Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 60

Ideggyógyászati Szemle

2000. JANUÁR 01.

A funkcionális MR-képalkotás

KENÉZ József, BARSI Péter, VADON Gábor, KOCHER Irén, THÁN Zoltán

A szerzők rövid történeti áttekintés után ismertetik a tág értelemben vett funkcionális MR-vizsgálatok fogalmát, valamint a vizsgálatok kialakulását az MR-technika fejlődésének tükrében. Ezt követően tárgyalják a mozgások ábrázolását szolgáló cine-MR-módszereket.

Ideggyógyászati Szemle

1999. AUGUSZTUS 01.

A valproátkezelés normalizálja az EEG frekvenciaspektrumát idiopathiás generalizált epilepsziákban

CLEMENS Béla, BARTA Zoltán

A valproát (valproinsavat vagy sóját tartalmazó készítmények bármelyike) elsőként választandó antiepileptikum az idiopátiás generalizált epilepszia (IGE) szindrómákban. A valproát monoterápia ebben a formakörben 80-90%-ban tartós rohammentességet eredményez.

Ideggyógyászati Szemle

1998. MÁRCIUS 01.

A rhizotomia posterior szerepe a „failed back" szindróma kezelésében

SZABÓ Sándor, SALLAI Zsolt, MOLNÁR levente, RÓZSA László, HEGEDŰS Katalin

A szerzők a DOTE idegsebészeti Klinikáján az 1979-1996 közötti periódusban 26 esetben (átlagéletkor 40,5 év, férfi:nő arány 1: 1) végzett rhizotomia posterior retrospektív elemzését végezték el, kérdőíves módszerrel vizsgálták a hosszú távú eredményességet.

Ideggyógyászati Szemle

1998. JANUÁR 01.

Agyi MR-vizsgálatok epilepsziásoknál

CLEMENS Béla, KOLLÁR József, MÉNES Andrea, PIROS Pálma, SIKULA Judit, TÓTH Judit

A szerzők 209 epilepsziás gyermek és felnőtt koponya-MR-vizsgálatának eredményeiről számolnak be. 51 %-nál találtak kóros MR-vizsgálati eredményt a klinikai és EEG-adatok alapján szimptómás-fokálisnak véleményezett epilepsziákban, 67%-ban a szimptómás-generalizált formakörben, 8%-ban az idiopathiás-fokális, 27%-ban az idiopathiás-generalizált csoportban, 42%-ban a nem megjelölhető típusú epilepsziákban, végül 50%-ban alkalmi rohamok egy csoportjában.

Ideggyógyászati Szemle

1982. FEBRUÁR 01.

Az EEG vizsgálat értéke a cerebrovaszkuláris eredetű deliriumok elemzésében

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva

A szerzők 37 cerebrovaszkuláris delirium miatt férfi pszichiátriai osztályon kezelt, neuropathológiailag feldolgozott esetben az EEG vizsgálat tapasztalatait összegezik. Megállapítják, hogy a heveny agyinfarktusok gyakori tünete a delirium (32,5%); az infarktus lokalizációja és lateralizációja változatos lehet; a delirium kialakításában cerebrális és extracerebrális tényezők változó arányban vesznek részt. Három fő neuropatológiai csoportot különítenek el: a Willis-kör súlyos arterioszklerózisán alapulóan kialakult nagy, féltekei, főleg végellátási-, ill. határterületi nekrózisok (I. csoport); vertebrobasilaris területi infarktusok (II. csoport) és diffúz anoxiás - vasalis károsodások (III. csoport). Az EEG vizsgálat minden esetben kóros leletet mutatott, gócjel 17 esetben volt, mesodiencephalis működészavar jelei 13-ban. Ha egymással egyező klinikai és EEG góc van, nagy a valószínűsége, hogy morfológiai károsodás is van (76,5%); az EEG a lágyulást „előrejelezheti"; egyéb kóroki tényezőktől az elkülönítést megkönnyítheti; a multi-infarktus demenciák felismerését megkönnyítheti. Az agyi keringészavarok tünetei csak a morfológiai károsodásból sokszor nem vezethetők le.

Ideggyógyászati Szemle

1980. DECEMBER 01.

Agyi érbetegségek miatt pszichiátriai osztályon kezeltek adatainak elemzése

DR TARISKA Péter, DR SISKA Éva, DR POLLNER György

A szerzők elemzik 100, férfi pszichiátriai osztályon agyi keringészavar miatt kezelt beteg klinikai adatát és leletét. Részletezik az ún. kockázati tényezők és az idült alkohol abusus előfordulási gyakoriságát, súlyát. Rámutatnak, hogy a vizsgáltak fiatalabb csoportjában a gócos keringészavar és következményei a gyakoriak (múló ischemiás roham, epilepsziás, vagy arra gyanús roham, kóros eltérés a nyaki nagyerek fizikális vizsgálatánál; hemiparesis), az idősebb korcsoportokban a többgócú, vagy diffúz agyi keringészavar tünetei az uralkodóak. Ismertetik néhány, az első betegvizsgálat során már észlelhető klinikai tünet és lelet értékét az életben maradási prognózis felbecsülésében. Agyszövettani vizsgálataik demonstrálják, milyen gyakori a klinikailag „néma" infarktus, különösen a szubdomináns féltekében, melyet klinikai vizsgálataik nem mutattak ki. Vázolják a pszichiátriai tünetekkel járó cerebrovaszkuláris betegségben szenvedő betegek ellátása fő gyakorlati nehézségeit.

Ideggyógyászati Szemle

1979. OKTÓBER 01.

Az artéria basilaris diffúz tágulatáról

DR. HORVÁTH Anna, DR. GALLYAS Ferenc, DR. BODOSI Mihály

Két megadolicho-basilaris anomália szövettani jellegzetességeinek elemzése arra utalt, hogy kialakulásukért a lamina elastica interna és a media fokozatos degenerációja tehető felelőssé, nem pedig általános és diffúz arteriosclerosis - amint az az irodalomban elfogadott. A lamina elastica interna morfológiai sajátosságainak számottevő megváltozása nélkül fokozatosan elveszti a rugalmas elemekre jellemző festődési tulajdonságokat, azaz megváltozik kémiai struktúrája. A media degenerációja foltos és/vagy diffúz simaizomrost- kiesésben, valamint a „megtartott” simaizomrostok kettőstörésének (ultrastrukturális dezorganizáció) elvesztésében nyilvánul meg. A megadolicho-basilaris anomáliát megelőző állapotként értékelt, kissé tágult a. basilarisok szöveti vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy a media károsodása az elsődleges, ezt követi a lamina elastica interna elváltozása, s a sclerosis valószínűleg kísérőjelenség a már jelentősen tágult a. basilarisban.

Ideggyógyászati Szemle

1978. SZEPTEMBER 01.

Neurológiai és terheléses EEG-vizsgálatok diffúz sclerodermában

DR. SOMOGYI István, DR. BENCZE György

A szerzők ismertetik 30 diffúz sclerodermás betegen végzett terheléses EEG- vizsgálataik vizuális, frekveniaanalizátoros és biointegrátoros elemzésének eredményeit, összehasonlítva a neurológiai eltérésekkel.

Ideggyógyászati Szemle

1977. NOVEMBER 01.

A látókérgi kiváltott válasz változása terápiás elektroshock (ES) hatására

DR CZOPF József, DR SZIRMAI Imre, DR KARMOS György, DR BOLDIZSÁR Ferenc, DR KELLÉNYI Lóránd

10 schizophreniás beteg relaxatiós elektroshock kezelése idején felvett vizuális kiváltott válaszokban a következő változásokat észleltük:
1. Az elektrographiás görcs alatt is elvezethető vizuális kiváltott potenciál.
2. Generalizált görcs után, az elektromos csend idején a vizuális kiváltott válasz eltűnik.
3. A restitutio idején fokozatosan térnek vissza a korai komponensek, előbb azonban egy 250-600 msec csúcslátenciájú magas feszültségű késői pozitív komponens jelenik meg. Az eltérést cortex tartósabb és a diffúz aktiváló rendszer rövid ideig tartó átmeneti működészavarával magyarázzák.

Ideggyógyászati Szemle

1976. FEBRUÁR 01.

A tartós tudatzavarok neuropathológiája

K. Jellinger

Az akut és tartós tudatzavarok morfológiai szubsztrátja nem állandó és nem specifikus, de bizonyos állandó elváltozástípusok és hibaminták azonosíthatók. A tartós tudatzavarok diffúz funkcionális és/vagy diffúz vagy fokális, bizonyos szinteken bekövetkező jelentős agykárosodásból erednek: Agykéreg, féltekei medulla, rostrális agytörzs, limbikus rendszer vagy multifokális.