Ideggyógyászati Szemle - 1981;34(01)

Ideggyógyászati Szemle

1981. JANUÁR 01.

Szerves foszfátészterek okozta szubakut myopathia patomechanizmusa

KARCSÚ Sarolta, TÓTH Lajos, POBERAI Mária, SÁVAY Gyula

A szerzők szerves foszfátészter (DFP) mérgezést követő szubakut myopathia patomechanizmusát tanulmányozták hisztokémiai módszerekkel patkány diaphragmában. Megállapították, hogy a motoros véglemezek területén az acetilkolinészteráz aktivitás jelentős csökkenése mellett ionos Ca liberalizáció és fokozott neutrális proteáz aktivitás mutatható ki. Időbeli és oki összefüggést találtak a hisztokémiai változások és a myopathia ultrastrukturális jeleinek kialakulása között.

Ideggyógyászati Szemle

1981. JANUÁR 01.

Koraszülöttek és újszülöttek két-dimenziós agyi ultrahangvizsgálata

HARKÁNYI Zoltán, SARLAI Katalin, KENÉZ József, DÉVAI Gabriella, BÜKY Béla, TÖRÖK István

A szerzők 36 koraszülöttön és újszülöttön 46 alkalommal végeztek két dimenziós, gray-scale ultrahang agyvizsgálatot. A nagykutacson keresztül végzett echográfia narcosist nem igényel, nem jár sugárexpozícióval, és részletgazdag felvételeket ad a csecsemők agyáról. Kis fokú ill. kifejezett kamratágulatot 14 esetben észleltek. A koraszülötteknél gyakori az agyvérzés ill. a vérzés utáni kamratágulat, ezért a szerzők a módszer szűrésként történő alkalmazását ajánlják.

Ideggyógyászati Szemle

1981. JANUÁR 01.

Izolált femoralis paresist okozó retroperitoneális tumor

MÁTÉ András, KÓMÁR József

A szerzők retroperitonealis tumorban szenvedő betegüket ismertetik, akinek egyetlen tünete az izolált femoralis parézis volt. Felhívják a figyelmet arra, hogy fokozatosan kialakuló felső típusú femoralis parézis esetén (quadriceps+iliopsoas gyengeség) medencei térfoglaló folyamat kimutatására kell törekedni. Ismertetik a femoralis parezisek okait és tárgyalják a diagnosztikai lehetőségeket.

Ideggyógyászati Szemle

1981. JANUÁR 01.

A paranoid paradoxon

ENGLÄNDER Tibor, BÓDOG Gyula

Figyelembe véve és elismerve az osztályozások elkerülhetetlen leegyszerűsítéseit,és gyakori erőltetettségét, legyen mégis kiindulópontunk az a konvencionális osztályozás, amely a paranoiditással foglalkozó elméleteket két nagy csoportba, a strukturalista (leíró), illetve a dinamikus elméletek csoportjába rendezi aszerint, hogy milyen szemlélet érvényesül bennük a tárgy megközelítése során.