Lege Artis Medicinae

Extraoesophagealis reflux betegség A tünetek patofiziológiai háttere, a diagnózis és kezelés lehetőségei

ROSZTÓCZY András

2007. MÁRCIUS 19.

Lege Artis Medicinae - 2007;17(03)

Az utóbbi években jelentős figyelem fordult a gastrooesophagealis reflux betegség nyelőcsövön kívüli, úgynevezett extraoesophagealis manifesztációi felé. Az extraoesophagealis manifesztációk patogenezisében a vagovagalis reflexmechanizmusok játsszák a vezető szerepet. A légúti tünetek kiváltásában emellett fontos tényező a magas reflux és a következményesen a légutakba jutó gyomorsav direkt irritatív hatása is. Szemben a csak típusos tüneteket okozó refluxbetegséggel, e kórformák felismerése nehézségekbe ütközhet, éppen a típusos tünetek gyakori hiánya miatt. A diagnózis sikerének kulcsa a háziorvos, a refluxszal összefüggésbe hozható extraoesophagealis tünetet észlelő szakorvos és a gasztroenterológus együttműködése, amelynek során a gastrooesophagealis reflux kóroki szerepét szükség esetén nyelőcsőfunkciós vizsgálatok elvégzésével igazolhatják. A kezelés alapját az emelt dózisú, tartós (légúti tünet esetén legalább három hónapos) protonpumpagátló kezelés jelenti. A hosszú távú gondozásban - megfelelő feltételek fennállása esetén - a laparoszkópos antireflux műtét elvégzése a gyógyszeres kezelés reális alternatíváját jelenti. Nem elhanyagolható a betegek diétás és életmódbeli oktatása, ez fontos kiegészítő szerepet játszik a hosszú távú gondozás sikerességében.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Lege Artis Medicinae

Tamás Zsuzsa versciklusa - Fodor Tímea képei

Lege Artis Medicinae

Elfeledett orvostörténészeink a XIX. századból

KAPRONCZAY Károly

A XIX. század első felében a gyér számú magyar orvostörténeti munkákban már jól kimutatható volt a német pragmatikus orvostörténetírás hatása. Ezt elsősorban az orvosi karon kötelező „avatási értekezések” - disszertációk - témaválasztásában érzékelhetjük.

Lege Artis Medicinae

XIX. diabetes-világkongresszus Fokváros, 2006. december 3-7.

HIDVÉGI Tibor

Ez alkalomból több mint 12 000 kongresszusi küldöttet fogadott Cape Town, Dél-Afrika hárommilliós nagyvárosa. A Nemzetközi Kongreszszusi Központ a világ egyik legkorszerűbb és minden igényt kielégítő intézménye.

Lege Artis Medicinae

Etikai felelősség - szakmai kamara nélkül?

DÓSA Ágnes

Egy évtizede nem volt ilyen jogalkotási dömping az egészségügyben, mint 2006 második felében. Az Országgyűlés öt egészségügyi tárgyú törvényjavaslatot tárgyalt az őszi ülésszakban, ezek mindegyikéhez kormányrendeletek, miniszteri rendeletek sokasága készül.

Lege Artis Medicinae

Zsuzsika

TÓTH Bea

Nagy társasággal síelésre készülvén megbeszélésre gyűltünk össze barátnőmék lakásán. Barátnőmnek örök kislánya már 28 éves, súlyos halmozottan fogyatékos; többszörös gyógyszerkombináció mellett is rendszeresen jelentkeznek epilepszás görcsei.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

LAM Extra Háziorvosoknak

A krónikus köhögésről a fül-orr-gégész szemszögéből

GERLINGER Imre

A krónikus köhögés a betegek számára komoly pszichés megterhelést és életminőség-romlást jelent. A klinikai tanulmányok szerzőinek többsége egyetért abban, hogy ép immunrendszerű, nem dohányzó, angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) -gátlót nem szedő, negatív mellkas-röntgenfelvétellel rendelkező betegek esetében a krónikus köhögés leggyakoribb okai a következők: váladékcsorgás a garatba (post-nasal drip syndrome, PNDS), allergia vagy krónikus rhinosinusitis, asthma, gastrooesophagealis (GERD) vagy laryngopharyngealis reflux (LPR). A PNDSre nem rendelkezünk specifikus diagnosztikai teszttel, ugyanakkor ezek a betegek jól reagálnak első generációs antihisztaminokra. A krónikus köhögés kiváltásában - a közhiedelemmel ellentétben - a garatba, illetve gégébe csorgó nyáknak nincs oki szerepe. PNDS-ben, köhögéssel társuló asthmában és GERD-ben emelkedett az alsó légutakban a gyulladásos mediátorok szintje, aláhúzva, hogy a gyulladás az „egységes légutakat” érinti. Az orr és melléküregeinek betegsége az alsó légutak egyidejű érintettsége okán krónikus köhögéshez vezethet; a legvalószínűbb mechanizmusok az eozinofil sejtes, illetve a mastocytás infiltráció. Közleményében a szerző áttekinti a leggyakoribb fül-orr-gégészeti, pulmonológiai és egyéb, krónikus köhögéshez vezető kórképeket, s a háziorvos számára jól hasznosítható terápiás algoritmust javasol.

Ideggyógyászati Szemle

[Parkinson-betegek körében az alexithymia kognitív zavarral jár együtt ]

SENGUL Yildizhan, KOCAK Müge, CORAKCI Zeynep, SENGUL Serdar Hakan, USTUN Ismet

[A kognitív zavar a Parkinson-kór gyakori nem motoros tünete. Az alexithymia a Parkinson-kór még ma is kevéssé megértett neuropszichiátriai jellegzetessége. A kog­nitív zavar (különösen a visuospatialis és a végre­hajtó funkciók zavara) és az alexithymia hátterében ugyanazon neuroanatómiai struktúrák patológiája áll. Hipo­tézisünk szerint e neuroanatómiai kapcsolat követ­kez­tében összefüggésnek kell lennie a kognitív zavar és az alexithymia mértéke között. Cél – A vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés az alexithymia és a neurokognitív funkciók között Parkinson-betegek körében. A vizsgálatba 35 Parkinson-kóros beteget vontunk be. A Torontói Alexithymia Skálát (TAS-20), a Ge­riátriai depresszió-kérdôívet (GDI), valamint részletes neuropszichológiai vizsgálatokat alkalmaztunk. A magasabb TAS-20-pontszámok negatív összefüggésben álltak a Wechsler Intelligenciateszt felnôtt­változatának (WAIS) Similarities alskálájának pontszá­mai­val (r = –0,71; p-érték: 0,02), az órarajzolási teszt (CDT) pontszámaival (r = –0,72; p=0,02) és a verbális fluencia (VF) mértékével (r = –0,77; p<0,01). Az érzelemazonosí­tási alskála pontszámai negatív összefüggésben álltak a CDT-pontszámokkal (r = –0,74; p=0,02), a VF-pontszá­mok­kal (r = –0,66; p=0,04), valamint a vizuális emléke­zet azonnali elôhívását mérô alksála pontszámaival (r = –0,74; p=0,01). A VF-pontszámok az érzelemleírás ne­héz­ségét mérô alskála (DDF) pontszámaival is összefüggést mutattak (r = –0,66; p=0,04). Fordított irányú összefüggés volt kimutatható a WAIS Similarities és a DDT alskálák pontszámai (r = –0,70; p=0,02), valamint a külsô orientáltságú gondolkodás alskála pontszámai (r = –0,77; p<0,01) között. Összefüggés volt kimutatható a végrehajtó funkció Z alskála és a TAS-20-pontszámok középértéke (r = –62; p=0,03), valamint a DDF alskála pontszámai között (r = –0,70; p=0,01). Összefüggés volt kimutatható az alexi­thy­mia és a visuospatialis, valamint a végrehajtó funkciókat mérô tesztek eredménye között. Az alexithymia és a dep­resszív tünetek között szintén szignifikáns összefüggést találtunk. Az alexithymia megléte fel kell hívja a klinikus figyelmét a párhuzamosan fennálló kognitív zavarra.]

Hypertonia és Nephrologia

Táplálkozási javaslatok Covid-19-járvány idején

VÁLYI Péter

Az új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta, 2019 késô ôszén Kínában kirobbant, 2020. márciusban már világjárványnyá vált betegség (Coronavirus disease 2019 – Covid-19) alapvetôen megváltoztatta az emberek életét.

Ideggyógyászati Szemle

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19-járvány neurológiai vonatkozásai

BERECZKI Dániel, STANG Rita, BÖJTI Péter, KOVÁCS Tibor

A SARS-CoV-2 koronavírus által okozott COVID-19- jár­vány 2020 tavaszára világszerte elterjedt, gyors és haté­kony reakciót igényelve össztársadalmi szinten, és az egész­­ségügyi ellátás szervezésében is. A COVID-19 fô tünetének a lázat, a köhögést és a nehézlégzést tartják. A légzôszervi érintettségen túl a fertôzés egyéb panaszokat és tüneteket is okozhat. Az eddigi adatok alapján neuro­lógiai jellegû panaszok és tünetek a kórházba kerülô COVID-19-betegek 30–50%-ánál elôfordulnak, és gyakrabban jelentkeznek a súlyos állapotú eseteknél. Leírtak a COVID-19-hez társuló klasszikus akut neurológiai kórképeket is. A COVID-19-ellátásra fókuszáló egészségügyi ellátórendszerekben az egyéb akut ellátást igénylô kórképek szakellátásának visszaesését figyelték meg. A COVID-19-járvány során fontos feladat a krónikus neurológiai kórképekben szenvedôk folyamatos ellátásának biztosítása is. A jövô feladata lesz a COVID-19 járvány által az egyéb neurológiai kórképekre kifejtett hatások felmérése, valamint annak megítélése, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus által okozott fertôzés járhat-e késôi neurológiai szövôdményekkel.