Ökológia

Fenyegető klímaváltozás

2016. SZEPTEMBER 19.

Szél Ágoston rektor személyes meghívására tartott előadást Áder János köztársasági elnök a Semmelweis Egyetem Szent-Györgyi termében a medikusoknak. A közelmúltban megrendezett párizsi klímacsúcs jegyében, az elnök előadásában többek között, az ott elhangzott információkat összegezte.

Előadása bevezetőjében utalt egy korábbi nemzetközi felmérésre, amely az egyre „gyorsuló világ” veszélyeire hívta fel a figyelmet. Abban, számos tényező mellett, a kutatók az elsők között említették a Föld lakosságának demográfiai robbanását és rámutattak arra a riasztó tényre, hogy a bolygó országai közül éppen azokban a régiókban gyarapszik a lakosság a legintenzívebben, ahol a környezeti és gazdasági adottságok a legkevésbé megfelelőek. Becsléseik szerint 2050-re a Föld lakossága meghaladja majd a 9 milliárdot. Különösen gyors népességnövekedés várható Indiában, Etiópiában és Nigériában.

Városba vágynak az emberek

E létszámgyarapodást tovább súlyosbítja az a tény is, hogy vele párhuzamosan az urbanizációs folyamatok is erősen felgyorsulnak, amelyek további környezetkárosító hatásokat generálnak. Ezt a tendenciát támasztja alá az a tény is, hogy míg az 1950-es évek táján a világon mindössze nyolc nagyváros létezett, amelynek lélekszáma meghaladta az ötmilliót, közülük négy európai, két ázsiai és két amerikai volt, addig napjainkban a Földön 65 ilyen nagy létszámú, sokmillió lakost magában foglaló város létezik, a többségük (40) Ázsiában. Sok közülük 20 milliósnál is nagyobb lakossággal. Jelenleg a bolygó népességének az 52 százaléka él városokban, 2050-re, az előrejelzések szerint, négy emberből három, városlakó lesz. Hetente egymillió ember költözik a városokba. Ahhoz, hogy ezeknek az új városlakóknak legyen lakhelyük és hozzá megfelelő infrastruktúra, az emberiségnek annyi várost kellene rövid időn belül felépítenie, mint eddig, az emberiség történelme alatt összesen.

A felgyorsuló urbanizáció miatt – folytatta az előadó – gyorsítani kell a természeti erő- és energiaforrások koncentrációját, ezáltal vészesen megnő a környezet terhelése, a vizek és a talaj szennyezése, illetve az emberi tevékenység folytán óriási mennyiségű hulladék keletkezik. Az egyre nagyobb lélekszámú városi lakosság folyamatosan nagyobb mennyiségű élelmiszert, vizet igényel és több fogyasztási cikket vásárol. Mindezen tevékenységek pedig növelik a súlyos levegőszennyezést okozó üvegházhatású gázok kibocsájtását.


Áder János előadás közben, forrás: MTI

Egyre forróbbak a nyarak

A környezetvédelmi szakemberek az egyszerűbb megértés kedvéért, ma már egységesen széndioxid-kibocsájtásról beszélnek, de ebbe beleértendő az összes levegőszennyező gáz. Ezek károsságának értékeit számítják át széndioxidra. Határozottan kijelenthető, hogy a földi légkör káros anyag koncentrációja az utóbbi 200 évben, az ipari forradalom kezdete óta, folyamatosan nő. Roppant tanulságosak azok a széles körben ismert videó installációk – hívta fel a figyelmet a tényekre Áder János – amelyek bemutatják, hogy a Föld nyári középhőmérséklete az utóbbi bő másfélszáz évben miként emelkedett. Rossz hír számunkra, hogy az ezredforduló óta évről-évre dőlnek meg a melegrekordok. Amióta a Földön egyáltalán mérik a széndioxid-koncentrációt, azóta soha nem volt olyan magas a bolygó átlaghőmérséklete, mint idén. A hőmérsékletemelkedés csak egyik káros hatása a levegőbe kerülő káros gázoknak, ám ezzel egy időben a világtengerek vize is károsodik, mert felmelegszik és savassá válik. Ez a jelenség pedig felborítja az ökológiai egyensúlyt és egyes, a vízben élő növények, állatok pusztulását okozza. Többek között azokét a fitoplanktonokét, amelyek a levegő széndioxidtartalmának a kétharmadát lennének hivatottak elnyelni.

Jönnek az új betegségek

A kedvezőtlen klímaváltozások hatásai a lakosság egészségügyi állapotára is károsak. A becslések szerint például 35 éven belül Magyarországon (is) 4-12-szer több lesz a parlagfű allergiás, mint napjainkban, noha már ma is nagyon gyakori ez probléma. Negyedszázad alatt megnégyszereződött a kullancsok száma, ráadásul egyre több közülük a fertőzött egyed. Olyan, korábban csak a trópusi, vagy mediterrán éghajlati övekben élő paraziták által hordozott betegségek jelennek meg nálunk is (malária, zika, dengue-láz stb.) amelyeket szúnyogok terjesztenek. Folyamatosan fogy az ivásra alkalmas édesvízkészletünk is. A növekvő városi lakosság vízellátása, az ipari- és mezőgazdasági tevékenység évről-évre nagyobb mennyiséget igényelne. A készletek pedig végesek.

A Föld édesvíz tartaléka a teljes vízkészletnek mindössze a 2,5 százaléka. Annak is a 70 százaléka a sarkok jegében és a magas hegyek gleccsereiben, fagyott állapotban létezik. A folyékony víztartalék 90 százalékát pedig a föld mélye rejti. A könnyen hozzáférhető vízkészlet a teljes földi vízmennyiségnek csupán a 0,007 ezreléke. E figyelemreméltó adatok ellenére a világ számos térségében még ma is intenzíven szennyezik az élővizeket, amivel nemcsak hasznosíthatatlanná teszik azokat, de a tavakban, folyókban élő ökoszisztémát is tönkreteszik. Ezért a világ lakosságának egy jelentős része nem is jut tiszta, fogyasztásra valóban alkalmas ivóvízhez. Következménye: évente 3-5 millió, öt évnél fiatalabb gyermek hal meg világszerte, a megfelelő minőségű ivóvíz hiánya miatt.

A folyamatosan romló klímakörülmények miatt a világ számos régiójában emberi életre alkalmatlanná váltak a körülmények: a csapadékhiány miatt évekig tartó aszály, majd óriási árvizek sújtják a területet, az emberek kénytelenek elmenekülni a kritikus területekről. A világstatisztikák szerint napjainkban mintegy 65 millió klímamenekült lehet éppen úton


eLitMed.hu
Lóránth Ida
2016. 09. 19.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Ökológia

Túlfogyasztás és lelki kiteljesedés – Gyulai Iván új kötetéről

A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.

Ökológia

Minamata kór – Valami új a nap alatt

A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.

Ökológia

Mennyi az elég?

Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...

Ökológia

Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

BUDA Béla

Az antidepresszánsokból valamiféle elixír lett, valamiféle „szóma”, a „Prozac-korszak” embere a szerek révén a „jobbnál is jobban” (better than well) érezheti magát. A depresszió meghatározása kitágult, egyfajta „kisgömböc” lett, amely minden kórképet lassanként magába foglalt.

Ökológia

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Az ökológiai gondolkodás az 1970-es évekig nem volt számottevő jelentőségű, bár Aldo Leopold ökológus már a század elején felhívta a figyelmet az erőforrások kimerülésével kapcsolatos aggodalmaira.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

Színházi társasjáték a mélyszegénységről

A Szociopoly, egy táblás társasjáték, amely a mindenki által ismert „Gazdálkodj okosan” játék mintájára készült, de annak éppen a fordítottja. A Szociopolyban a játékosok nagyon szegények, egy észak-magyarországi kistelepülésen élnek, jövedelmük segélyekből, alkalmi munkalehetőségekből tevődik össze, és a játék célja, hogy a játékosoknak ilyen bevételekből túl kell élniük egy hónapot.

Hírvilág

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Hírvilág

CBT-pszichoterapeuta szakképzés Debrecenben

Semmelweis Egyetem (SE) és a VIKOTE EURÓPAI CBT PSZICHOTERAPEUTA szakképzést hirdet Debrecenben

Hírvilág

Nem tudom, halljátok-e ti is?

Takács Edina és Surányi Ádám közös alkotása négy emberről szól, akik a többségnél jobban és erősebben hallják a belső hangjukat. Ilyen hangokat mindannyian hallunk magunkban, de vajon hol húzódik a határ, amin túl már megbélyegzés vár azokra, akik felvállalják ezt?

Ökológia

Gondolatok az IPCC jelentés kapcsán

HARTAY Mihály

Minél több adattal rendelkezünk a modern társadalom működéséről, annál nagyobb valószínűséggel állítja a bizottság az emberi tevékenység klímaváltozásra gyakorolt hatását. 2001-es harmadik jelentésben 66%-ra, 2007-es negyedik jelentésben 90%-ra értékelték az emberi hatás esélyét, a mostani már 90-100% közötti valószínűséget állapít meg. A jövő pedig mindezek alapján determinált. Ma már egyre kevesebben állítják ennek az ellenkezőjét.