Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 228

Hypertonia és Nephrologia

2017. FEBRUÁR 10.

A ketodiéta alkalmazásának hatásai IV. stádiumú krónikus veseelégtelenségben

KÓSA Dezider, GELENCSÉR Éva, PALOTAI Ágota, GASZTONYI Beáta

A krónikus veseelégtelenség ismert progresszív lefolyását különböző mértékű fehérjeszegény étrend alkalmazásával lassítani lehet. A standard 0,6 g/ttkg/nap diétát esszenciális aminosavakkal és ketosavakkal kiegészítve, 1 tabletta/10 ttkg/nap Ketosterilt alkalmaztunk 100 IV. stádiumú krónikus veseelégtelen betegnél, átlagosan 31,5 (10-63) hónapon keresztül. Az észlelési idő alatt a betegek 11%-a került dialízisprogramba, négy beteg halt meg. Az észlelési idő végén vesefunkciós érték alapján a betegek 31%-a III., 50%-a IV. és 19%-a V. stádiumú vesefunkciós besorolásba került. A vesefunkció követésére az MDRD formula alapján számolt glomerularis filtrációs ráta (GFR) -értéket alkalmaztunk ml/min/1,73 m2 értékben. A kezdeti GFR-átlagérték 24,9-ről 23,63 ml/min/1,73 m2-re csökkent, mely nem volt szignifikáns csökkenés. Nők esetében a vesefunkciós javulás jobbnak bizonyult, a kezdeti átlag-GFR-érték 24,8-ről az észlelés végére 24,6 ml/min/1,73 m2-re csökkent. Megállapítható volt, hogy a nők nagyobb arányban tartották be az előírt diétát. A vizsgálat végén értékelt BMI alapján alultáplált nem volt. A betegek 25,8%-a normálsúllyal rendelkezett, 54,3%-uk túlsúlyos volt, az esetek 17,5%-a elhízott, 2,4%-a súlyosan elhízott volt. A tápláltsági állapot alakulását a szérumalbumin-érték alapján követtük, az átlagos szérumalbumin-értékek a követés elején 42,92 g/l és a kezelés végén mért 42,81 g/l értékkel érdemben nem változott. A ketodiéta alkalmazása súlyos veseelégtelenségben biztonságos és hatékony a vesefunkció progressziójának lassításában, a betegek tápláltsági állapotának javításában. A predialízis stádiumában elért jó tápláltsági állapot alacsony mortalitási aránnyal jár és lehetőséget ad a dialízisprogramba kerülő esetek mortalitásának csökkentésére is.

Hypertonia és Nephrologia

2017. FEBRUÁR 10.

A stroke előfordulása a világban

KÉKES Ede

A stroke előfordulása 1970-től 2010-ig egyenletesen csökkent az ischaemiás és vérzéses formában egyaránt. Az előfordulás mértéke a legalacsonyabb Észak-Amerikában, valamint Európán belül kiemelten a mediterrán országokban és Franciaországban, valamint az ázsiai fejlett országokban. A kor előrehaladásával a stroke megjelenése növekszik. A vérzéses stroke kimenetele mindenütt rosszabb, szemben az ischaemiás formával, magasabb a mortalitás/incidencia arány.

Hypertonia és Nephrologia

2016. DECEMBER 20.

Ételeink vérnyomáscsökkentő hatása

VÁLYI Péter

A magas vérnyomásban szenvedő személy kezelése során az első teendők egyike a kedvezőtlen életmódi tényezők befolyásolása. Ezen belül az egyik legfontosabb a megfelelő étrend ajánlása. Általánosságban nagy tápértékű, kis energiasűrűségű, sóban, telített zsírokban, könnyen felszívódó szénhidrátokban szegény, rostokban, vitaminokban, megfelelő nyomelemekben bővelkedő ételeket ajánlunk. Kevés figyelmet fordítunk arra, hogy az ételeink milyen biológiai sajátosságokkal rendelkeznek, hogyan befolyásolhatja az étrend az egészség fenntartását, a betegségek kialakulásának a megelőzését, a kialakult betegség progressziójának a gátlását.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1

KEREKES György

A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.

Hírvilág

2016. SZEPTEMBER 27.

A világnépesség felének egészségét veszélyezteti a helytelen táplálkozás

Több zöldséget, gyümölcsöt, rostot, mogyorófélét, magokat és telített zsírokban szegény fehérjéket lenne fontos fogyasztani. Erősen csökkenteni kell a hozzáadott cukor, a cukros rágcsálni- és innivalók, a túlzott só és a feldolgozott húsok bevitelét,

Ember és környezet

2016. SZEPTEMBER 19.

Fenyegető klímaváltozás

Szél Ágoston rektor személyes meghívására tartott előadást Áder János köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem Szent-Györgyi termében a medikusoknak. A közelmúltban megrendezett párizsi klímacsúcs jegyében, az elnök előadásában többek között, az ott elhangzott információkat összegezte.

Klinikum

2016. SZEPTEMBER 06.

Az étrend és a gasztrointesztinális endokrin sejtek közti interakció

A szekréciók fontosabb szabályozási pontja, de nem az egyetlen, az az elfogyasztott táplálék tovahaladása a GIT-ben, az emésztés gasztrikus és intesztinális fázisai. Az étrend megváltoztatása nem csupán a GIT hormonok felszabadulásaira van hatással. Hanem egyúttal befolyásolja az endokrin sejtdenzitást is.

PharmaPraxis

2016. MÁJUS 31.

Recept nélkül is legyen biztonságban a beteg

Farmakodinámiás farmakokinetikai interakciók nemcsak gyógyszer és gyógyszer, hanem gyógyszerek és gyógyhatású készítmények, étrend-kiegészítők, gyógynövények között is felléphetnek. A patikákban lassan három éve adott a lehetőség, hogy expediáláskor a gyógyszerész hozzáférhet a betegek gyógyszerelési adataihoz, azonban a ezen a listán csak a támogatott orvosságokat veszik lajstromba. A biztonságos gyógyszerellátásban a patikusnak éppen úgy nagy szerepe van, mint a rendelvény nélkül megkapható készítmények gyártóinak és forgalmazóinak.

Hírvilág

2016. MÁRCIUS 22.

Kevesebb hússal

Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások - állítják a kutatók.

Hírvilág

2016. MÁRCIUS 17.

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százaléka hús volt

A neandervölgyi ember étrendjének 80 százalékát a mamutokhoz és gyapjas orrszarvúkhoz hasonló nagytestű növényevők húsa, maradék 20 százalékát pedig zöldségek tették ki.