikai gyakorlatban használatos tesztek mellett a CAT-H battériát vettük fel, amit egy általunk összeállított demográfiai és klinikai kérdôívvel egészítettünk ki. A CAT-H két részbôl, egy kognitív szûrôvizsgálatból és egy átfogó nyelvi tesztbôl áll. Az afáziás csoport teljesítménye vala­mennyi nyelvi és szinte az összes kognitív területen jelentôsen elmaradt az egészséges kontrollcsoportétól. Várakozásainkkal összhangban a kontrollcsoport plafonközeli teljesítményt nyújtott valamennyi területen, míg az afáziás csoportra nagymértékû egyéni variabilitás volt jellemzô a nyelvi és a kognitív szubtesztekben egyaránt. Kapcsolatot találtunk az életkor, az agyi történés óta eltelt idô és a stroke típusa, valamint a teszttel mérhetô egyes kognitív és nyelvi képességek között. Eredményeink és elôzetes tapasztalataink szerint a teszt alkalmas a nyelvi profil feltárására, a nyelvi képességekben történô változások nyomonkövetésére és a kognitív alapképességek zavarainak szûrésére afáziában. Reményeink szerint a teszt sokoldalú felhasználhatóságának köszönhetôen egyedül­álló módon fogja segíteni az afázia hazai diagnosztikáját, az afáziás személyek ellátásában és rehabilitációjában dolgozó szakemberek, valamint az afáziakutatók mun­káját.

Hypertonia és Nephrologia

A hyperkalaemia epidemiológiája I. rész

DEÁK György, PATÓ Éva, KÉKES Ede

A hat részből álló összefoglaló bemutatja a hyperkalaemia epidemiológiáját, diagnózisát, patogenezisét és kezelését.

Lege Artis Medicinae

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

LAM Extra Háziorvosoknak

Krónikus fájdalom szindrómák Myofascialis fájdalom szindrómák

BÁLINT Géza, MANDL Péter, FINCZICZKI Ágnes, BÁLINT Péter

A krónikus fájdalom szindrómák témájának feldolgozásakor a szerzők elsőként a myofascialis fájdalom szindrómák etiopatogenezisét, patológiáját, klinikai képét, diagnosztikáját és kezelését tekintik át és foglalják össze. Belső szervi fájdalmak, sőt, mozgásszervi és kötőszöveti betegségek is generálhatnak myofascialis fájdalom szindrómákat. E tünetegyüttesek felismerése fontos, hiszen kevéssé reagálnak egyszerű fájdalomcsillapítókra, szteroidra és nem szteroid gyulladáscsökkentőkre. Kezelésükben gyógytorna, fizioterápia, magatartás-terápia, lokális injekciók, izomrelaxánsok, triciklikus antidepresszánsok, szerotoninvisszavétel-gátlók alkalmazhatók eredményesen.

Nővér

Az ápoló gyakorlati szerepe a szepszis korai felismerésében és kezelésében

TÓTH Zoltánné

A vizsgálat célja: A kutatás célja a szepszis kórállapot kategorizálásának részletes elemzése, valamint az erre vonatkozó diagnosztikai nehézségek feltárása. A vizsgálat kiterjed az ellátás során végzett diagnosztikai és monitorizálási módszertan ápolói kompetenciába tartozó elemeire, ezen belül is a triage jelentőségére. Vizsgálati módszer és minta: A kutatómunka felmérése egy fővárosi, III. progresszivitás szintű sürgősségi betegellátó-osztályon készült, kiemelve egy betegségcsoportot, a szepszist. Az osztály 2013-as adatforgalma alapján 81 szepszissel kezelt beteg került kiválasztásra. A kutatás módszere dokumentum elemzésen alapszik, melynek során adatgyűjtésre került sor. Ezzel párhuzamosan a kutatás további része az osztályon dolgozó, különböző végzettségű ápolók kompetenciájának vizsgálata, akik a triage tevékenységet végezték a betegellátás folyamatában. Az összesített eredmények értékelése SPSS 14.0 programmal készült. Eredmények: Az adatokból kiderül, hogy a szeptikus betegek ellátása során az ápolók által végzett triage tevékenységet a gyakorlati tapasztalat és a végzettség nem befolyásolja. Az osztályon ellátott betegek több mint a fele nem kapott helyes besorolást, így a terápiát sem kezdődött el időben. Következtetések: A sürgősségi osztályon dolgozó ápolók triage osztályozási rendszer ismeretei hiányosak, ezért az ott dolgozó minden ápoló részére biztosítani kell a triage ismeretek bővítését, illetve akiknek nincs ismerete a triage rendszerről azoknak a megszerzését, mint elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítását.