Idegtudományok

Van-e összefüggés a krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia és a vakcináció között?

2021. DECEMBER 02.

Szöveg nagyítása:

-
+

A krónikus gyulladásos demyelinisatiós polyneuropathia (chronic inflammatory demyelinating polyneuropathy, CIDP) a Guillain–Barré-szindrómához (GBS) hasonló betegség, amit a GBS-hez hasonlóan összefüggésbe hoznak a vakcinációval. Jelenleg az irányelvek mindkét betegpopuláció esetében javasolják az oltások felvételét, azonban keveset tudunk arról, hogy milyen hatással van a vakcináció a CIDP fellángolására. Jelen áttekintő közlemény annak próbált utánajárni, hogy milyen gyakorisággal jelentkezik CIDP vakcináció után, illetve milyen gyakori a kórkép vakcinációt követő fellángolása. A CIDP a perifériás idegek és ideggyökök szerzett, progresszív, immunmediált szenzomotoros polyneuropathiája, kialakulásában a celluláris és humorális immunrendszer egyaránt érintett. A neuronok demyelinisatiója relapszáló és remittáló kórlefolyást eredményez, ami gyógyszeres kezelésre jól reagál. A CIDP létrejöttében közreműködő tényezők kevéssé ismertek, és vitatottak, azonban egyes beszámolók azt jelzik, hogy a kórkép vírusfertőzés vagy vakcináció után is kialakulhat. A CIDP kezdetén a tünetek hosszabb időperiódusban fejlődnek ki, ezért a diagnosztikus kritériumok között szerepel a legalább nyolc hét alatti kialakulás. Mivel azonban a CIDP és a GBS számos közös tünettel bír (areflexia, meglassult idegvezetés, a cerebrospinalis folyadék megnövekedett fehérjekoncentrációja), a kutatások általában összemossák a kettőt. A GBS és a vakcináció közötti kapcsolat először 1976-ban került szóba, miután egy influenzavakcinácó után megszaporodtak az esetek. Bár a legtöbb CIDP-esetet nem hozzák összefüggésbe megelőző vakcinációval, felmerült a kérdés, hogy az oltások biztonsággal alkalmazhatók-e már CIDP-ben szenvedő betegeknél. A Nemzetközi GBS/CIDP Alapítvány ezért azt javasolja, hogy azok, akiknél bármelyik kórképet vakcinációt követő két héten belül diagnosztizálták, ne kapják ismételten ugyanazt az oltást, illetve minden GBS/CIDP-beteg oltása előtt kérjenek neurológusi konzultációt. Az összefoglaló közlemény szerzői áttekintették azokat az 1995 és 2020 áprilisa közötti angol nyelvű tanulmányokat, amelyek a CIDP kialakulása előtti vakcinációt tárgyalják, és azokat is, amelyek már CIDP-pel diagnosztizált betegek vakcinációjával foglalkoznak. Mint kiderült, eddig összesen csak 4, illetve 3 tanulmány született a témában. A CIDP kialakulása előtti vakcinációt tárgyaló négy tanulmányból egy az olasz CIDP-adatbázis eredményeit tekintette át, és megállapította: a 411 CIDP-beteg 1,5%-a kapott oltást a betegsége kezdete előtti 1–42 napban. A másik három tanulmány olyan esetismertetéseket és esetsorozatokat tárgyalt, amelyekben a CIDP influenzavakcinációt követően alakult ki (összesen 13 esetet). A CIDP tüneteinek vakcinációt követő súlyosbodásával vagy fellángolásával foglalkozó 3 tanulmány a kis esetszámok (n = 24; 76; 179) miatt jelentősen eltérő eredményre jutott: a betegek 20%-a, 11%-a és 8%-a esetében állapítottak meg oltás utáni tünetrosszabbodást. (A három tanulmányból kettő a GBS vakcinációt követő súlyosbodásával is foglalkozott, és megállapították, hogy a GBS-betegekkel összehasonlítva, a CIDP-betegek tünetei nagyobb valószínűséggel romlanak vakcinációt követően.) Összefoglalójukban a szerzők kifejtik: Mivel a CIDP diagnosztikus kritériuma a betegségkezdet 8 hétre terjedő időtartama, a kórkép kialakulását nehéz egyetlen eseményhez kötni. A CIDP relapszáló-remittáló kórlefolyása pedig annak eldöntését nehezíti meg, hogy az oltást követő relapszus az oltás miatt következett-e be. Egyelőre kevés adattal rendelkezünk a CIDP és a vakcináció kölcsönhatásáról, ami egyrészt nem teszi lehetővé, hogy kapcsolatot állapítsunk meg a CIDP kialakulása vagy fellángolása és a vakcináció között, másrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy – a megfelelő irányelvek kialakítása érdekében is – nagyobb esetszámú kutatásokra van szükség. Eredeti közlemény: Kelkar P. Chronic Inflammatory Demyelinating Polyneuropathy (CIDP) with rapid progression after influenza vaccination: a report of three cases. Journal of Clinical Neuromuscular Disease 2006;8(1):20-25. Szemlézte: Kazai Anita dr.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Idegtudományok

A drogok hatása az agyra

A kábítószerélvezet valószínűleg a „gondolkodás nélküli cselekvés” veleszületett hajlamához köthető. Legalábbis ezt mutatták ki a kutatók mesterséges stimulánst használó testvérek vizsgálata alapján.

Idegtudományok

Kortikoszteroidkezelés neuritis vestibularisban

A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.

Idegtudományok

A stroke új kezelése

Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.

Idegtudományok

A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Idegtudományok

Klinikai döntéshozatal MOG antitest-asszociált betegségben

A szenzitív és specifikus sejtalapú esszék kifejlesztésével a humán myelin-oligodendrocyta glikoprotein (MOG) ellenes IgG-antitestek kimutatása lehetővé tette az anti-MOG antitest-asszociált betegség (anti-MOG antibody-associated disease, MOGAD) és az egyéb demyelinisatiós betegségek elkülönítését. A MOGAD, az aquaporin-4-asszociált neuromyelitis optica spektrum betegség (AQP4-NMOSD) és a sclerosis multiplex (SM) megkülönböztetését a betegségek különböző kórélettani háttere, klinikuma, terápiás és prognosztikus következményei egyaránt indokolják.

Kapcsolódó anyagok

Egészségpolitika

Van, ahová hajnali 3-kor érkeztek a revizorok

KUN J Viktória

A blokkolóórák után most már személyesen ellenőrök is figyelik, ki tartózkodik a kórházakban. Ki dolgozik, ki fekszik a kórházi ágyakon, és hogyan használják például a diagnosztikai képalkotókat. Bármely nap és a nap bármely órájában érkezhet a mobilegység. Figyelnek, ellenőrzik, leleplezik, „lógnak”-e az egészségügyben dolgozók.

Egészségpolitika

Alapvetően alakulhat át a gyógyszerhozzáférés - Interjú Molnár Márkkal

KUN J Viktória

„A beteg egyre gyakrabban találkozik majd azzal, hogy amikor a támogatott, és eddig viszonylag olcsó készítményéért bemegy a patikába, a korábbi óriási választékból csak egy-kettő maradt, aztán már egy sem. Az utóbbi egy évben jelentősen megnőtt az ellátási problémák száma és súlyossága, és az is érezhető, hogy a háttérben meghúzódó okok tendenciózusak” – nyilatkozta az eLitMednek Molnár Márk egészségügyi közgazdász, gyógyszerpiaci szakértő, aki beszélt a gyógyszerellátás múltjáról, jelenéről és jövőjéről is.

Egészségpolitika

Nihil faciendum?

KAPÓCS Gábor

A közelmúltban elképesztő képek jelentek meg a hazai sajtóban egy határszéli szociális otthon ágyipoloska-fertőzöttségét bemutatva. A tudósítások egyöntetűen arról szóltak, hogy az elmúlt időszakban az ágyipoloskák az otthon különböző épületeiben, lakószobáiban általánosan elterjedtek, így a bemutatott jelenség valójában több száz ott élő (és dolgozó) ember életét keseríti meg, és már huzamosabb ideje. Nem csupán megkeseríti mindennapjaikat, hanem egészségüket is veszélyezteti. Mert az ágyi poloska (Cimex lectularius) a vérszívó poloskák családjába tartozva elsősorban emberek vérével táplálkozik, így súlyos betegségek terjesztője is lehet.

Egészségpolitika

Az egészségügy vergődik a túlzott centralizáció és a pénzhiány miatt

Interjú Sinkó Eszterrel, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ egészségügyi közgazdászával. Meglátása szerint az egészségügy jelenleg „betegelhárító üzemmódban” dolgozik, zajlik az összeomlása.

Hírvilág

Test és lélek kapcsolata

Kónya Ilona klinikai szakpszichológus a daganatos megbetegedések, köztük az emlődaganat kialakulásának lélektani vonatkozásait, pszichológiai hatásait és az onkopszichológiai tudományág feladatait vizsgálja.