Ideggyógyászati Szemle

További vizsgálatok az ember-agy corticosteroid fractióinak kimutatására

FAZEKAS I. Gyula1, FAZEKAS Attila1

1968. DECEMBER 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(12)

1. Lobaris pneumonia, szívbénulás okozta hirtelenhalál, alkoholos állapotban bekövetkező szívbénulás okozta hirtelenhalál, önakasztás, villámcsapás, apoplexia cerebri, carcinosis peritonei, izonicid-mérgezés, cyan-mérgezés, barbiturát-mérgezés, CO-mérgezés, Wofatox-mérgezés, alkohol-mérgezés+fagyás következtében meghalt 26-92 éves 18 ember (11 férfi és 7 nő) 5 agyterületéből a halál után 1 1/2-10 óra múlva kivonatokat készítettünk, amelyeket Bush 5-ös rendszerben papír-chromatographáltunk, majd 2 n NaOH és 0,1%-os tetrasoliumkék 9:1 arányú keverékével előhívtunk. A kiértékelést a tetrasoliumkék reactió, az NaOH-fluorescentia, az Rf. értékek, a standardok és a nativan kék fluorescentia alapján végeztünk. 2. Az agykivonatokkal együtt standardként különböző mennyiségű tetrahydrocortisolt, tetrahydrocortisolt, cortisolt, cortisont, corticosteront és 11-dehydrocorticosteront is futtattunk. A vizsgált agyterületek : 1. Híd+nyúltagy, 2. kisagy, 3. agyalapi törzsdúcok, 4. nagyagykéreg, 5. nagyagy fehérállománya. 3. Összesen 10 corticosteroid-féleséget mutattunk ki, amelyek közül 6 fractio mindenben megegyezett a standardokkal, a többi nem identificált 4 steroidot X1, X2, X3, X4-el jelöltük. 4. Ezek a steroidok az egyes agyterületeken a haláloktól függően különböző minőségben és mennyiségben voltak kimutathatók. 5. Cortisolt (=hydrocortison) a 18 eset mindegyikében csaknem minden vizsgált agyterületen ki lehetett mutatni. Cortison a szívbénulás miatt, az önakasztás, a villámcsapás, az apoplexia cerebri és a különböző mérgezések legtöbb agyterületén megtalálható volt, de nem tudtuk azt kimutatni az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és a cyan-mérgezés miatt meghaltak agyterületein. A többi fractio az egyes agyterületeken változó számban és mennyiségben volt jelen. 6. A legtöbb fractio és a legnagyobb mennyiségben a carcinosis peritonei, valamint a pneumonia miatt meghaltak agyterületein volt található. Legkevesebb fractio és legkisebb mennyiségben az alkoholos állapotban szívbénulás miatt és az alkoholos állapotban különböző mérgezés miatt, valamint az alkoholmérgezés + fagyás miatt meghaltak agyterületein mutatkozott. 7. Korábbi állatkísérleteinkkel és emberi anyagon történt vizsgálatainkkal egybehangzóan jelen vizsgálatainkban is azt észleltük, hogy alkohol hatására az emberi agy minden területén a corticosteroid fractiók száma és mennyisége lényegesen kevesebb az alkoholmentes állapotban meghaltakéhoz viszonyítva. 8. A vizsgált esetekben ay egyes agyterületek összsteroid tartalma nem mutat olyan következetesen fennálló mennyiségbeli sorrendet, amely jellemző volna az egyes halálesetekre. 9. Az életkor, a nem, a mellékvesék súlya, a testsúly, a testmagasság és az agy corticosteroid tartalmának mennyisége és minősége közt megállapítható törvényszerű összefüggést nem sikerült kimutatni. 10. A halál után 10 órán belül az agy corticosteroid tartalmának csökkenése az idő növekedése során nem volt észlelhető.

AFFILIÁCIÓK

  1. Szegedi Orvostudományi Egyetem Igazságügyi Orvostani Intézet

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

[A szellemi tevékenység fiziológiai mechanizmusainak tanulmányozásának főbb állomásai az emberben]

N. P. Bechtereva, A. Tchernysheva

[A mentalis aktivitás alatti agyi történések - különösen a legbonyolultabb élő szövetet, az emberi agyat illetően – még jelentős részben nem tisztázottak. A pavlovi iskola nagy érdeme a feltételes reflex aktivitás valószínű agyi anatomofunkcionális sémájának változatos megnyilvánulását determináló fiziológiás mechanizmusoknak a feltárása, mely megvilágítja e mechanizmusoknak a tulajdonságoktól, a környezettől és a szervezettől függő sajátosságait. A magasabb idegtevékenység tanulmányozása céljából megkísérelték adaptálni emberre is a feltételes reflex methodikát. ]

Ideggyógyászati Szemle

Seduxen-kezelés egyes neurológiai megbetegedésekben (neurosis, fájdalom, izomspasmus)

LEHOCZKY Tibor

A Kőbányai Gyógyszergyár által előállított Seduxen 5 mg tabl.-val klinikai therápiás kísérleteket folytatott. 100 osztályos betege közül 77 a neurasthenia, — neurosis különböző csoportjaiba tartozott, 7 betegnél az organikus betegség okozta fájdalom, 16-nál az izomspasmus és kontraktura miatt történt a gyógykezelés. A neurasthenia-neurosis felsorolt 8 csoportját egyenként tárgyalja, és megállapítja, hogy a számbavehető javulás legmagasabb volt a reactiv és a vasovegetativ csoportokban, előbbiben 82,7%, utóbbiban 83,3%. Az összesített számbavehető javulás valamennyi csoportra nézve: 77,8%. Külön kiemeli a neurasthenia anxiosa 75%-os számbavehető javulását, miután úgy külföldi, mint a hazai kutatók kiemelik a diazepam anxiolytikus hatását. Ezek alapján a Seduxen igen kiváló tranquilláns gyógyszer, amely megfelelő adagban (napi 3 X 14, 3X12, 3X1 tabl.) mellékhatás nélküli sedativ hatást fejt ki. A Seduxennek közvetlen fájdalom-csillapító, ill. megszüntető hatása is van, ami nemcsak a különböző typusú arthritisekben, és arthrosisokban, hanem polyneuritisben, neuritisben és neuralgiában is érvényesül. A Seduxen kiváló izomrelaxáns, amit 16 organikus betege közül 13-nál kifejezetten, háromnál közepes fokban észlelt; az adag kellő csökkentésével elkerülhető az izomgyengeség hátrányos mértéke. Adag: kezdeti adagnak ajánlatos a napi 3x1/2 tabl., de a betegek túlnyomó többségénél napi 3x1 tabl. volt megfelelő hatású; bizonyos esetekben a napi 3x 14 tabl. bizonyult kedvezőnek. Tapasztalatai szerint a Seduxen mellékhatásai enyhék, csak túladagolás, vagy egyéni túlérzékenység esetében haladja meg az ismert tranquilláns gyógyszerekét. Aránylag gyakran észlelhető bizonyos-fokú álmosság, azonban ezt, éppúgy, mint a paretikus betegek izomhypotóniáját az adag megfelelő csökkentésével el lehet kerülni.

Ideggyógyászati Szemle

A serum-glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz aktivitásának mérése izom-megbetegedésekben

LIPCSEY Attila, SZABADI Elemér, FEKETE Istvánné

A szerzők a GOT enzym activitását mérték egyrészt különböző eredetű izom sorvadásban (myogen és neurogen atrophia) szenvedő betegek serumában, valamint különféle neurologiai megbetegedésekben szenvedő egyének serumában. Tapasztalataik szerint myogen megbetegedésekben — ha egyéb parenchyma széteséssel járó megbetegedés fennállása kizárható - a GOT activitásának mérése jól felhasználható a folyamat myogen jellegének alátámasztására.

Ideggyógyászati Szemle

Sclerosis tuberosa és Sturge - Weber-kór együttes előfordulása

SZILÁRD János, MÉSZÁROS Endre

In vivo észlelt 14 éves leánybeteg adatait ismertetik, akinél sclerosis tuberosa előtérben álló tünetei mellett egyidejűleg Sturge-Weber betegségre utaló elváltozások is kimutathatók; emellett a familiaris anamnesisben is többszörös idegrendszeri károsodás, valamint daganatképződés szerepel. Két igen ritkának tartott kórkép együttes észlelése kapcsán fel kívántunk hívni a figyelmet a neuroectodermalis kórképekkel való foglalkozás fontosságára. Egyben áttekintést adunk a két kórképhez társuló különböző dysgenetikus elváltozásokat tárgyaló irodalomra is.

Ideggyógyászati Szemle

Könyvismertetés

GOMBI Róza

Szerző ismerteti Bechtereva, N. P., Bondarcsuk, A. N., Szmirnov, B. M. és Trohacsev, A. 1.: Az emberi agy mély struktúráinak fiziológiája és pathofiziológiája c. könyvét.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]

NÉMETH Klára Zsófia, SZÛCS Anna , VITRAI József , JUHÁSZ Dóra , NÉMETH Pál János , HOLLÓ András

[ Van-e összefüggés a fluoxetinszedés és a kórházban kezelt közepesen súlyos/súlyos COVID-19-pneumonia túlélése között? A Semmelweis Egyetem Uzsoki Utcai Gyakorló Kórházában 2021. március 17. és április 22. között kezelt személyek orvosi dokumentációja alapján retrospektív eset-kontroll vizsgálatot végeztünk. A betegek a standard belgyógyászati kezelés mellett anti-COVID-19 kezelésben (favipiravir, remdesivir, baricitinib, vagy ezek kombinációi) részesültek. 110 fő ezenfelül napi 20 mg fluoxetint is kapott. A mortalitás és a fluoxetinszedés összefüggésének statisztikai elemzésére többváltozós logisztikus regressziót alkalmaztunk. Annak ellenőrzésére, hogy eredményeinket nem befolyásolhatta-e szelekciós hiba (fluoxetine selection bias), összehasonlítottuk a fluoxetinnel kezelt és nem kezelt két betegcsoport kórházi felvételi klinikai, radiológiai és laboratóriumi prognosztikai jellemzőit. A 269 vizsgált személy közül 205-en (76,2%) maradtak életben, és 64-en (23,8%) hunytak el a felvételt követő 2. és 28. nap között. A fluoxetint szedő csoport mortalitása jelentősen, 70%-kal alacsonyabb – vagyis körülbelül harmadannyi – volt, mint a fluoxetint nem szedők mortalitása. Ez a hatás, függetlenül minden más, a mortalitást befolyásoló tényezőtől, statisztikailag szignifikáns volt (OR [95% CI] 0,33 [0,16–0,68], p = 0,002). Sem az életkor és a nem, sem a kórházi felvételi C-reaktív protein, LDH- és D-dimer-szint, sem a shortened National Early Warning Score pontszám és a mellkasröntgen súlyossági pontszám, illetve az első 48 órában végzett mellkas-CT-vizsgálatok aránya nem mutatott statisztikai különbséget a fluoxetint szedő és fluoxetint nem szedő két csoport között, alátámasztva a vizsgálati eredmény validitását. Amennyiben ezt az eredményt, a túlélés háromszorosára növekedését, randomizált, kontrollált vizsgálatok is megerősítik, a fluoxetin a COVID-19-pneumonia hatékony gyógyszere lehet.]

Lege Artis Medicinae

A microvascularis coronariabetegség diagnosztikája és kezelése. A magyarországi helyzet sajátosságai

SZAUDER Ipoly

Az invazív vizsgálatok azt mutatják, hogy a betegek kétharmadában a szívizom-ischaemia obstruktív coronariabetegség és más szívbetegség hiányában (INOCA) áll fenn, melynek oka a microvascularis diszfunkció (CMD), és amelynek következménye a microvascularis koszorúér-betegség (MVD), a microvascularis vagy epicardialis va­so­s­pasticus angina (MVA) lehet. A kor­szerű klinikai gyakorlatban a noninvazív kardiológiai képalkotó eljárások fejlődésével lehetővé vált a coronariaáramlás mérése a jellemző indexek meghatározásával. Mind­ezek javítják a CMD és az általa okozott myocardialis ischaemia diagnózisát, és le­hetőséget adnak az elsődleges MVD diag­nosztizálására. Tekintettel arra, hogy az MVD felismerése-kezelése a magyar orvosi gyakorlatban jelentősen alulreprezentált, az alábbiakban részletesen ismertetjük a primer stabil microvascularis anginát (MVA), annak korszerű invazív és noninvazív dif­fe­­renciáldiagnózisát és kezelését, különös tekintettel – a gyakorisága miatt – a magas vérnyomás által kiváltott formára és a nők ko­szorúér-betegségére. Kiemeljük a hazai lehetőségek figyelembevételével az ajánl­ható diagnosztikai eljárásokat.

Ideggyógyászati Szemle

[Heveny vestibularis szindróma képében jelentkező késői meningitis carcinomatosa – klinikopatológiai esetismertetés]

JARABIN András János, KLIVÉNYI Péter, TISZLAVICZ László, MOLNÁR Anna Fiona, GION Katalin, FÖLDESI Imre, KISS Geza Jozsef, ROVÓ László, BELLA Zsolt

[Célkitűzés – Bár a szédülés a leggyakrabban előforduló panaszok egyike, a vestibularis perifériák hirtelen kialakult tónusaszimmetriája hátterében mégis ritkán találunk peri­fériás eredetű betegséget utánzó malignus koponyaűri tumorokat. Dolgozatunk egy heveny vestibularis szindróma klinikai képében jelentkező, késői, temporalis csontot is beszűrő, disszeminált, generalizált mikrometa­sztá­zi­sok­kal járó meningitis carcinomatosa esetet mutat be, ami egy primer pecsétgyűrűsejtes gyomorcarcinoma fel­ébredé­sét követően jelent meg. Kérdésfelvetés – Célul tűztük ki, hogy azonosítjuk azon patofiziológiai folyamatokat, melyek magyarázatul szolgálhatnak a daganat felébredésére, disszeminációjára. A vestibularis tónusaszimmetria lehetséges okait szintén vizsgáltuk. Ötvenhat éves férfi betegünk interdiszciplináris orvosi adatait retrospektíven elemeztük. Összegyűjtöttük és részletesen újraértékeltük az eredeti klinikai és patológiai vizsgálatok leleteit, majd új szövettani festésekkel és immunhisztokémiai módszerekkel egészítettük ki a diagnosztikus eljárásokat. Kórboncolás során a nagyagy és a kisagy oedamás volt. A bal piramiscsont csúcsát egy 2 × 2 cm nagyságú daganatmassza szűrte be. A gyomorreszekátum eredeti szövettani metszeteinek újraértékelése submucosus daganatinfiltrációt igazolt vascularis invázió jeleivel. Immunhisztokémiai vizsgálatokkal dominálóan magányosan infiltráló daganatsejteket láttunk cytokeratin 7- és vimentinpozitivitással, valamint részleges E-kadherin szövettani festésvesztéssel. A kórboncolás során nyert szövetminták ezt követő hisztológiai vizsgálatai igazolták a disszeminált, többszervi mikroszkopikus daganatinváziót. Az újabb eredmények igazolták, hogy a vimentin kifejeződése, valamint az E-kadherin elvesztése szignifikáns (p < 0,05) kapcsolatot mutat az előrehaladott stádiummal, a nyirokcsomóáttétek jelenlétével, a vascularis és neuralis invázióval, valamint a nem differenciált szöveti típussal. Betegünk középkorú volt és nem volt immunhiányos állapotban, így a gyomorcarcinoma kilenc éven át tartó alvó állapotot követő felébredését nem tudtuk megmagyarázni. A daganat szervspecifikus tropizmusa, melyet a „seed and soil” teóriával magyaráznánk, kifejezetten váratlan volt, mivel a gyomorrákok ritkán képeznek áttétet az agyburkokon, hiszen a daganatsejtek elenyésző számban jutnak át a vér-agy gáton. Következtetések – Az előzményben szereplő malignus folyamat, valamint egy új neurológiai tünet megjelenése fel kell, hogy keltse a klinikus figyelmét a központi ideg­rendszer daganatos érintettségére, melyet adekvát, célzott diagnosztikus és terápiás stratégia megtervezése kell, hogy kövessen. Ehhez célzott szövettani festési eljárások, specifikus antitestek alkalmazása szükséges. A közelmúlt eredményei sejtkultúrákon igazolták a metformin epithelialis-mesenchymalis transitiót erősen gátló hatását gyomor­rák esetében. Így további kutatást kell végezni azon esetekben, amelyekben az epithelialis-mesenchymalis transitióra pozitív eredményeket kapunk.]

Lege Artis Medicinae

A Covid-19-kardiológiáról – 2020 tavaszán

VÁLYI Péter

A 2019 decemberében kitört, a SARS-CoV-2 (Se­vere Acute Respiratory Syndrome Co­ro­navirus-2) vírus okozta világjárványban 2020. áp­rilis 30-ig 3 247 648 ember betegedett meg, akik közül 230 615 halt meg (1). Ma­gyar­or­szágon az igazoltan új koronavírussal fertőzöttek száma 2775, az új koronavírus okozta betegségben (Co­ronavirus Disease 2019 – Covid-19) 312 személy halt meg (2). A Covid-19 kardiológiai vonatkozásairól egyre nagyobb számban jelennek meg közlemények. Pél­dául a renin-angiotenzin rendszer gátlóinak és a Covid-19-nek az összefüggéseit Kékes és szerzőtársai tárgyalják (3). A LAM jelenlegi számában pedig Hepp és szerzőtársai foglalják össze azokat az ismereteket a Covid-19 kapcsán, amelyekről nemcsak a kardiológusoknak kell tudniuk (4).

Ideggyógyászati Szemle

[Késői kezdetű Sandhoff-betegség atípusos jelentkezése: esetismertetés]

SALAMON András , SZPISJAK László , ZÁDORI Dénes, LÉNÁRT István, MARÓTI Zoltán, KALMÁR Tibor , BRIERLEY M. H. Charlotte, DEEGAN B. Patrick , KLIVÉNYI Péter

[Bevezetés – A Sandhoff-betegség egy olyan ritka, here­ditaer GM2-gangliosidosis (autoszomális recesszív), amit a HEXB gén mutációja okoz. A hexózaminidáz (Hex) enzim β-alegységének károsodása miatt mind a Hex-A, mind a Hex-B izoformák működése zavart szenved. A betegség súlyossága, valamint a tünetek kezdete (infantilis vagy klasszikus, juvenilis, felnőttkori) a residualis enzimaktivitás függvénye. A késői kezdetű formát szerteágazó tünettan jellemzi. Jelen lehetnek többek között motoneuronbeteg­ségre utaló eltérések, ataxia, tremor, dystonia, valamint pszichiátriai és neuropathiára utaló jegyek is. A 36 éves nőbeteg 9 éve tartó, progresszív, szimmetrikus alsó végtagi gyengeség miatt jelentkezett klinikánkon. A részletes neurológiai szakvizsgálat enyhe fokú szimmetrikus gyengeséget igazolt a csípőflexorokban, a többi izomcsoport megkíméltsége mellett. Mind­két oldalon a Patella-reflex renyhe volt. A laboratóriumi vizsgálatok releváns eltérést nem mutattak. A rutin elektro-encefalográfiás, valamint a koponya-MR-vizsgálatok a beteg panaszait magyarázó eltérést nem detektáltak. Az elektroneuronográfiás, valamint az elektromiográfiás vizsgálatokon szenzoros neuropathiának megfelelő eltérések látszottak. Az izombiopsziás minta elemzése kapcsán enyhe fokú neurogén károsodásra derült fény. A beteg öccse (32 éves) hasonló tüneteket mutat. Páciensünk részletes genetikai vizsgálata során két ismert patogén eltérést találtunk a HEXB génben, egy missense mutációt, valamint egy 15 008 bázispár hosszúságú deletiót (NM_000521.4:c.1417G>A; NM_000521:c.-376-5836_669+1473del; kettős hete­ro­zigóta állapot). A szegregációanalízis, valamint a családtagok hexózaminidáz-vizsgálata a késői kezdetű Sandhoff-betegség diagnózisát megerősítették. A jelen esetismertetés célja, hogy felhívja a figyelmet a késői kezdetű Sandhoff-betegség differenciáldiagnosztikai jelentőségére felnőttkorban kezdődő, proxi­mális predominanciát mutató szimmetrikus alsó végtagi gyengeség esetén.]