Részletes keresés

Magyar Immunológia

2003. ÁPRILIS 20.

Alfa-fodrin elleni autoantitestek elõfordulása Sjögren-szindrómás betegeinknél

SZÁNTÓ Antónia, CSÍPŐ István, ZEHER Margit

A szerzõk a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum III. Sz. Belklinikájának Klinikai Immunológiai Tanszékén gondozott, primer- és szekunder Sjögren-szindrómás, valamint rheumatoid arthritisben és szisztémás lupus erythematosusban szenvedõ betegeknél vizsgálták - egészséges kontrollokhoz viszonyítva - a 120 kDa molekulatömegű, α-fodrin elleni IgA és IgG típusú autoantitestek jelenlétét.

HUN 2003;2(02)

Lege Artis Medicinae

2002. MÁRCIUS 20.

Lokális és generalizált osteoporosis autoimmun polyarthritisekben

TÓTH EDIT

A szerző összegzi az elmúlt évek irodalmi adatait az autoimmun polyarthritisekhez társuló osteoporosisról. A csontvesztés kiterjedése alapján lokális és generalizált forma különböztethető meg. Az ízületeket övező paraarticularis osteoporosis régóta ismert, azonban nagyságára és a kiváltásában szerepet játszó tényezőkre a modern vizsgálóeljárások világítottak rá.

HUN 2002;12(03)

Magyar Immunológia

2002. MÁRCIUS 20.

Szisztémás lupus erythematosusban szenvedõ betegek követésével szerzett tapasztalataink

KISS Emese, SONKOLY Ildikó, SZEGEDI Gyula

A szerzõk szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedõ, nagy létszámú, betegpopuláció hosszú távú követésével szerzett tapasztalataikról számolnak be, és azt összevetik az irodalomban közölt eredményekkel.

HUN 2002;1(01)

Ideggyógyászati Szemle

2001. MÁRCIUS 01.

Autoimmun betegségek neurológiai szövődményeinek diagnosztikája

CSÉPÁNY Tünde

Az autoimmun betegségek a tudományos érdeklődés középpontjában állnak, nemcsak incidenciájuk növekedése, hanem a tisztázatlan kóreredet, valamint az e betegségeknél tapasztalható terápiás eredménytelenség miatt is.

HUN 2001;54(03-04)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(10)

Ideggyógyászati Szemle

2000. JÚLIUS 01.

Fiatal neurológusok XIV. fóruma

2. rész

HUN 2000;53(7-8)

Lege Artis Medicinae

2000. FEBRUÁR 01.

Magyar szerzők külföldi szakfolyóiratokban publikált közleményeinek kivonatai

HUN 2000;10(02)

Lege Artis Medicinae

1994. ÁPRILIS 27.

Methylprednisolon bolusterápia szisztémás lupus erythematosusban

GERGELY Péter

A retrospektív tanulmány célja a methylprednisolon bolusterápia hatásának és mellékhatásainak vizsgálata volt. Harmincöt szisztémás lupus erythematosusban szenvedő beteget részesítettünk methylprednisolon boluste rápiában (lupus nephritis, súlyos haemolysis, antifoszfolipid szindróma következtében ki alakult agyi vasculitis, artériás occlusio és thrombocytopenia miatt), melyet fenntartó kortikoszteroid (és cyclophosphamid) kezeléssel folytattunk. 34 beteg került remisszióba átlagosan 4,7 hét után, a remisszió átlagos tartama > 2,7 év volt. Hat betegben exacerbáció következett be 1–2,5 év után. 28 beteg jelenleg is remisszióban van. A boluskezelés alatt mellékhatást nem tapasztaltunk. A methylprednisolon bolus terápia hatásos és biztonságos mind lupus nephritisben, mind súlyos központi idegrend szeri manifesztáció esetén. A megfelelően megválasztott fenntartó kezelés is lényeges.

HUN 1994;4(04)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Rákmegelőző laesiok és állapotok a szájüregben

DOMBI Csaba, CZEGLÉDY Ágota, BÁNÓCZY Jolán

Hazánkban a daganatok – és ezek között a szájüregi daganatok – okozta halálozás évről évre nő. A szájüreg helyzete kivételes, mert az itt található daganatmegelőző állapotok és laesiók egyszerű eszközökkel felismerhetőek. A szerzők a WHO által legújabban elfogadott meghatározásokat és betegségfelosztásokat alkalmazzák. Ezek segítségével rendszerezik a hazánkban leggyakoribb praecancerosisok korai felismeréséhez nélkülözhetetlen ismereteket, így azok klinikai morfológiáját, epidemiológiáját, lokalizációs gyakoriságát, daganatrizikóját és kezelésük főbb elveit. A részletesen tárgyalt leukoplakia, erythroplakia, dohányzók szájpadja, cheilitis chronica actinica, lichen és sideropeniás anaemia mellett említésre kerül a cheilitis glandularis, cornu cutaneum, naevus pigmentosus, discoid lupus erythematodes, submucosus fibrosis, xeroderma pigmentosum és a tercier syphilis. A szerzők célja, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy az ijesztően növekvő szájüregi daganat okozta halálozás miatt a korai diagnosztikus munkában a fogorvosok mellett szerepet kell játszaniuk az általános orvosi vizsgálatoknak és a jelenleginél hatékonyabban működő stomatoonkológiai szűrőhálózatnak.

HUN 1993;3(02)

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Antifoszfolipid szindróma

GERGELY Péter

Az antifoszfolipid szindróma (APS) újabban felismert tünetegyüttes, amelyre leggyakrabban a mélyvénás thrombosis(ok), thrombocytopenia, agyi thrombosis, valamint nőkben ismételt spontan abortusz előfordulása jellemző. Ritkábban más thromboemboliás komplikációk is fellépnek. A tünetegyüttest a foszfolipidekkel (például kardiolipinnel) reagáló autoantitestek okozzák. A szindróma leggyakrabban szisztémás lupus erythematosusban észlelhető.

HUN 1993;3(02)