Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 69
Ideggyógyászati Szemle
2007. MÁRCIUS 20.
Az aktivált szomatosztatin 2. típusú receptorok in vivo forgalma a dendritekből a transz-golgi-hálózatba
Célunk a G-fehérjéhez kapcsolt receptorok in vivo sejten belüli mozgásainak tanulmányozása volt. A központi idegrendszerben leírták néhány G-fehérjéhez kapcsolt receptor in vivo internalizációját, azonban az endocytosist követő folyamatok igen kevéssé ismertek.
Ideggyógyászati Szemle
2007. MÁRCIUS 20.
A doublecortin postnatalis expressziós mintázata a fejlődő egéragy egyes területeiben
A doublecortin (DCX) fehérje tér- és időbeli eloszlását vizsgáltuk a születés utáni (P) 2. naptól a P22. napig fejlődő egér agyában.
Ideggyógyászati Szemle
2006. JANUÁR 30.
A tudat és a tudatzavarok (angol nyelven)
A tudat az angol nyelvű szakirodalomban globális képesség, amely magába foglalja az elemi és az intellektuális feladatok tudatos végrehajtását, a gondolkodás, a tervezés, az ítéletalkotás, a felidézés képességét és annak ismeretét, hogy mindezek személyünkhöz tartoznak, tehát hogy öntudatunk működik. Meghatározhatjuk úgy is, mint a jelen és a múlt, valamint a külső és a belső környezetünk folyamatos tudomásulvételének adottságát.
Ideggyógyászati Szemle
2005. JÚLIUS 10.
Az agyi perfúziós nyomás emelése dopaminnal - ellentmondásos hatások a súlyos koponyasérülés kezelésében
A súlyos agysérülést követő koponyaűri nyomásfokozódás kezelése során az agyi perfúziós nyomás fontos szereppel bír. Éppen ezért az intracranialis nyomás emelkedése esetén a vasopressorok alkalmazása elfogadott módszer az artériás középnyomás és ezáltal az agyi perfúziós nyomás emelésére és szinten tartására. A terápia kapcsán azonban továbbra is vannak megválaszolatlan kérdések és lehetséges kockázatok. Tanulmányukban a szerzők arra kerestek választ, hogy milyen hatása van a dopaminnak az élettani folyamatokra, valamint az MR-rel jól mérhető agyödémára és az agyi vízterekre.
Lege Artis Medicinae
2000. JÚNIUS 01.
Az emberi hippocampus születés utáni morfológiai fejlődése
Jean Piaget elmélete szerint az ember kognitív fejlődése több lépésben megy végbe. Az első lépcső az úgynevezett szenzorimotoros periódus, amely a születés utáni első két évre jellemző. Az utóbbi években nyilvánvalóvá vált, hogy a normális emléknyom rögzítéséhez érett és sértetlen hippocampus szükséges a kísérleti állatoknál és az embernél egyaránt. Az emberi hippocampus morfológiai fejlődését vizsgálva összehasonlítjuk azt az intellektuális fejlődés gyermekkori stádiumaival. Eredményeink szerint a neuronok képződése mintegy 16-18 héttel a születés előtt fejeződik be az emberi Ammon-szarvban. A gyrusden tatusban kis arányú (1%-nál kevesebb) szemcse sejtképződés figyelhető meg az újszülöttkorban, egyéb neuronok osztódása nem észlelhető. Az első hat hónap során az éretlen szemcsesejtek a hiluson keresztül vándorolnak a szemcsesejtek rétegébe. A neuronok fénymikroszkópos morfológiája alapján állítható, hogy a szemcsesejtek és célsejtjeik között a szinaptikus kapcsolat nem alakul ki a születés idejére. Amennyiben kísérleti állatokban meggátoljuk ezeknek a szinaptikus kapcsolatoknak a létrejöttét, a hippocampalis funkció tartósan károsodik. Ezek a kapcsolatok a harmadik életévre alakulnak ki; emiatt feltételezhető, hogy az újszülöttekben az emléknyomok rögzítésének alapvető neuronalis körei létezhetnek ugyan, de a memória rögzítésében fontos szerepet játszó hippocampalis neuronalis körök jelentős változásokon mennek keresztül az újszülöttkor és a késői gyermekkor között. Feltételezzük, hogy ennek következménye a tartós emléknyomok hiánya a csecsemőkorból. Ugyancsak feltételezzük, hogy a kognitív fejlődés morfológiai alapja többek között a hippocampus születés utáni fejlődése.
Lege Artis Medicinae
2000. FEBRUÁR 01.
Ideggyógyászati Szemle
2000. JANUÁR 01.
Válogatás a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból
Összefoglaló a Nemzetközi Epilepsziaellenes Liga Magyar tagozatának 4., és a Magyar EEG és Klinikai Neurofiziológiai Társaság 39. Kongresszusának előadás-kivonataiból.
Ideggyógyászati Szemle
1999. JANUÁR 01.
Temporalis lebeny epilepszia szindróma peritrigonális nodularis heterotopiával
A vizsgálat célja olyan, parciális epilepsziában szenvedő betegek klinikumának elemzése, akiknél a peritrigonális vidéken subependymalis heterotopia volt kimutatható.
Ideggyógyászati Szemle
1998. MÁJUS 01.
A memóriazavarok lokalizációja
A memóriazavarok néhány klinikai formája lokalizálható. A belső (amygdala) és külső (cingularis) memóriakörök közös tagjai a nucleus anterior és dorsomedialis thalami és a temporalis lebeny medialis része.
Ideggyógyászati Szemle
1991. JÚLIUS 01.
A környezetről kialakított kognitív térkép megszerkesztésének hiányosságai agorafóbiás személyeknél
A hippocampus szerepének vizsgálata a tanulási mechanizmusok szabályozásában új gondolkodási modelleket kínál az ember kognitív viselkedésének értelmezéséhez is. Jelen beszámoló agorafóbiás egyének kognitív deficitjének megszüntetését célzó figyelmi training kifejlesztésével kapcsolatos, mindennapi élethelyzetekben gyűjtött tapasztalatainkat mutatja be.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei
AUG 29.
4.
5.