Ideggyógyászati Szemle

A labyrinth ingerlésének hatása a kisagykéreg vérátáramlására

POÓR Gyula1, KOPA János1, MOLNÁR László1

1968. JÚLIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1968;21(07)

Szerzők vizsgálták nyúlon a labyrinth félkörös ívjárataiból származó ingerületek hatását a kisagykéreg vérátáramlására. Az átáramlás vizsgálatára a thermoconductibilitas változásának mérését lehetővé tevő negatív feed-back elven alapuló elektromos rendszer szolgált. Chloralose-Urethán narcosisban egyidejűleg regisztrálták az általános vérnyomás és a lélegzés változásait, valamint a kisagykéregben az elektromos tevékenységet és a vérátáramlást. Az egyik oldali labyrinth hideg vízzel történő ingerlésekor az ellenoldali kisagy kéregben a vérátáramlás fokozódását, az azonos oldaliban csökkenését találtak; melegingerre a változás fordított jellegű volt. A galvános ingerlés kétphasisú változást eredményezett. A forgatás az átáramlást mindkét kisagyféltekében fokozta, s ez a vago-sympathicus kétoldali átmetszése után változatlan maradt, KCl-nak az agykéregre cseppentése után pedig kifejezettebb és elhúzódóbb lett.

AFFILIÁCIÓK

  1. Pécsi Orvostudományi Egyetem Ideg-és Elmegyógyászat

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Átmeneti electroencephalographias jelenségek a generalisalt tüske-hullám minta és az úgynevezett grand mal típusú ictalis generalisalt repetitiv görcskisülés között

HALÁSZ Péter, VELOK Gyula, HIDASI József, BOCZÁN Gábor

Választ keresve a petit mal és grand mal mechanismus különbözőségének pathophysiologiai okaira négy beteget ismertettünk, akiknél a generalisalt tüske hullám mechanismus és a generalisalt repetitiv görcskisülés szövődtek egymással; két 3 c/s tüske-hullám mechanismust mutató esetben egy ictuson belül, ill. roham grand mal-lá való átalakulása kapcsán, két tüskehullám variáns esetben pedig ugyanazon beteg két különböző típusú rohama során. Megfigyeléseinkből a következő megállapítások szűrhetők le. 1. Átmeneti EEG jelenségek mutathatók ki a tüske-hullámmal járó petit mal és repetitiv gyors kisüléssel járó grand mal rohamok ictalis electrographias jelenségei között. 2. Megerősíthetjük Gastaut megfigyeléseit, miszerint egyes tüske-hullám variánst mutató epilepsiás encephalopathiákban alvásban gyakran figyelhetők meg repetitiv gyors kisüléssel járó tonusos rohamok enyhe motoros, jelentős vegetativ tünetekkel. 3. Az alvás - mind a természetes, mind az Evipán altatás – és a benzo diazepin készítmények is elősegítik az átmeneti jelenségek megjelenését. Electrographias megfigyeléseink, a tüske hullám mechanismus és a grand mal típusú repetitiv gyors kisülés neuronalis mechanismusának eddig felderített tényei (Pollen 1964, Matsumoto és Ajmone Marsan 1964) és a ritmikus EEG jelenségekben döntőnek kimutatott (Eccles 1965) interneuronalis recurrens collateralis gátlás alapján megkíséreljük a grand mal és petit mal mechanismus egységes szemléletét, ill. az electrographias és klinikai különbségek magyarázatát.

Ideggyógyászati Szemle

Az ellenállás szerkezete és dinamikája psychoterapiás csoportokban

HIDAS György

A psychotherapia során az ellenállás változó intenzitással állandóan jelen van. Akadály is a psychotherapiás változás útjában, azonban értékes felvilágosításokat ad a folyamatban résztvevők elhárító mechanizmusairól, karakteréről és ezek történetéről, valamint jelenbeli functióiról. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ellenállások felismerése, megbeszélése továbbviszi a psychotherapiás folyamatot a javulás, a pozitív változás irányába és feloldja az aktuális ellenállási formát. Mivel az ellenállás oka gyakran nem kizárólag az egyénben, hanem sokszor a családban van, logikusan következik, a család- vagy házaspár therapia szükségessége.

Ideggyógyászati Szemle

A liquorfehérje-komponensek arginin-tartalmának vizsgálata

SZILÁGYI A. Katalin

A liquor Vorfractiója sokkal nagyobb mennyiségű arginint tartalmaz, mint a liquor többi fehérje-komponensei. A liquor albumin arginin-szegény. Ez a megállapítás és korábbi észlelések – melyek az arginin és a Vorfractio liquor űri eloszlására vonatkoznak, - arra utalnak, hogy a két anyag között a központi idegrendszerben anyagcserefolyamatok léphetnek fel.

Ideggyógyászati Szemle

Dupuytren contracturában szenvedő betegeken végzett elektroklinikai vizsgálatok

SZENDRŐI Mária, HASZNOS Tivadar, GALAMBOS József

A szerzők 50 Dupuytren contracturában szenvedő betegnél végeztek részletes neurologiai vizsgálatot; 23 betegnél pedig a nervus ulnaris motoros rostjainak vezetési sebességét is meghatározták. A talált enyhe klinikai tünetek és a vezetési sebesség csökkenése alapján felvetik, hogy a Dupuytren contractura előidézésében a nervus ulnaris laesioja szerepet játszik. Ilyen értelemben értékelik betegeik közül azt az 5 esetet, melyekben a nervus ulnaris körülírt laesiojának tüneteit rövid idővel követte a Dupuytren contractura megjelenése.

Ideggyógyászati Szemle

A liquor cerebrospinalis transaminasetartalma

LÁNG Sándor

A liquor cerebrospinalis glutaminsav-oxalecetsav-transaminase (GOT) tar talma normális viszonyok között alacsony, 5—30 egység. A cisternás és a lumbalis liquor között nincs lényeges különbség. Időskorban (50 év fölött) a transaminasetartalom egészségesekben is a normális értéknél magasabbra emelkedhetik.. A GOT értéke nem emelkedik epilepsia (kivéve a status epilepticust), sclerosis multiplex, polyneuritis, polyradiculitis eseteiben. - Különböző eredetű agyhártyagyulladásokban sincs változás eltekintve 1-1 kiugró értéktől. Jóindulatú központi idegrendszeri daganatok esetén normális, kiterjedt rosszindulatú daganatok esetén ennél magasabb értékek találhatók. Vascularis megbetegedésekben (érelmeszesedés, agyvérzés, agythrombosis) az esetek harmadában-felében fokozódik a liquor transaminasetartalma. A liquor fokozott GOT-tartalma nem jellemző egyetlen betegségre és csak a klinikai tünetekkel meg egyéb laboratóriumi vizsgálatok eredményeivel együtt értékelhető.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Speciális megfontolások

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv részletesen elemzi az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek tár­sadalmi és egyéni szintű megelőzését. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre sza­bottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.