Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 58
Ideggyógyászati Szemle
1993. JÚLIUS 20.
[A vestibularis rendszer patológiája]
[A vestibularis végkészüléknek, csekély mérete ellenére, rendkívül kiterjedt összeköttetései vannak az idegrendszer többi részével. A vestibularis rendszert a végkészülékben, a n. vestibularis mentén, agytörzsi magvaiban és kisagyi projekcióiban érheti anatómiai károsodás. A vestibularis rendszert daganatos, gyulladásos, vascularis, nutritiv és degeneratív természetű folyamatok károsíthatják. Újabban az AIDS idegrendszeri szövődményei kapcsán is észlelhető a vestibularis rendszer károsodása. Kiterjedésüket tekintve a laesiók gócosak, többgócúak és diffúzak lehetnek. Míg a múltban a neurootológiai vizsgálatok eredményeit csak post mortem anatómiai leletekkel lehetett összevetni, a NMI neurootológiai és topoanatómiai összehasonlító vizsgálatokra új lehetőségeket nyit. ]
Ideggyógyászati Szemle
1988. SZEPTEMBER 01.
EEG és az agytörzsi kiváltott válasz (BERA) vizsgálatok jelentősége hátsó koponyagödri térfoglaló folyamatoknál
A szerzők hátsó koponyagödri térfoglalás során elvégzett 73 EEG és 50 BERA vizsgálatról számolnak be. A beteganyagot 3 csoportra osztották a tumor lokalizációja és az elektrogenesisben részt vevő struktúrák egymáshoz való viszonya alapján: kisagy féltekei tumorok, középvonali tumorok, kisagy-hidszögleti tumorok. Az EEG vizsgálatokkal 79 %-ban kaptak kóros elektromos tevékenységet műtéttel, ill. kórbonctani vizsgálatokkal igazolt hátsó scala tumorokban. Az EEG abnormitások gyakorisága összefüggésben volt a tünetek megjelenésének időpontjával, ill. az idegrendszeri tünetek súlyosságával a kisagy féltekei tumoroknál. BERA vizsgálatokkal a laesio pontosabb lokalizációját, ill. az agytörzs struktúrák érintettségének mértékére vonatkozóan nyertek adatot minden esetben, kivéve egy alkalommal, mely szövettanilag nem bizonyult tumornak. A kisagy féltekei tumorokban az V. hullám latencianövekedést, ill. az I.—V. IPLeltérés; középvonali tumoroknál az V. hullám latencianövekedést, az I.—V. IPL növekedést és bilaterális eltéréseket; míg a kisagy-hidszögleti tumoroknál az egyes hullámok successiv hiányát találták a legjellemzőbb változásoknak a kiváltott válaszok értékelése során. Az EEG és BERA vizsgálatok segítséget nyújtanak az agytörzsi működészavar felismerésében, de annak megállapítására, hogy a talált elváltozások hátterében tumor, vérzés, énnalformatio, gyulladás, vagy degenerativ folyamat áll-e, egyéb vizsgálatok is szükségesek.
Ideggyógyászati Szemle
1981. DECEMBER 01.
A pislogási reflex megváltozása hátsó koponyagödri daganatos betegeknél
A szerzők 37 hátsó koponyagödri térfoglaló folyamat miatt kezelt betegnél a n. supraorbitális és n. faciális ingerlésével kiváltott pislogási reflex válaszok változását értékelve megállapítják, hogy a kisagydaganatok általában indirekt módon, a hátsó koponyagödri tömegeltolódás révén, s ennek megfelelően kismértékben és reverzibilisen módosítják a válaszokat. A kisagy-hídszögleti és a hídbéli daganatok eseteiben azonban direkt károsodás alterálja a pislogási reflexet, s általában marandandó módon. Megfigyeléseik szerint a facio-faciális pislogási reflex vizsgálatával a nukleáris és a perifériás faciális paresis is jól elkülöníthető.
Ideggyógyászati Szemle
1981. MÁRCIUS 01.
Adatok a Werdnig-Hoffmann féle betegségnek, különösen kisagy-hipopláziával járó alakjának ismeretéhez
Vas megyében az elmúlt 17 év alatt 11 beteget találtunk, aki Werdnig— Hoffmann-kór miatt halt meg. A beteg gyermekek öt családhoz tartoztak. Egy gyermek sem élte meg a féléves kort. Valamennyinél történt boncolás. A tünetek arra utaltak, hogy a betegség már az intrauterin életben kezdődött, így a motoros sejtek degeneratív elváltozása mellett egyidejű hipopláziájuk lehetősége is felmerült. Egyik esetben a ganglionok elsőrendű érzősejtjei is degeneratív folyamatot szenvedtek. Két testvérnél feltűnő volt a kisagy fejletlensége a Werdnig—Hoffmann-kór szokványos patológiai képével együtt. Hasonló, neuropatológiailag is feldolgozott esetet eddig négyet közöltek. Ebből a hat esetből, valamint a többi testvér klinikai tüneteiből vonnak le a szerzők következtetéseket a kórképre. Klinikailag jellemző, hogy a hipotónia, mozgásszegénység, cianózis már megszületéskor igen kifejezett, a patológiai képben olivopontocerebelláris hipoplázia (és atrófia) társul a gerincvelő, illetve agyidegeknek a Werdnig—Hoffmann-kórban megszokott elváltozásaihoz. E betegség nem tekinthető a Werdnig—Hoffmann-kór variánsának, más génkárosodásával magyarázható csak, ezért javasolják a szerzők az első leíró után a Norman-féle betegség elnevezést.
Ideggyógyászati Szemle
1975. AUGUSZTUS 01.
Patkányagy GABA-tartalmának változása Hibernal hatására
A szerzők patkányagy GABA tartalmát mérték mind kontroll; mint Hibernallal kezelt patkányok esetében. A patkányagyat három részre választva (nagyagyi kéreg, kisagy, agytörzs) Hibernallal kezelt patkányoknál a kisagy GABA tartalmában a kontrollhoz képest növekedést tapasztaltak.
Ideggyógyászati Szemle
1975. AUGUSZTUS 01.
Felnőttkori metachromasiás leukodystrophia két esete
A szerzők a felnőttkori metachromasiás leukodystrophia 2 esetét ismertetik. Első esetükben a fehérállomány csaknem teljes lvelőtlen edését találták az agytörzs, kisagy és gerincvelő megkímélt.sége mellett, míg második esetünkben az elvelőtlenedés szerényebb mértékű volt. Első esetükben fény, polarizációs és elektronmikroszkóppal az irodalomban eddig ismertetett se ektől eltérő elváltozásokat találtak. A glia- és idegsejtekben különböző kémiai felépítésű és morphologiai megjelenésű metachromasiás anyagot találtak. A fehérállományban a demyelinisatio mellett a myelin felépítésének zavarát látták. Az astrocytákban eddig nem ismertetett szerkezetű metachromasiás anyagot írnak le. A peripheriás myelin korai károsodását sikerült kimutatniok polarizációs mikroszkóppal. A myelin kóros metabolizmusáért az arylsulfatase A enzym partialis hiányát teszik felelőssé a felnőttkori metachromasiás leukodystrophiában.
Ideggyógyászati Szemle
1974. JÚLIUS 01.
Adatok a lymphoid leukaemiák központi idegrendszeri szövődményeinek elemzéséhez
A szerzők három lymphoid leukaemiás esetük idegrendszeri szövődményeit ismertetik. Az első acut lefolyású esetben körülírt, atypusos óriássejtes gliomát észleltek a frontális lebeny fehér állományában az agy lymphoblastos infiltratioja nélkül, valamint egy néma angiomát a kisagy vermisében. 2. esetünk 11 hónapos lefolyású volt. A betegség 8. hónapjában meningealis szóródást észleltek, amely recidivált és subarachnoidális vérzéssel szövődött. A beteget acut koponyaűri nyomásfokozódás következtében vesztettek el. 3. esetünket 24 hónapja követik. Az észlelés 16. hónapjában jelentkezett az első meningealis szórás, amelyet a rendszeres intrathecalis kezelés ellenére 2 kisebb és egy erősebb recidiva követett. Második és harmadik esetünkben a liquor sejtkép alakulását rendszeres fény- és elektronmikroszkópos vizsgálattal követték. Hangsúlyozzák a korai diagnosis fontosságát, valamint a cytogramm készítésének jelentőségét a betegség prognosisának és a kezelés effectusának megítélésében. A szerzők a kombinált (craniális besugárzás és intrathecalis cytostaticus) kezelés mellett foglalnak állást. Második és harmadik esetünkben maglefűződéseket találtak, amelyeket az Arnold által leírt „indirect fragmentálódás”-sal azonosítanak és a tumorosán átalakult sejtek osztódási zavaraként értékelnek.
Ideggyógyászati Szemle
1969. OKTÓBER 01.
Lumbalis anaesthesia súlyos idegrendszeri szövődményeiről
Míg első esetünkben a bal alsó végtag petyhüdt paresise és neuralgiás fájdalmai minden bizonnyal közvetlen idegrendszeri sérülés következménye, addig második esetünkben kizárhatjuk az idegrendszer közvetlen sérülését. A műtét utáni heves főfájás, szédülés, hányinger, fülzúgás minden bizonnyal meningealis izgalom következménye volt. A tünetek a kisagy hídszögletben levő liquor felszaporodására utalnak (meningitis serosa, circumscripta). A bénulás úgy keletkezhet, hogy a meningealis irritatióhoz másodlagos izzadmánnyal arachnitis társul. A következményes tünetek agyidegizgalomra vezethetők vissza, aminek oka az aseptikus meningitis. Az irodalmi adatok szerint az abducens bénulás az érzéstelenítést követő 2-12. nap között jelentkezik. Esetünkben a 11. napon . A legtöbb esetben a bénulás napok vagy néhány hét alatt megszűnik. Lehetséges és mint esetünk bizonyítja, maradandó bénulás. Ilyenkor talán allergiás mechanismus is szerepet játszhat a súlyosabb meningitis kiváltásában.
Ideggyógyászati Szemle
1968. DECEMBER 01.
További vizsgálatok az ember-agy corticosteroid fractióinak kimutatására
1. Lobaris pneumonia, szívbénulás okozta hirtelenhalál, alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelenhalál, önakasztás, villámcsapás, apoplexia cerebri, carcinosis peritonei, izonicid-mérgezés, cyan-mérgezés, barbiturát-mérgezés, CO-mérgezés, Wofatox-mérgezés, alkohol-mérgezés+fagyás következtében meghalt 26-92 éves 18 ember (11 férfi és 7 nő) 5 agyterületéből a halál után 1 1/2-10 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papír-chromatographáltunk, majd 2 n NaOH és 0,1%-os tetrasoliumkék 9:1 arányú keverékével előhívtunk. A kiértékelést a tetrasoliumkék reactió, az NaOH-fluorescentia, az Rf. értékek, a standardok és a nativan kék fluorescentia alapján végeztünk. 2. Az agykivonatokkal együtt standardként különböző mennyiségű tetrahydrocortisolt, tetrahydrocortisolt, cortisolt, cortisont, corticosteront és 11-dehydrocorticosteront is futtattunk. A vizsgált agyterületek : 1. Híd+nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehérállománya. 3. Összesen 10 corticosteroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 fractio mindenben megegyezett a standardokkal, a többi nem identificált 4 steroidot X1, X2, X3, X4-el jelöltük. 4. Ezek a steroidok az egyes agyterületeken a haláloktól függően különböző minőségben és mennyiségben voltak kimutathatók. 5. Cortisolt (=hydrocortison) a 18 eset mindegyikében csaknem minden vizsgált agyterületen ki lehetett mutatni. Cortison a szívbénulás miatt, az önakasztás, a villámcsapás, az apoplexia cerebri és a különböző mérgezések legtöbb agyterületén megtalálható volt, de nem tudtuk azt kimutatni az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és a cyan-mérgezés miatt meghaltak agyterületein. A többi fractio az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben volt jelen. 6. A legtöbb fractio és a legnagyobb mennyiségben a carcinosis peritonei, valamint a pneumonia miatt meghaltak agyterületein volt található. Legkevesebb fractio és legkisebb mennyiségben az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és az alkoholos állapotban különböző mérgezés miatt, valamint az alkoholmérgezés + fagyás miatt meghaltak agyterületein mutatkozott. 7. Korábbi állatkísérleteinkkel és emberi anyagon történt vizsgálatainkkal egybehangzóan jelen vizsgálatainkban is azt észleltük, hogy alkohol hatására az emberi agy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb az alkoholmentes állapotban meghaltakéhoz viszonyítva. 8. A vizsgált esetekben ay egyes agyterületek összsteroid tartalma nem mutat olyan következetesen fennálló mennyiségbeli sorrendet, amely jellemző volna az egyes halálesetekre. 9. Az életkor, a nem, a mellékvesék súlya, a testsúly, a testmagasság és az agy corticosteroid tartalmának mennyisége és minősége közt megállapítható törvényszerű összefüggést nem sikerült kimutatni. 10. A halál után 10 órán belül az agy corticosteroid tartalmának csökkenése az idő növekedése során nem volt észlelhető.
Ideggyógyászati Szemle
1968. JÚLIUS 01.
A labyrinth ingerlésének hatása a kisagykéreg vérátáramlására
Szerzők vizsgálták nyúlon a labyrinth félkörös ívjárataiból származó ingerületek hatását a kisagykéreg vérátáramlására. Az átáramlás vizsgálatára a thermoconductibilitas változásának mérését lehetővé tevő negatív feed-back elven alapuló elektromos rendszer szolgált. Chloralose-Urethán narcosisban egyidejűleg regisztrálták az általános vérnyomás és a lélegzés változásait, valamint a kisagykéregben az elektromos tevékenységet és a vérátáramlást. Az egyik oldali labyrinth hideg vízzel történő ingerlésekor az ellenoldali kisagy kéregben a vérátáramlás fokozódását, az azonos oldaliban csökkenését találtak; melegingerre a változás fordított jellegű volt. A galvános ingerlés kétphasisú változást eredményezett. A forgatás az átáramlást mindkét kisagyféltekében fokozta, s ez a vago-sympathicus kétoldali átmetszése után változatlan maradt, KCl-nak az agykéregre cseppentése után pedig kifejezettebb és elhúzódóbb lett.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.