Részletes keresés

Nővér

2021. ÁPRILIS 30.

Az APN szerepe az osteoporosis megelőzésében és gondozásában

GELENCSÉR Edina, ÚJVÁRINÉ Dr. Siket Adrienn, FERENCZY Mónika, SZABÓ László, PAKAI Annamária

Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik az osteoporosis megbetegedésben szenvedők száma. Nemzetközi viszonylatban több helyen az alapellátás keretein belül az egyetemi végzettséggel rendelkező kiterjesztett hatáskörű ápolók rendelhetnek szűrővizsgálatokat, és beavatkozást kezdeményezhetnek a szövődmények csökkentése érdekében. A nagy számban előforduló akut megbetegedések ellátása miatt a krónikus megbetegedésben szenvedők felkutatása és gondozása folyamatosan csökken. Hazánkban 2017 őszén elindult az APN mintájú kiterjesztett hatáskörű ápoló MSc képzés. Kompetenciájuknak megfelelően képessé válnak a közösségi ápolást végző praxisban önálló munkavégzésre. Ennek keretein belül saját hatáskörben menedzselik a krónikus megbetegedéseket, elvégzik a beteg fizikális vizsgálatát, felállítják az iránydiagnózist, döntenek a kezelési terv összeállításáról, szükség szerinti módosításáról, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok elvégzéséről, konzílium elrendeléséről, terápia indításáról. Szakápolási és betegoktatási feladatokat látnak el, elvégzik a prevenciós vizsgálatokat, részt vesznek az akut történések elsődleges ellátásában, ezt követően szakambulanciára utalják a beteget, védőoltásokat rendelnek el, komplex rehabilitációs tervet állítanak össze, egészségtervet készítenek, egészség tanácsadást végeznek.

HUN 2021;34(2)

Nővér

2021. FEBRUÁR 28.

A krónikus fájdalommal élők életminőségének javítása zeneterápiás eszközökkel

BUDAI Éva, UHERECZKY Eszter, BENEDEKFI István, NÉMETH Anikó, DOMJÁN Andrea, LOBANOV Artyom

A vizsgálat célja: felmérni a krónikus fájdalommal élő rheumatoid arthritises (RA) betegek életminőségének jellemzőit, valamint azt, hogy milyen tapasztalatokkal, attitűddel rendelkeznek a zeneterápiás fájdalomcsökkentéssel kapcsolatban. 60 fő rheumatoid arthritises nőbeteget vizsgáltunk, közülük 12 fő került az intervenciós csoportba, 10 fő a kontrollcsoportba. A szocio-demográfiai változók mellett a pszichológiai életminőséget, a zenéhez való viszonyt, a zeneterápiás tapasztalatokat vizsgáltuk. Az intervenciós és kontrollcsoport esetében kétszer vettük fel az adatokat, a tréning előtt és után. A statisztikai elemzést SPSS 23-as programcsomaggal készítettük, leíró statisztikát, varianciaanalízist, páros t-próbát, korrelációszámítást végeztünk (p<0,05). A vizsgált RA-s csoport pszichológiai életminőség mutatói elmaradnak a populációs átlagtól, fokozottan megélik a negatív érzelmeket, depresszívebb hangulatot. A zeneterápiás elemeket felhasználó intervenció leginkább a résztevők hangulatát tudta pozitívan befolyásolni, valamint a fájdalom szubjektív megélése is kimutathatóan csökkent a tréning végére. Egy rövidebb időtartamban (13 alkalom) elvégzett intervenció is képes a résztvevőkben pozitív változásokat elindítani: javítani a hangulatukat és csökkenteni a megélt fájdalmuk erősségét.

HUN 2021;34(1)

Nővér

2021. FEBRUÁR 28.

Nyugtalan láb szindróma várandós nők körében

HORVÁTH Alexandra Mónika, KARÁCSONY Ilona Hajnalka

A nyugtalan láb szindróma, amelyet újabban Willis-Ekbom betegségnek neveztek el, olyan állapot, amely megzavarja az alvást, és gyakrabban fordul elő a várandós populációban. A nyugtalan láb szindrómában szenvedő nőknél gyakoribbak az éjszakai, alsó végtagokat érintő görcsök és a túlzott nappali álmosság. Ez a szindróma gyakori állapot, amely sokszor nem kerül felismerésre, hibásan diagnosztizálnak és rosszul kezelnek. Jelen közleményben célunk volt a nemzet­közi szakirodalmak legfrissebb eredményeinek széleskörű összefoglalása. A súlyos és kezeletlen szindróma nemcsak a betegek életminőségét befolyásolja negatívan, pl. álmatlanság, túlzott nappali fáradtság, csökkent koncentráció és hangulat, a mozgáskorlátozást igénylő tevékenységek elkerülése, de negatív hatással van az általános betegségek megjelenésének számára is (fokozott szorongás és depresszió, szív- és érrendszeri betegségek és stroke).

HUN 2021;34(1)

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

A nem dializált, krónikus vesebetegek vérnyomáskezelésére vonatkozó KDIGO 2021. évi irányelv rövid összefoglalója

SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A „Vesebetegség Kimenetele Globális Eredményességének Javítása" (Kidney Disease: Improving Global Outcomes- KDIGO) munkacsoport legújabb, 2021. évi klinikai gyakorlati útmutatójában frissítette a korábbi, 2012. évi iránymutatását a nem dializált, krónikus vesebetegek (CKD) vérnyomáskezelésére vonatkozóan. A témában megfogalmazott új ajánlások alapja a nemzetközi tanulmányok szisztematikus áttekintése, a különböző terápiás lehetőségek előnyeinek és hátrányainak a bizonyítékokon alapuló kiértékelése volt. A szakmai útmutató magában foglalja a megfelelő vérnyomásmérési technikát, a javasolt életmódbeli változtatásokat, az optimális vérnyomás-célértékeket és a megfelelő vérnyomáscsökkentő gyógyszerek kiválasztását az adott betegcsoport számára. Jelen írásunkban röviden összefoglaljuk az új KDIGO-iránymutatás fő ajánlásait.

HUN 2021;25(06)

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

Nonproteinuriás diabeteses vesebetegség

LENGYEL Zoltán, SCHANDL László

A diabeteses nephropathia a krónikus vesebetegség egyik leggyakoribb oka. Az utóbbi években megfigyelték, hogy a klasszikus protein- uriával járó fenotípus mellett egyre gyakoribbá válik a betegség proteinuria nélkül, a vesefunkció progresszív beszűkülésével járó, úgynevezett nonproteinuriás formája. Ennek szövettani képe, kórélettani jellemzői és lefolyása is részben különbözik a proteinuriás fenotípustól. Az előbbi inkább az atheroscleroticus vesebetegség jegyeit mutatja mind szövettani, mind a társult cardiovascularis betegségek vonatkozásában, és progressziója lassabb, mint a proteinuriás formának. Mindez a szűrés, a terápia és a prognózis vonatkozásában is jelentőséggel bír. A nonproteinuriás diabeteses nephropathiáról relatíve kevés adat áll rendelkezésre, de mind a klinikumban, mind a tudományos kutatásban figyelmet érdemel.

HUN 2021;25(06)

Fókuszban

2021. NOVEMBER 30.

A sclerosis multiplexben alkalmazott teriflunomid hatásossága és biztonságossága különböző korcsoportokban: összevont pivotális és valós körülmények között végzett vizsgálatok elemzése

A sclerosis multiplex (SM) világszerte a leggyakoribb, fiatal felnőtteket érintő krónikus neurológiai kórkép, amelyet jellemzően 20 és 40 éves kor között diagnosztizálnak. Mivel az SM jellemzően évtizedeken keresztül befolyásolja a betegek életét és alig van hatása a várható élettartamra, prevalenciája az idősebb korosztályokban nő, és a betegségaktivitás az életkortól függő változást mutathat. Becslések alapján az Amerikai Egyesült Államokban az SM prevalenciája az 55 és 64 éves kor között a legmagasabb, ami tovább hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megértsük, hogyan befolyásolja az életkor a betegséget. Emellett egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a kor előrehaladtával a betegségmódosító terápiák (disease-modifying therapies – DMT-k) hatékonysága csökkenhet és korfüggő nemkívánatos események léphetnek fel, és ez a jelenség megváltoztathatja a DMT-k kockázat-haszon arányát. Továbbá, mivel a DMT-k az immunrendszert célozzák, fennáll a lymphopenia és az ebből származó emelkedett fertőzéses kockázat veszélye, amely egy fontos klinikai tényező az idősebb SM-es betegek kezelésénél, akik számos komorbiditással is rendelkezhetnek.

HUN

Idegtudományok

2021. DECEMBER 02.

Van-e összefüggés a krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia és a vakcináció között?

A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy, CIDP) a Guillain–Barré-szindrómához (GBS) hasonló betegség, amit a GBS-hez hasonlóan összefüggésbe hoznak a vakcinációval. Jelenleg az irányelvek mindkét betegpopuláció esetében javasolják az oltások felvételét, azonban keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a vakcináció a CIDP fellángolására. Jelen áttekintő közlemény annak próbált utánajárni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik CIDP vakcináció után, illetve milyen gyakori a kórkép vakcinációt követő fellángolása.

HUN

Hírvilág

2021. NOVEMBER 29.

A vírushelyzet ellenére folyik a Ritka Betegségek második Nemzeti Tervének készítése, fókusz: az intenzív esetmenedzser képzés

Budapest, 2021. november 26. – Magyarország első Ritka Betegségek Nemzeti Terve 2020 végén lejárt. Ezért a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége, minden érintett érdekcsoporttal karöltve, ismét megrendezi az immár hetedik nemzeti EUROTERV konferenciát, a második Nemzeti Terv megalkotásának elősegítésére. A konferencia a nemzetközi irányvonalak mentén, és a hazai kívánalmaknak megfelelően törekszik a hazai több mint 600 000 ritka betegségben szenvedő jobb ellátásának elősegítésére.

HUN

Egészségpolitika

2021. NOVEMBER 29.

Épített környezet, globális felmelegedés – a környezet egyre inkább kulcsa egészségünknek

Újabb és újabb kutatások, nemzetközi és hazai ajánlások kerülnek napvilágra, amelyek mind azt igazolják, hogy a minket körülvevő környezet nagyon is komolyan hat egészségünkre. Otthon, munkahely, a természetes, vagy épített környezet, a bútorok, a konyhai eszközök, a fűtő- vagy hűtőberendezés és a globális felmelegedés a lelki és fizikai egészséget jelentősen befolyásolja. Ma már tudatos politikai és egyéni döntések kellenek.

HUN

Hírvilág

2021. NOVEMBER 23.

Nekem Szól! Egészségértés Díj: Szavazz Te is a legjobb projektekre!

Budapest, 2021. november 23. – Mától december 3. éjfélig lehet szavazni az idei Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázat legjobb pályaműveire a www.nekemszol.hu oldalon. A zsűri által előzetesen kiválasztott projektek közül a legtöbb voksot elnyerő pályázat bruttó 500 ezer forint pénzdíjban részesül. Az idei pályázat fókuszában az egészség élethosszon át tartó megőrzése és az erre való törekvés áll.

HUN