Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1996. MÁRCIUS 20.

Subduralis csíkelektródák alkalmazása epilepsziás betegek műtét előtti kivizsgálásában

HALÁSZ Péter, PAPP László, VAJDA János, SÓLYOM András, CZIRJÁK Sándor

A subduralis csíkelektródák alkalmazását a 80-as években vezették be az USA-ban. Az ezzel a technikával szerzett első magyarországi tapasztalatokról számolunk be hazai készítésű elektródaimplantátum használatával. Leírjuk az elektródák paramétereit és az alkalmazás technikáját mind krónikus, mind intraoperatív körülmények között. Nyolc betegnél műtét előtti kivizsgálás során elsősorban a roham kiindulópontjának pontosabb meghatározására használtuk, olyan esetekben, ahol a skalp-EEG erre nem adott megfelelő választ, illetőleg az EEG és a neuroimaging adatok nem voltak kongruensek. Két temporális, 4 frontális és 2 parietális epilepsziában szenvedő beteget vizsgáltunk. Hatvanhat rohamot regisztráltunk és 15 műtét alatti kortikográfia során használtuk az elektródákat. A krónikusan beültetett csíkelektródák megbízható elvezetési feltételeket biztosítottak, és minden esetben pluszinformációt nyújtottak, ami jelentősen hozzájárult a műtéti indikációhoz, vagy a műtéti megoldás elvetéséhez. A csíkelektródák mobilitásuk és képlékenységük miatt a korábbi technikákhoz képest előnyösebb feltételeket szolgáltattak az intraoperatív kortikográfiás exploratióhoz. A csíkelektródákkal a műtét előtti kivizsgálás invazivitása csökkenthető.

HUN 1996;49(03-04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. JÚLIUS 20.

Preventív érsebészet a stroke-betegek ellátásában

MOGÁN István, NEMES Atilla, NAGY Zoltán

Magyarországon a cerebrovascularis megbetegedések nagy gyakorisága alapján a szükségesnek látszó évi körülbelül 2800 rekonstrukciós érműtét helyett ennek csupán mintegy negyede történik. A megfelelő kivizsgálás után és a helyesen megválasztott műtéti indikáció alapján az arra rászoruló betegek várhatóan nagyobb számban eljutnak az érsebészeti osztályokra. A tünetmentes carotisszűkület esetén, amennyiben a szűkület meghaladja a 90%-ot, javasoljuk az angiográfiát és a műtétet. Tünetmentes szűkület műtéti indikációt képezhet speciális körülmények között. Transiens ischaemiás attack után, amennyiben ennek oka a carotis elváltozása és a szűkület 70% feletti, ez műtéti indikációt képez. Műtéti indikáció az emboliaforrást jelentő fekélyes plakk is. Stroke utáni állapotban, ha az angiológiai status instabil és újabb intracranialis elzáródást okozhat, ami a beteg életminőségének romlásához vezet, úgy a műtét indokolt lehet. Acut stroke állapotban csak nagyon kivételes estben áll fenn a carotisreconstructio indikációja. Ezzel szemben a halmozott TIA, crescendo TIA azok a sürgősségi állapotok, ahol a fenyegető stroke miatt sürgős műtétre lehet szükség. Végezetül a carotis interna és communis elzáródása azok a speciális állapotok, ahol esetenként műtét szóba jöhet. A vertebrobasilaris rendszer helyreállító érsebészetével kapcsolatban kevés a hazai tapasztalat. A multiplex supraaorticus érelváltozás következtében kialakuló cerebrovascularis szindrómák veszélye miatt ezen elváltozások műtéti megoldása ugyancsak indokolt. A műtéti beavatkozás nem pótolja a gyógyszeres kezelést.

HUN 1993;46(07-08)

Lege Artis Medicinae

1993. JANUÁR 27.

Microlithiasis mint etiológiai tényező "idiopathiás" recidiváló akut pancreatitisben

FLAUTNER Lajos, KOVÁCS Hedvig, HORÁNYI János

Szerzők két ismeretlen etiológiájú, többször recidiváló akut pancreatitises esetükről számolnak be. A hagyományos vizsgáló eljárások, intravénás kolangiográfia, ultrahang kóros eltérést, korrigálható etiológiai tényezőt nem mutattak ki. Ezért tünetmentes periódusban ERCP vizsgálatot végeztek, melynek során az epehólyagban úszó rétegként microlithiasist sikerült igazolni. A cholecystectomia után 3 évvel a betegek panaszmentesek, további recidiva nem fordult elő. Az esetek kapcsán áttekintik az „idiopathiás" csoportban előfordulható egyéb etiológiai tényezőket és a kivizsgálás, terápia lehetőségeit.

HUN 1993;3(01)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

A pszichoterápia mint medicinális tevékenység II. rész

SZŐNYI Gábor

A klinikumban a pszichoterápiás eljárásokra is használható a medicinális modell, a kivizsgálás, javallat, terápiaválasztás, terápiás folyamat, eredmény, kontroll algoritmus. Ugyanakkor a pszichoterápiák azon sajátosságuknál fogva, hogy a zavar helye, oka, a gyógyítás tere és eszköze azonos, az emberi pszichikum és az emberi társas kapcsolódás, számos ponton más beállítódást kívánnak meg, mint a szomatikus medicina eljárásai. A pszichoterápiás szemléletben foglalható össze az általános alapbeállítódás. A pszichoterápiás eljárások legfontosabb közös része a terápiás szerződés és a terápiás kapcsolat. A különböző tényezők a beteg és a terapeuta személyén, belső világán átdolgozódva hatnak, a terápiás intervenciók ebből az összefüggésrendszerből kiragadva nem értékelhetők. A terápiás szerződés, cél és módszerválasztás alapján a pszichoterápiás eljárások szakmailag követhetők, véleményezhetők. A számos pszichoterápiás eljárás között segít eligazodni, ha szempontként vesszük az önálló elmélet tel rendelkező irányzatokat, a terápiás alaphelyzeteket, az időparaméterekből előálló jellegzetes formákat és az alkalmazási területet. A pszichoterápiákban az ellátási alapegységet a terápiás ülés jelenti. A képzés sajátos módszereket igényel. Specifikuma minden más medicinális képzéssel szemben az ún. sajátélmény- (személyes) terápia.

HUN 1992;2(09)

Lege Artis Medicinae

1992. AUGUSZTUS 26.

A pszichoterápia mint medicinális tevékenység I. rész

SZŐNYI Gábor

A klinikumban a pszichoterápiás eljárásokra is használható a medicinális modell, a kivizsgálás, javallat, terápiaválasztás, terápiás folyamat, eredmény, kontroll algoritmus. Ugyanakkor a pszichoterápiák azon sajátosságuknál fogva, hogy a zavar helye, oka, a gyógyítás tere és eszköze azonos, az emberi pszichikum és az emberi társas kapcsolódás, számos ponton más beállítódást kívánnak meg, mint a szomatikus medicina eljárásai. A pszichoterápiás szemléletben foglalható össze az általános alapbeállítódás. A pszichoterápiás eljárások legfontosabb közös része a terápiás szerződés és a terápiás kapcsolat. A különböző tényezők a beteg és a terapeuta személyén, belső világán átdolgozódva hatnak, a terápiás intervenciók ebből az összefüggésrendszerből kiragadva nem értékelhetők.

HUN 1992;2(08)

Ideggyógyászati Szemle

1991. OKTÓBER 01.

Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar Tagozata

DR. ANTAL János, DR. HALÁSZ Péter

Szerzők ismertetik az epilepszia műtéti megoldása előtti kivizsgálás és a műtéti megoldások ajánlott elveit és stratégiáját.

HUN 1991;44(10-11-12)

Lege Artis Medicinae

1991. AUGUSZTUS 28.

Az epilepszia műtéti megoldása előtti kivizsgálás és a műtéti megoldások ajánlott elvei és stratégiája

HALÁSZ Péter

I. Az epilepszia műtéti megoldása előtti általános elvei; II. A műtéti kivizsgálás folyamata; III. Műtéti indikációk

HUN 1991;1(14)

Ideggyógyászati Szemle

1981. AUGUSZTUS 01.

Hyperthyreosishoz társuló periodikus hypokalaemiás bénulás

KÖVES Péter

A szerző hyperthyreosishoz társuló periodikus hypokalaemiás bénulásban szenvedő, thyreostatikus kezelés nyomán gyógyult 39 éves férfibetege kórlefolyását ismerteti. A kivizsgálás során klinikai-laboratóriumi, fény- és elektron mikroszkópos megfigyelésekhez jutott. Az irodalmi adatok és a mai izomélettani, endokrinológiai ismeretek alapján megkísérli e jelenségek és a kórkép dinamikájának értelmezését.

HUN 1981;34(08)