Ideggyógyászati Szemle - 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

AZ EPILEPSZIADIAGNOSZTIKA KORSZERŰ LEHETŐSÉGEI

HALÁSZ Péter

Az epilepsziás működészavarral (EM) kapcsolatos izgalmi- és deficittünetek megragadhatósága és lokalizálhatósága az utolsó 5-10 évben sokat fejlődött. Multidiszciplináris diagnosztikai stratégia körvonalazódott, melynek eddigi tapasztalatai alapján operacionális koncepciók alakultak ki az EM meghatározására (EM zónák).

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

ENDOKRIN ZAVAROK EPILEPSZIÁS KÓRKÉPEKBEN

SZUPERA Zoltán, GYÖRÖK Gyöngyi, KLIVÉNYI Péter, VÉCSEI László

Epilepszia esetén az idegi és hormonális rendszer között számos interakció észlelhető. Ezek azonban a klinikumban kevésbé hangsúlyozottak. Ezért megkíséreljük e téma szintézisét adni és a klinikum számára hasznosítható információkat kiemelni. A hormonok bizonyos esetben szerepet játszhatnak az epilepsziás működészavar befolyásolásában és a rohamok kiváltásában.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

A KÖZPONTI IDEGRENDSZER ARTERIOVENÁS ÉRTORZKÉPZŐDMÉNYEINEK INTRAOPERATÍV HEMODINAMIKAI VIZSGÁLATA LÉZER DOPPLERREL

BARZÓ Pál, BARI Ferenc, VÖRÖS Erika, BODOSI Mihály, ROTYIS Mária

A szerzők négy agyi, két gerincvelői arteriovenosus értorzképződmény műtéte alatt végeztek véráramlásméréseket lézer Doppler-készülékkel. A készülék azáltal, hogy képes a szöveti véráramlás non invazív, folyamatos mérésére, lehetőséget teremt a mikrocirkulációs változások nyomonkövetésére a műtét ideje alatt.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

ÚJ MÓDSZER AZ ARTÉRIA CAROTIS COMMUNIS INTIMA-MEDIA RÉTEGVASTAGSÁGÁNAK ULTRAHANGOS MÉRÉSÉRE

CSÁNYI Attila, EGERVÁRI Ágnes

Az arteria carotis communis intima-media vastagságának nagy felbontású, ultrahangos mérésével mennyiségileg is mérni lehet az atheroscleroticus érfal-megvastagodást. Célunk az általunk kidolgozott egyszerű, nem invazív metodika megbízhatóságának és reprodukálhatóságának értékelése volt.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

A IV. KAMRÁBAN ELHELYEZKEDŐ CAVERNOSUS ANGIOMA

KAPOSI N. Pál

A IV. kamrában elhelyezkedő cavernosus angioma meglehetősen ritka. A szerző ismerteti egy esete kapcsán a cavernosus angioma klinikai és diagnosztikai jellemzőit.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 156. rendes közgyűléséről

DR. CZOPF József

A Magyar Tudományos Akadémia 1995. május 8-12-én tartotta meg soros közgyűlését. Kosáry Domokos, az MTA elnöke megnyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a véghez vitt szervezeti változtatásokkal létrejött egy új típusú intézmény az európai akadémiák együttesén belül. Klebelsberg Kunó emlékét felidézve rámutatott arra, hogy már a volt neves kultuszminiszter is az állami irányítás helyett az önkormányzat elve mellett foglalt állást.

HUN 1995;48(7-8)

Ideggyógyászati Szemle

1995. JÚLIUS 01.

MAGYAR IDEG- ÉS ELMEORVOSOK TÁRSASÁGA: SZOTE NEUROLÓGIA KEREKASZTAL

DR. VÉCSEI László

Az extrapyramidalis kórképek diagnózisa és terápiája a mindennapi neurológiai tevékenység igen lényeges kérdése. Jól ismertek azok a klinikopatológiai tanulmányok, amelyek azt igazolták, hogy Parkinson-kór miatt kezelt páciensek 24%-ánál a postmortem patológiai vizsgálatok nem támasztották alá a klinikai diagnózist.

HUN 1995;48(7-8)