Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1997. SZEPTEMBER 20.

[Elokvens agyterületek cavernosus angiomáinak műtéti kezelése MR- vagy CT-vezérelt "kulcslyuk-craniotomia" segítségével]

KÖVÉR Ferenc, DÓCZI Tamás, VON JAKO C., BALÁS István

[Gyógyszeres kezeléssel rosszul befolyásolható epilepsziában szenvedő négy olyan betegünk modern ideg sebészeti kezeléséről számolunk be, akiknél a rohamokat elokvens vagy elokvens-közeli agyterületen subcorticalisan elhelyezkedő cavernosus angioma okozta. Közülük kettőnél a malformatiót csak MR-rel lehetett kimutatni. MR- (3 eset) vagy CT- 11 eset) vezérelt stereotaxiás ,,kulcslyuk-craniotomia" és mikrosebészeti resectio segítségével, morbiditás nélkül, radikálisan eltávolítottuk a domináns féltekei gyrus centralis anteriorban (2 eset), a domináns gyrus temporalis superiorban vagy a a domináns gyrus supramarginalisban lévő cavernosus angiomát. A. posztoperatív kórházi tartózkodás 3–5 nap volt, és mind a 4 betegnél teljes rohammentességet értünk el. Megfigyelésünk szerint a cavernosus angiomát legjobban kimutató képalkotó eljárással vezérelt sterotaxiás kulcslyuk-craniotomia" és a malformatio valamint a köröttes „glia-sánd" radikális mikrosebészeti resectiója eredményes kezelési eljárás. A sebészi indikációk a következők lehetnek: gyógyszeres kezeléssel nem szüntethető epilepsziás rosszullétek, intracerebralis vérzés és/vagy progresszív neurológiai tünetek.]

ENG 1997;50(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁJUS 20.

Akut myelomalaciát okozó diffúz leptomeningealis gliomatosis Von Recklinghausen-betegségben

ISTVÁN Vajtai, ÁDÁM Kuncz, ZSUZSANNA Varga, ERIKA Vörös, MIHÁLY Bodosi

A szerzők ischaemiás myelopathiát okozó leptomeningealis gliomatosis esetét ismertetik. A 13 éves leány betegsége az exitust röviddel megelőző gyógyintézeti felvételig csupán a perifériás típusú neurofibromatosis jellegzetes oculocutan tüneteiben és súlyos kyphoscoliosisban nyilvánult meg. A központi idegrendszer autopsiás feldolgozása az agyalap és a gerincvelő lágyagyhártya-kettőzetét kiterjedten infiltráló alacsony malignitású (pilocytás) astrocytomát igazolt, a hátsó spinalis arteriák másodlagos thrombosisával. Intraparenchymatosus daganatszövet nem volt kimutatható. A szerzők tárgyalják a lágyburkok elsődleges gliomáinak hisztológiai vonásait, illetve tünettanát, és hangsúlyozzák a phacomatosisok keretében kialakuló központi ideg rendszeri daganatok felismerésének nehézségeit.

HUN 1996;49(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Intracranialis respiratoricus hámcysták: két eset ismertetése

VARGA Zs, VAJTAI I, BODOSI M, VÖRÖS E

A szerzők két szokatlan szövettani megjelenésű leptomeningealis cystáról számolnak be. A cysták, melyek egyike egy-, a másik többrekeszű volt, a bal Sylvius-árok lágyagyhártya-kettőzetéből indultak ki. A tünetek mindkét esetben koponyaűri térszűkítő folyamatra utaltak. Mindkét cystát sebészileg távolították el. Mikroszkópos vizsgálattal a cysták falát legnagyobbrészt a légutak nyálkahártyájára emlékeztető többmagsoros csillószőrös hengerhám, illetve el nem szarusodó laphám bélelte. Ependymaszigetek csak gócokban voltak fellelhetők. A hámsejtek jellegzetes immunfenotípust és helyenként nyáktermelést mutattak. Az intracranialis respiratoricus hámcysták rendkívül ritkák. Míg a gerinccsatorna hasonló szerkezetű cystái valószínűleg dysontogén eredetűek, koponyaűri megjelenésük leginkább a cysta tágulása nyomán a meningothelben létrejött metaplasiával magyarázható.

HUN 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Cavernosus angioma és vénás fejlődési anomália együttes előfordulása

KUNCZ Ádám, VÖRÖS Erika, BODOSI Mihály

A szerzők három eset kapcsán ismertetik a cavernosus angioma és vénás fejlődési anomália együttes előfordulásának jelentőségét, a diagnosztikai lehetőségeket és a sebészi kezelés szempontjait. A pontos kórisméhez angiográfia és a mágnes rezonanciás vizsgálat együttesen szükséges. Figyelembe véve az irodalmi adatokat, valamint azt a tényt, hogy a tünetokozó elváltozás az esetek döntő többségében a cavernosus angioma, a műtét során csak ennek eltávolítását tartják szükségesnek, míg a vénás fejlődési anomáliát megkímélendőnek ajánlják.

HUN 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

A IV. KAMRÁBAN ELHELYEZKEDŐ CAVERNOSUS ANGIOMA

KAPOSI N. Pál

A IV. kamrában elhelyezkedő cavernosus angioma meglehetősen ritka. A szerző ismerteti egy esete kapcsán a cavernosus angioma klinikai és diagnosztikai jellemzőit.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JANUÁR 01.

CAVERNOUS ANGIOMA OF THE CEREBELLOPONTINE ANGLE MIMICKING RECURRENT ACOUSTIC SCHWANNOMA

ISTVÁN Vajtai MD, JÁNOS Tarjányi, ZSUZSANNA Varga MD, ERIKA Vörös MD

A szerzők egy 59 éves férfi esetét ismertetik, akinek jobb kisagy-híd szögletéből akusztikus neurinomát, majd évekkel később haemangioma cavernosumot távolítottak el. Az első műtét után 29 évvel ismételten jelentkező típusos tünetek recidívára utaltak.

HUN 1995;48(1-2)

Lege Artis Medicinae

1993. OKTÓBER 27.

A trombózis és a fogyatékossági angioma pectoris elleni európai összehangolt fellépés tanulmánya

MATOS Lajos

Az egy vagy több koszorúéren több mint 50%-os szűkületet mutató betegek fibrinogénszintje szignifikánsan magasabb volt (p<0,0001). Csökkent fibrinolitikus aktivitást is megfigyeltek a koszorúerek szűkülete esetén, elsősorban a plazminogén aktivátor inhibitor-1 (PAI) magasabb szintje miatt. A csökkent fibrinolitikus aktivitás szoros kapcsolatot mutatott a cukorbetegséggel, az emelkedett triglicerid szinttel, a dohányzással és a bal kamra systolés pumpaműködésének romlásával. A koleszterin szint elsősorban a protein-C és a plazminogén szintjével mutatott korrelációt.

HUN 1993;3(10)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁJUS 20.

Arteriovenosus érmalformatio és occlusiv érbetegség együttes előfordulása

BODOSI Mihály, KUNCZ Ádám, DÓCZI Tamás, BARZÓ Pál, VÖRÖS Erika

Öt beteg anyagát ismertetik, akiknél intracranialis occlusiv agyi érbetegséget és azonos érterületben elhelyezkedő arteriovenosus angiomát mutattak ki. Két esetben az arteria cerebri media, két esetben az arteria carotis interna és egy esetben az arteria cerebri posterior elzáródását igazolták azonos oldali frontalis (3 eset), parietalis (1 eset) és temporalis (1 eset) érmalformatio mellett. Az angioma eltávolítását 4 esetben egyidejű exra-intracranialis anastomosissal kötötték egybe.

HUN 1993;46(05-06)

Lege Artis Medicinae

1992. DECEMBER 23.

Tranziens ischaemiás attack tüneteivel kezdődő intracerebralis cavernoma esete

FOLYOVICH András, RÓZSA Csilla, KENÉZ József, HORVÁTH Gyula

Szerzők tranziens ischaemias attack tüneteivel kezdődő cavernomatosus angioma (cavernoma) okozta intracerebralis vérzés miatt vizsgált betegük esetét ismertetik. Ennek kapcsán rámutatnak e relatíve ritkán felismert, ugyanakkor általában jóindulatú kórkép diagnózisának nehézségeire, a műtéti megoldás dilemmájára. Rövid irodalmi áttekintést adnak, mely a fenti kételyek tekintetében a nemzetközi vélemények megosztottságát tükrözi. Esetük több aspektusból is alátámasztja azt a régóta hangoztatott igényt, hogy a tranziens ischaemias attack kivizsgálását már az első rosszullétet követően haladéktalanul meg kell kezdeni. Az egyébként indokolt aspirin kezelést csak vérzést kizáró CT-lelet birtokában szabad beállítani.

HUN 1992;2(12)

Ideggyógyászati Szemle

1991. JÚNIUS 01.

Kisagyi arteriovénás angioma és arteria vertebralis aneurysma együttes előfordulása

DR. TARJÁNYI János, DR. BODOSI Mihály

A szerzők 63 éves nő esetét ismertetik, akinél az ismétlődő lágyagyhártya alatti vérzés hátterében kisagyi angiomát és egyik tápláló arteriája eredésénél, az a. vertebralison aneurysma-szerű tágulatot mutattak ki. Ennek kapcsán taglalják az értorzképződménnyel társult aneurysmakeletkezés lehetséges módozatait, valamint a gyógykezelés néhány speciális kérdését.

HUN 1991;44(06)