Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Használ az elektródás kezelés a kényszerbetegeknek

Az agysebészet alkalmazása a pszichiátriai betegségek kezelésében régóta ellentmondásosnak számít, a mostanában megjelenő technikák azonban segíthetnek a súlyos állapotú betegeknek.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A Parkinson-gyógyszer és a kényszeres zavarok

A Parkinson-kór kezelésére használt gyógyszer megháromszorozhatja a kényszeres viselkedések esélyét.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Agyi pacemaker az epilepszia kezelésére

Új sebészeti eljárással, a világon az elsők között agyi pacemakert ültettek be a Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján és Neurológiai Klinikáján epilepszia kezelésére.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az agy zavarcsökkentő szűrői

A vizuális információt megszűrő idegsejtek működészavara lehet felelős a figyelemzavarokért, a skizofréniáért és más hasonló betegségekért - a McGill kutatóinak a Neuron folyóiratban megjelent cikke szerint.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2010. MÁRCIUS 24.

Terápiarezisztens kényszerbeteg kezelése mély agyi stimulációval - esetismertetés

CSIGÓ Katalin, DÖME László, HARSÁNYI András, DEMETER Gyula, RACSMÁNY Mihály

Az utóbbi 30 évben jelentős fejlődés történt a kényszerbetegség mechanizmusának megértésében és terápiájában.

HUN 2010;63(03-04)

Lege Artis Medicinae

1993. MÁRCIUS 31.

A táplálkozási viselkedés zavarainak disszociációs hipotézise

TÚRY Ferenc, SZABÓ Pál

A táplálkozási viselkedés zavarainak két alap típusa az anorexia nervosa és a bulimia nervosa, és az obesitas is elhelyezhető a kettő közötti kontinuumban. E pszichoszomatikus zavarok patogenezisével kapcsolatban sok elképzelés jelent már meg (biológiai modellek, az affektív vagy a kényszerbetegség-spektrumba tartozás, családdinamikai, addiktív, kognitív modell). A szerzők a multidimenzionális etiopatogenetikai megközelítés szükségességét hangsúlyozva azokat az adatokat tárgyalják, melyek alapján felmerülhet az evészavarok disszociációs modellje. A disszociáció folyamata azt jelenti, hogy bizonyos mentális funkciók, melyek másokkal integrálva vannak, elkülönülve vagy automatikus módon működnek, rend szerint a tudatos kontrollon és az emlékezet beli felidézhetőségen kívül. A disszociatív jellegű zavar gyakran traumatikus előzmények (például szexuális abusus) után alakul ki. Ez a mechanizmus főleg a bulimiás betegek egy alcsoportjára lehet jellemző, de néha anorexiában, obesitasban vagy más evészavar-típusokban is érvényesnek tűnik. A disszociációs modellt támogatja a buli miások fokozott hipnotikus fogékonysága, melyet több vizsgálat megerősített. Ennek alapján azon evészavaros betegeknél, akiknél disszociatív patomechanizmus lehetősége merül fel, a hipnoterápia előnyös stratégia lehet.

HUN 1993;3(03)