Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 73

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

Patkóbél somatostatinoma

JUNG János

A szerző egy 58 éves férfi duodenumának középső szakaszából műtétileg eltávolított malignus daganatban, immunhisztokémiai vizsgálattal túlnyomóan somatostatint termelő, elvétve glucagont és HCG-t tartalmazó daganatsejteket mutatott ki. Mikroszkóposan a bélfalat beszüremítő daganatszövet vegyes, trabecularis-mirigyes szerkezetű volt. Az első, műtét közben végzett, fagyasztásos szövettani vizsgálat mérsékelten differenciált adenocarcinoma gyanúját keltette.

Ideggyógyászati Szemle

1991. OKTÓBER 01.

Immunkomplex kryoglobulinemia és polyneuropathia

DR. DOMBAY Margit, DR. BŐ Hmute, DR. SZONGOTH Marianne

A szerzők essencialis kevert kryoglobulinémiában szenvedő és polyneuropathias tüneteket mutató 3 nőbeteget észleltek folyamatosan 6-8 éven át. A kiterjedt alsóvégtagi purpurákkal egyidőben lépett fel a sensoro-motoros polyneuropathia, melyet elektrofiziológiailag is megerősítettek. Mindegyik esetben emelkedett volt a vörösvérsejt süllyedés, Latex + + + +, a kryoglobulin analízise alapján kevert IgG-IgM kryoglobulinemia állt fenn, melyekben az IgM kappa típusú monoclonalis fehérje volt. Bőr biopsia az endothel sejtek hyperplasiáját, a basal membran megduplázódását, az erek körül hízósejteket mutatott. Immunhisztokémiai vizsgálat és elektronmikroszkópia immundepozitumokat tudott kimutatni. Nervus suralis biopsziában kiterjedt demyelinizáció volt.

Ideggyógyászati Szemle

1990. JANUÁR 01.

Multiszisztémás atrófia szindrómáinak (Parkinson szindróma, olivo-ponto-cerebellaris atrófia, Shy-Drager szindróma) nozológiai egységéről új neuropathológiai megfigyelések alapján

PAPP Mátyás

Multiszisztémás atrófia 3 szindrómájának különböző kombinációiban, 11 beteg központi idegrendszerében a Gallyas-féle előhívásos ezüstfestéssel, elektronmikroszkóppal és immunhisztokémia segítségével 10-30u átmérőjű gliacytoplazma zárványok (GCI-:k) jelenlétét mutattuk ki.

Ideggyógyászati Szemle

1987. JANUÁR 01.

Alsó motoneuron betegség immun mechanizmusú állatkísérletes modellje

DR. ENGELHARDT József, DR. JAKAB Katalin, DR. JOÓ Ferenc

A szerzők spinalis motoros idegsejtek sertésből történő tömeges izolálásának módszerét dolgozták ki, és ismertetik. Az izolált sejtekkel három hetente ismételt öt oltással tengerimalacokat immunizáltak. Immunfluoreszcens és PAP immunhisztokémiai reakcióval kimutatták, hogy a keletkezett ellen, anyagok mind a sertés, mind a tengerimalac motoneuronjaihoz kötődnek. Az immunizált állatokban a gerincvelő mellső szarvában, a nyúltvelőben degeneratív motoros idegsejt károsodások jöttek létre, s a beidegzési területeknek megfelelően a harántcsíkolt izomzatban neurogén atrophia alakult ki. A keletkezett immun-mediált experimentalis betegség lefolyásában és a neuropathologiai elváltozásokat tekintve a felnőttkori alsó motoros idegsejt betegségekhez nagymértékben hasonlít.

Ideggyógyászati Szemle

1986. AUGUSZTUS 01.

Az agyszövet víz- és elektrolit-háztartásának neurohumorális szabályozása: az ún. „centrális vasopressin” jelentősége

DÓCZI T., JÓJÁRT I., LÁSZLÓ F. A., JOÓ F., SZERDAHELYI P., BODOSI M.

A szerzők immun-elektronhisztokémiai módszerrel laboratóriumi patkányban igazolták, hogy vasopressin immunreaktív neuronális elemek szoros kapcsolatban állnak az agyi mikroerekkel, s az érfaltól többnyire finom glia nyúlványok választják csak el. Egyes idegelemek a kapilláris endothelium vagy a pericyták basalis membránjával közvetlen kapcsolatban vannak. Az immunhisztokémiai vizsgálatok amellett szólnak, hogy vasopressinerg idegelemek közvetlenül beidegzenek agyi kapillárisokat — s mivel azok a cerebrovasculáris rezisztenciában nem játszanak szerepet — az idegi reguláció a vér-agygát permabilitását és így a víztranszportot szabályozhatja. Az intraventrikulárisan (centrálisán) adott vasopressin és DDAVP hatására létrejött agyi víztartalom fokozódás emellett szól. Subarachnoidalis vérzéssel létrehozott oedema eltérő lefolyása és mértéke a vasopressint nem termelő Brattleboro Diabetes Insipidus patkányokban arra utalt, hogy a vasopressin szerepet játszik az agyi víztartalom növekedésének létrehozásában. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy vasopressin antagonisták alkalmazása az agyi víztartalom (oedema) befolyásolására ígéretes lehet.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

Az intracranialis nagy artériák rácsrostjainak és egyéb kötőszövetes elemeinek változásai az életkor előrehaladtával

DR HEGEDŰS Katalin, DR MOLNÁR Péter

A szerzők 150, nem vascularis betegségben meghalt egyén intracranialis nagy artériáiban vizsgálták az érfalban levő kötőszövetes elemek fénymikroszkópos jellegzetességeinek az életkorral összefüggő változásait. A betegek életkora 1 naptól 80 éves korig terjedt. Az intimában előforduló rostok eltérő festődési tulajdonságai alapján háromféle pszeudoelasztikus rostot különítettek el. Ezek egyrésze elasztikus rostokra, másrésze rácsrostokra (1. és 2. típus), ill. a kollagén rostokra (3. típus) jellemzően festődtek. Az elasztikus-, ill. a rácsrostok egyes festődési tulajdonságaival rendelkező ún. pszeudoelasztikus rosttípusok a lamina elastica interna állandó részét képezik, csakúgy, mint a valódi elasztikus elemek. Az életkor előrehaladtával az egyes pszeudoelasztikus rostfajták, a rácsrostok és a kollagén rostok mindig ugyanazon sorrendben jelennek meg az intimában. Bizonyosan kórosnak csak a 3. típusú pszeudoelasztikus rostok és a kollagén rostok jelenléte tekinthető, mert az intimát merevvé teszik. A media simaizomsejtjeit körülvevő rácsrostok az életkor előrehaladásával párhuzamosan egyre durvábbakká válnak, kiegyenesednek és helyüket részben kollagén rostok foglalják el, tovább fokozva az érfal merevségét. A szerzők tárgyalják az érfalban kimutatható rácsrostok feltételezett funkcionális szerepét és a pszeudoelasztikus rostok kialakulásának lehetséges módjait. Egyúttal felhívják a figyelmet arra, hogy a pszeudoelasztikus rostok valódi jellegének megítéléséhez további — biokémiai, immunhisztokémiai stb. — vizsgálatok szükségesek, amelyek értékeléséhez, ill. elvégzéséhez az ismertetett fénymikroszkópos megfigyelések alapot és segítséget jelenthetnek.

Ideggyógyászati Szemle

1986. JÚLIUS 01.

A „methcarn” fixáló javítja a gliafibrilláris savanyú fehérje szövetmetszeten való feltüntethetőségét

MÉREI F. Tibor, VETŐ Ferenc

A szerzők a gliafibrilláris fehérjének agydaganatokban történő kimutatásánál a methcarn fixálást (60% inetilalkohol, 30% chloroform, 10% ecetsav; 4—16 óra) jelentősen jobbnak találták mint a 10%-os semleges formalinnal való 12-órás fixálást, melyet az alkalmazott immunohisztokémiai kit (ORTHO, Histoset®) eljárás-leírása ajánl.

Ideggyógyászati Szemle

1985. MÁJUS 01.

Beszámoló a Lengyel Tudományos Akadémia Neurológiai Osztálya által 1984. június 14-én és 15-én Lodzban rendezett SM konferenciáról

PÁLFFY György

A kétnapos ülésszak alatt hazai és külföldi szakemberek a sclerosis multiplex biokémiai hisztokémiai, immunológiai, klinikai és epidemiológiai kutatása terén végzett vizsgálataikról számoltak be.

Ideggyógyászati Szemle

1984. JÚLIUS 01.

Tubularis aggregatumok nem differenciált „metabolikus" myopathiában szenvedő testvérek izmában

DR. VIRGA Ágnes, DR. DIÓSZEGHY Péter, DR. VÁMOSI Bertalan, DR. MECHLER Ferenc

A szerzők férfi testvérpár betegségét ismertetik, melyre jellemző a fizikai terhelésre jelentkező izomfájdalom, enyhe paresis és a se. lactát értékének extrém emelkedése, az izomszövetben pedig elektronmikroszkóppal tubularis aggregátumok és enyhe quantitath- enzimhisztokémiai elváltozások mutathatók ki. A tünetcsoport olyan familiáris metabolicus nmyopathiára hívja fel a figyelmet, amelyben az enzimdefectus természetének, illetve a tubularis aggregátumok szerepének tisztázása további vizsgálatokat igényel.

Ideggyógyászati Szemle

1981. JANUÁR 01.

Szerves foszfátészterek okozta szubakut myopathia patomechanizmusa

KARCSÚ Sarolta, TÓTH Lajos, POBERAI Mária, SÁVAY Gyula

A szerzők szerves foszfátészter (DFP) mérgezést követő szubakut myopathia patomechanizmusát tanulmányozták hisztokémiai módszerekkel patkány diaphragmában. Megállapították, hogy a motoros véglemezek területén az acetilkolinészteráz aktivitás jelentős csökkenése mellett ionos Ca liberalizáció és fokozott neutrális proteáz aktivitás mutatható ki. Időbeli és oki összefüggést találtak a hisztokémiai változások és a myopathia ultrastrukturális jeleinek kialakulása között.