Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2007. MÁRCIUS 19.

Extraoesophagealis reflux betegség A tünetek patofiziológiai háttere, a diagnózis és kezelés lehetőségei

ROSZTÓCZY András

Az utóbbi években jelentős figyelem fordult a gastrooesophagealis reflux betegség nyelőcsövön kívüli, úgynevezett extraoesophagealis manifesztációi felé. Az extraoesophagealis manifesztációk patogenezisében a vagovagalis reflexmechanizmusok játsszák a vezető szerepet. A légúti tünetek kiváltásában emellett fontos tényező a magas reflux és a következményesen a légutakba jutó gyomorsav direkt irritatív hatása is.

HUN 2007;17(03)

Lege Artis Medicinae

2006. DECEMBER 16.

Súlyos, terápiarezisztens asthma bronchiale

HERJAVECZ Irén, BÁNKÚTI Beáta, CSOMA Zsuzsanna

A jelentős morbiditással járó súlyos asthma bronchiale az asthmás betegpopuláció viszonylag kis hányadát érinti, akiknek a kezelése ugyanakkor különös figyelmet és innovatív kezelési formák bevezetését igényli.

HUN 2006;16(12)

Lege Artis Medicinae

2006. NOVEMBER 19.

Anti-IgE-terápia: újabb lehetőség az allergiás asthma kezelésére

MAGYAR Pál

Az immunglobulin E (IgE) centrális szerepet játszik a hörgőnyálkahártya-gyulladás, a légúti hiperreaktivitás patogenezisében és következésképpen a tünetek kiváltásában allergiás asthma bronchialéban.

HUN 2006;16(11)

Lege Artis Medicinae

2006. OKTÓBER 18.

A tiotropium hatása a krónikus obstruktív tüdőbetegség akut exacerbatióira és a légúti áramlásra

MOLDVAY Judit

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magába foglalja a krónikus bronchitist és az emphysemát. A folyamatosan progrediáló kórfolyamat világviszonylatban a felnőtt lakosságnak körülbelül az 5%-át érinti, és előrejelzések szerint 2020-ra a negyedik vezető halálok lesz.

HUN 2006;16(10)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

A bőr- és lágyrész-infekciók antibiotikum-kezelése A légúti fluorokinolonok helye a terápiában

MAGYAR Tamás

A szerző ismerteti a bőr- és lágyrész-infekciók felosztását, besorolását, a súlyossági fokozatokat, valamint a leggyakoribb kórokozókat. Figyelembe véve az antibakteriális, farmakokinetikai tulajdonságokat és a mellékhatásokat is, sorra veszi a javasolható antibiotikumokat.

HUN 2006;16(07)

Lege Artis Medicinae

2006. JÚLIUS 20.

Mastoiditis képében jelentkező Wegener-granulomatosis Diagnosztikus kihívás

NAGY Pál, Z.SZABÓ László, DOMJÁN Gyula, GADÓ Klára, BALOGH Károly

A Wegener-granulomatosis bizonytalan patomechanizmusú, valószínűleg autoimmun megbetegedés. A célszervek típusos esetben az orr, a melléküregek és az alsó légutak nyálkahártyája, a tüdő és a vesék. A beteg pansinusitis, visszatérő pneumonia vagy microhaematuriával, pyuriával és azotaemiával járó vesebetegség tüneteivel fordul orvoshoz.

HUN 2006;16(07)

Lege Artis Medicinae

2006. ÁPRILIS 21.

Életminőség-mérés asthma bronchialéban

MÉSZÁROS Ágnes

Az asthma bronchiale olyan krónikus betegség, amely tünetei révén nagymértékben befolyásolja a betegek mindennapjait, így az asthmások életminősége szinte minden területen nehezített. A szerző célja az asthma életminőségre gyakorolt hatását vizsgáló saját és külföldi tanulmányok eredményeinek összefoglalása.

HUN 2006;16(04)

Lege Artis Medicinae

2006. FEBRUÁR 21.

FÓKUSZBAN A LÁZAS BETEGSÉGEK, ANTIBIOTIKUMOK

SZALKA András

- Az antibiotikum-kezelés leggyakoribb indikációi a lázzal kísért felső légúti infekciók. A gyakorlatban ezek döntő többségét vírusok okozzák. Kell-e és ha igen, mikor kell antibiotikumot alkalmazni, illetve van-e szerepük az antibiotikumoknak a vírusos kórképek gyógyításában?

HUN 2006;16(02)

Lege Artis Medicinae

2005. NOVEMBER 20.

A tiotropium hatása a tüdő-hiperinflációra, a terhelési toleranciára és a dyspnoéra COPD-ben

NAGY László Béla

A tiotropium naponta egyszer adagolandó, inhalációs antikolinerg gyógyszer (a muszkarinreceptorok M3-as altípusának szelektív antagonistája), alkalmazása tartós bronchodilatatiót eredményez, ami a krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedő betegek életminőségét jelentősen javítja.

HUN 2005;15(11)

Lege Artis Medicinae

2005. OKTÓBER 20.

Kedvezőtlen változások a pertussis járványtanában

BUDAI József

Napjainkban a pertussis mind gyakoribb a serdülők és felnőttek körében; az USA-ban és több ipari államban végzett folyamatos surveillance az esetszám hat-nyolcszoros emelkedését mutatja. Ezekben az országokban a serdülők és a felnőttek két hétnél hosszabban tartó, izgatott köhögéssel járó légúti megbetegedéseiben a B. pertussis etiológiai szerepe akár 10% is lehet. A felnőttkori fertőzés általában enyhébb, atípusos vagy klinikai jelek nélkül zajlik. Mozgó fertőzőforrásként veszélyeztetik a nem kompletten oltott fogékony egyéneket, elsősorban a csecsemőket!

HUN 2005;15(10)