Ideggyógyászati Szemle

A tudat és a tudatzavarok (angol nyelven)

SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

2006. JANUÁR 30.

Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(01-02)

A tudat az angol nyelvű szakirodalomban globális képesség, amely magába foglalja az elemi és az intellektuális feladatok tudatos végrehajtását, a gondolkodás, a tervezés, az ítéletalkotás, a felidézés képességét és annak ismeretét, hogy mindezek személyünkhöz tartoznak, tehát hogy öntudatunk működik. Meghatározhatjuk úgy is, mint a jelen és a múlt, valamint a külső és a belső környezetünk folyamatos tudomásulvételének adottságát. Világnyelveken a tudatfogalom közös vonása az, hogy a tudatos személy képes információkat tanulni, felidézni és használni. A tudat zavara vagy elvesztése a magyar orvosi szaknyelvben elsősorban az éberség vagy ébreszthetőség zavarát, és nem a gondolkodás tartalmi zavarát jelenti. A tudatosság a külső és a belső ingerforrásokból származó összes érzéklet felfogásának és feldolgozásának lelki folyamata. Az éberség a tudat alapfeltétele. A betegek megfigyelésénél tapasztaltak arra utalnak, hogy az agy specifikus szerkezeteinek károsodása a tudatot alkotó specifikus részteljesítmények zavarával jár. A tudat tehát neurontevékenység eredménye. Az emberi praefrontalis és asszociációs parietalis kéreg a legfejlettebb emberi képességeket hordozó idegrendszeri szerkezetek. A paleocerebrumot, a limbicus rendszert és ezek összeköttetéseit elsősorban az érzelmek, az emóciók és az autonóm szabályozás centrumainak tartották. Újabb adatok bizonyítják, hogy az információk szerzésében, feldolgozásában és tárolásában a filogenetikai szempontból ősi szerkezetek funkciója jelentős. A hippocampus mind a tanulás és memória, mind az érzelmek szervezésének kulcsszerkezete. A neurológiai gyakorlatban a tudatzavarok osztályozhatók a betegek neurológiai kórjelei és az alábbi vizsgálatok segítségével: 1. az érzékszervi ingerekre adott elemi reakciók alapján - ezek károsodnak a hypnoid tudatzavarokban, és 2. a gondolkodást érintő intellektuális reakciók alapján - ezek jelzik a tudattartalmak sérülését a nem hypnoid tudatzavarokban. Kézenfekvő, hogy az éberséggel kapcsolatos elemi reakciók és az intellektuális teljesítmények zavarai átfedik egymást. Módszereink elégtelenek a tudat tartalmi zavarának vizsgálatára, ha az idegrendszeri sérülések következtében a válaszadás gátolt.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

Horányi Béla Klinikai Idegtudományi Társaság

STIPULA Magda, DÖME László, MÁRKUS Attila, FOLYOVICH András

Aközgyűlés első napirendi pontjaként dr. Döme László főtitkár emlékezett meg dr. Lipcsey Attila professzor úrról, aki nemcsak a társaság elnöke volt, de nevéhez fűződik annak megalapítása is. A közgyűlés határozatot fogadott el, hogy Lipcsey professzor úrnak az örökös tiszteletbeli elnök címet adományozza.

Ideggyógyászati Szemle

Az idegsebészet útjai…

CSÓKAY András

Nemrég a zalaegerszegi szívsebészeten jártam. Öröm volt nézni a 25 ágyas osztályt nyolc intenzíves ágygyal, két műtővel, természetesen saját műtői személyzettel, öt saját(!) aneszteziológussal. A „zalai” feltételek, amelyeket egy egyszerű megyei kórházban megteremtettek, még a hat „kiemelt” idegsebészeti centrum felében sem biztosítottak. Hogyan lehetne ezen változtatni, hogy egy idegsebészeti osztály, ha hasonló feltételeket kér működéséhez, mint például a zalai szívsebészet, azt meg is kapja?

Ideggyógyászati Szemle

Komplex tremorometria az esszenciális tremor és a Parkinson-szindróma elkülönítésében

FARKAS Zsuzsanna, CSILLIK Anita, PÁLVÖLGYI László, TAKÁCS Annamária, SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita

Célkitűzés - A tremor leggyakrabban Parkinson-kór tünete vagy esszenciális. A már kialakult betegségekben a tremorok elkülönítése nem okoz gondot, a kezdeti stádiumban azonban a differenciálás nehéz lehet. A tremorok gyógyszeres kezelésének hatását csak műszerekkel lehet objektíven bizonyítani. Vizsgálatunk célja annak megítélése volt, hogy a CATSYS 2000 komplex klinikai tremorometriás módszer segítheti-e a különböző típusú tremorok elkülönítését. Módszer - A szerzők egészségesek (n=18), Parkinsonszindrómában szenvedő (n=39) és esszenciális tremoros (n=37) betegek tremorát, alternáló kéz- és ujjmozgásainak ritmusosságát és maximális frekvenciáját, az egyszerű reakcióidőt és a tartási instabilitást regisztrálták. Az adatokat digitális konvertálás után statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények - A tremor intenzitása, középfrekvenciája és frekvenciaeloszlása a vizsgált csoportokban jellegzetesen különbözött. Mindkét tremortípusban a ritmusos mozgásokban szignifikánsan romlott a kéz és az ujjak teljesítménye az egészségesekéhez képest. Következtetések - Az eredmények azt bizonyítják, hogy a tremorometriás vizsgálatokat minden esetben mindkét kézen el kell végezni, ugyanis a parkinsonos és az esszenciális tremor elkülönítésében a teljesítmények oldalkülönbsége döntő jelentőségű. A bemutatott rendszer objektíven méri a tremort, valamint a betegek motoros teljesítményét ritmusos mozgásokban. A vizsgálatok eredményei alapján a módszer segíti az esszenciális és a parkinsonos tremor elkülönítését, megítélhetővé teszi a betegség kórlefolyását és a terápia hatásosságát. A tremor és a mozgásteljesítmények többváltozós statisztikai elemzése lehetőséget nyújt a tremorgenezis tudományos vizsgálatára is.

Ideggyógyászati Szemle

Magyar Idegsebészeti Társaság Az Idegsebészeti Szakmai Kollégium határozata a súlyos koponyasérülést szenvedett betegek kezelésében alkalmazott éralagútmódszerről

AZ Idegsebészeti Szakmai Kollégium

Az Idegsebészeti Szakmai Kollégium az Egészségügyi Tudományos Tanács kérésére 2005. július 1- jei ülésén ismételten áttekintette a dr. Csókay András által súlyos koponyasérültek kezelésére javasolt műtéti eljárás (éralagútmódszer) részleteit, az azzal kapcsolatban kibontakozott polémiát, valamint az e tárgyban megjelent közleményeket.

Ideggyógyászati Szemle

A Chlamydia pneumoniae jelentősége néhány neurológiai kórképben

HORVÁTH Zoltán, VÉCSEI László

A Chlamydia pneumoniae neve számos idegrendszeri megbetegedés okozójaként merült fel az utóbbi időben. Intracelluláris parazitaként és egyedi életciklusa révén az immunvédelmet könnyebben tudja megkerülni, és krónikusan perzisztál a szervezetben. Képes áthangolni a fertőzött sejtek működését és feltehetően autoimmun folyamatokat elindítani. Ezek a tulajdonságok patogenetikusak lehetnek olyan krónikus neurológiai kórképekben, mint a sclerosis multiplex, az atherosclerosis, a stroke, az Alzheimer-dementia és az arteritis temporalis. Az eddigi - sokszor ellentmondó - adatok értékelése a metodikai nehézségekkel együtt nem egyszerű. A kérdéskör klinikai jelentőségét az esetleges antibiotikumkezelés szükségessége tovább fokozza.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Ideggyógyászati Szemle

[Az elektroencefalográfia hasznossága syncope esetén ]

NALBANTOGLU Mecbure, TAN Ozturk Ozlem

[Bevezetés - A syncope definíció szerint agyi hipoperfúzió miatt bekövetkező rövid, átmeneti eszméletvesztés. Habár a syncope diagnózisa a kórtörténet adatain és az alapos kivizsgáláson alapul, az elektroencefalográfia (EEG) fontos eszköz a differenciáldiagnózisban. A tanulmány célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen diagnosztikai értéke van az EEG-nek syncope esetén. Módszerek - Retrospektív módon elemeztük 288, syncope diagnózissal 2014. január és 2016. január között a Cankiri Állami Kórház EEG-laborjába utalt beteg EEG-felvételét. Az EEG-felvételeket hat csoportba soroltuk: normál, epileptiform jel (csúcsok és éles hullámok), generali­zált háttérlassulás, fokális lassulás, féltekei aszimmetriák, alacsony amplitúdójú szakaszok. Az EEG-ket nem és életkor alapján is csoportosítottuk. Eredmények - Összesen 288 beteg vett részt a vizsgálatban, 148 nő (51,4%) és 140 (48,6%) férfi. Az EEG-felvételek közül 203 (70,5%) volt normális, nyolc (2,8%) mutatott generalizált háttérlassulást, hét (2,4%) fokális lassú hullámokat. Epileptiform jel 13 betegnél (4,5%) jelentkezett. Féltekei aszimmetria 10 betegnél (3,5%) volt megfigyelhető, alacsony amplitúdójú szakaszok 47 betegnél (16,3%) jelentkeztek. Nem volt szignifikáns különbség a korcsoportok EEG-eredményei között (p = 0,3). Nem volt szignifikáns különbség az EEG-eredményekben nemek szerint sem (p = 0,2). Megbeszélés - Habár a syncope, az epilepszia és a nem epileptikus rohamok diagnózisa a klinikai megfigyeléseken alapul, a diagnózis felállításának továbbra is hasznos segítője az EEG.]

Ideggyógyászati Szemle

A tudat és az agy alapműködési hálózatának a kapcsolata

GYULAHÁZI Judit, VARGA Katalin

A tudat és neuralis korrelációi az idegtudományok központi kérdését képezik. A tudatkutatás új eredményei felvetik, hogy a normál éber tudat feltétele az agy alapműködési hálózatának aktivitása, tagjainak koherens működése. A self (önmagunk) a tudat tárgya. A selffel kapcsolatos észlelési feladatok során az agy alapműködési hálózatának aktivitásfokozódását mutatták ki. A hálózat összeköttetései révén a selffel összefüggő értékelések egy polimodális integráció rendszerét képezhetik, a magasan integrált asszociatív információk finom feldolgozásában vesznek részt. A tudatosság szintje és a praecuneus aktivitás között szoros a kapcsolat. Természetesen (alvás), sérülés, vagy drogok hatására létrehozott módosult tudatállapotban a hálózat aktivitásváltozását mutatták ki. Az agy alapműködési hálózatának aktivitása a tudat neuralis korrelációja. A jövő kutatásainak lesz a feladata annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a hálózat működése az okozója vagy csupán kísérője a humán tudat kialakulásának.

Hypertonia és Nephrologia

A juxtaglomerularis apparátus szerepe a renalis hemodinamika szabályozásában

ROSIVALL László

A tubuloglomerularis feedback (TGF) mechanizmus a vesemikrocirkuláció szabályozásának egyik alapvető folyamata. Ennek működése folyamán a macula densa érzékeli a tubularis ion- és folyadékterhelést és annak függvényében bonyolult folyamatot indít el a juxtaglomerularis apparátusban, melynek eredményeként változik a glomerularis filtráció, illetve következményesen a tubularis terhelés. A TGF aktiválódása során az extraglomerularis területen humorális jelátvitel történik. A jelátviteli anyag koncentrációja függ a területen az interstitialis folyadék mozgásától, melyet a nyomásviszonyoktól függő fenesztrált endotheliumon keresztüli folyadékmozgás alapvetően meghatároz. E folyamat eredményeként egy új, gyorsan működő, GFR-t szabályozó mechanizmus került leírásra.