Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 204

Klinikai Onkológia

2021. NOVEMBER 30.

Biomarkerek szerepe a gastrointestinalis daganatok kezelésében

PAJKOS Gábor

Összefoglaló – A komprehenzív molekuláris profilvizsgálatokon, a bioinformatika fejlődésén alapuló precíziós onkológiai megközelítés, célzott terápia és immunellenőrzőpont-inhibitorok (immune checkpoint inhibitors – ICI) gyökeresen változtatta meg az onkoterápia eredményeit. Az előrehaladott, metasztatikus stádiumú emésztőrendszeri daganatokban szenvedő betegek kedvezőtlen túlélési esélye jelentősen javult az új terápiás lehetőségek alkalmazásától. A sikeres terápia azonban számos molekuláris... tovább »

Fókuszban

2021. NOVEMBER 30.

Két dihidroorotát-dehidrogenáz (DHODH) gátló, a leflunomid és a teriflunomid hatásossága és biztonságossága Covid-19 esetén: narratív összefoglaló

A Covid-19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus és a gazdaszervezet interakciója egyre pontosabb részleteiben válik ismertté. Ezek alapján a preventív módon működő vakcinák fejlesztése mellett különféle támadáspontokon ható terápiás szerek előállítása és klinikai vizsgálata is folyamatban van. Egy ilyen gyógyszercsoportot jelentenek a dihidroorotát-dehidrogenáz (DHODH) gátlók, amelyek képviselői a leflunomid, illetve ennek aktív metabolitja, a teriflunomid. Kaur és munkatársai a Europen Journal... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2021. NOVEMBER 30.

[A kolinészteráz-gátlók és a memantin használata Alzheimer- és nem Alzheimer eredetű dementiákban]

BALÁZS Nóra , BERECZKI Dániel, KOVÁCS Tibor

[Az öregedő társadalmakban a dementia morbiditása és mortalitása jelentős ütemben növekszik, kifejezett terhet róva így az egészségügyre, a gazdaságra és a társadalom egészére egyaránt. A betegek és gondozóik életminőségét és életkilátásait a mihamarabbi diagnózis és az elérhető kezelések megkezdése nagymértékben meghatározza. A rendelkezésre álló kolinészteráz-gátlók és a memantin megközelítőleg két évtizede az Alzheimer-kór terápiájának alappillérei, de az évek során egyre több tapasztalat... tovább »

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

RAAS-gátló kezelés – Covid-pandémia

KÉKES Ede

A SARS-CoV-2 okozta különböző méretű és lefolyású akut légzési szindróma ma az egészségügyi rendszerek legnagyobb kihívása világszerte. A Covid-19 klinikai képének kialakulásában döntő szerepe van a renin-angiotenzin-aldoszteron, valamint a kinin-kallikrein rendszernek, illetve ezen rendszereken belül két endopeptidáznak, az ACE és ACE-2 enzimeknek. Az ACE által stimulált Ang II/AT1R tengely káros hatásait (oxidáns, gyulladáskeltő hatás, vasoconstrictio) az ACE-2 által indukált AT2R- és... tovább »

Lege Artis Medicinae

2021. SZEPTEMBER 16.

Koronavírus-betegség reumatológiai betegek körében – a megfertőződés, a súlyos lefolyás és a hatásos vakcináció esélyei

HODINKA László

A gyulladásos és reumatológiai betegségekben szenvedők koronavírus-fertőzöttségének gyakorisága nem tér el jelentősen a helyi népesség fertőzöttségi arányaitól. A nagyobb adagú kortikoszteroiddal kezeltek, elsősorban a súlyosabb szisztémás autoimmun betegek megfertőződésének nagyobb a valószínűsége. A hospitalizáció, illetve a mortalitás esélye sem tér el lényegesen a népességi Covid-fertőzöttekétől. E tekintetben is kivételnek számítanak a nagyobb mennyiségű kortikoszteroidokkal és... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

HFpEF-ben szenvedő hypertoniás betegek kezelése. A mineralokortikoidreceptor-antagonista (MRA), az angiotenzinreceptor-gátló neprilizininhibitor (ARNI) és a nátrium-glükóz kotranszporter-2 gátlók (SGLT-2-inhibitorok) szerepe

MASSZI Gabriella

A megtartott szisztolés szíverejű szívelégtelenség (HFpEF) tünetes formájának prevalenciája gyakran okoz terápiás gondot a klinikusok számára. Számos társbetegség között a hypertonia az egyik leggyakoribb kísérő állapota, így annak kezelése, gondozása szintén megkülönböztetett figyelmet érdemel. A magas vérnyomás és a HFpEF egyidejű kezelésében felmerülő új gyógyszeres terápiás lehetőségeket tekintjük át az erre a célra tervezett vizsgálatok eredményeinek tükrében.

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

A mellékvesekéreg-elégtelenség jelentősége az onkológiai betegellátásban

IGAZ Péter

A mellékvesekéreg-elégtelenség jelentősége összetett az onkológiai ellátásban. Egyrészt mellékvesekéreg-elégtelenségben szenvedő betegekben kialakulhat rosszindulatú daganat, ami kezelést igényel, másrészről rosszindulatú daganat következtében, illetve annak kezelése nyomán is kialakulhat mellékvesekéreg-elégtelenség. Az onkológiai betegség progressziója során a mellékvese kétoldali áttétje vagy, nagyon ritkán, a hypophysis áttéte vezethet mellékvesekéreg-elégtelenséghez. Az onkológiai kezelés... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

Angiogenezis-gátlók és immunjelátviteli pontokra ható szerek kombinációja egymás hatásának potencírozására

PIKÓ Béla, BASSAM Ali, MARIK László

A daganatok nem sebészi kezelésében mind az angiogenezis gátlásának, mind az immunfolyamatok befolyásolásának jelentős és egyre növekvő szerepe van. A tumoros neo-angio­genezis kedvezőtlenül befolyásolja az immunrendszer működését, ezért gátlása serkenti a kulcsfontosságú T-lym­phocyták és azok működését támogató egyéb tényezők hatását, kedvezően befolyásolja a daganat mikrokörnyezetét, miközben az immunjelátviteli pontokra ható kezelés segít az érrendszer normalizálásában. A két támadáspont... tovább »

Klinikai Onkológia

2021. JÚNIUS 30.

Mikroszatelliták mint a genom „szeizmográfjai”

SÜKÖSD Farkas

A genetikai állomány fehérjét nem kódoló, monotonon ismétlődő, 1–6 nukleotidot tartalmazó szakaszain, a mikroszatellitákon a DNS-kettőződésért felelős polimerázok könnyen hibáznak. Így azok rövidülnek vagy hosszabbak lesznek. Ha az ilyen típusú DNS-hibákat javító enzimek működőképesek, a mutációk kijavítódnak. Ha nem, akkor különböző hosszúságú szakaszokként, instabil formában adódnak át az utódsejtekbe. Nemcsak korán jelzik a fokozott mutációs hajlamot, hanem önmagukban is, keretleolva­sási... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. JÚNIUS 24.

Telmizartán a vesevédelemben és az antihypertensiv kezelésben

BARNA István, GYURCSÁNYI András

A vese védelme különösen fontos terület, hiszen a hypertonia és a vesekárosodás fokozott cardiovascularis kockázattal jár együtt, ami végül végstádiumú veseelégtelenséghez vezet, és nagyobb mértékű mortalitást eredményez. A diabeteses és nem diabeteses eredetű, elsősorban hypertensiv nephropathiás vesekárosodás esetén a vérnyomáscsökkentő szerek közül a proteinuriát is mérséklő ACE-gátlók és az ARB-k a leghatásosabb vesevédelmet biztosítják. A telmizartánnal végzett nagyszámú nemzetközi... tovább »