A tudat és a tudatzavarok (angol nyelven)
SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita
2006. JANUÁR 30.
Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(01-02)
Összefoglaló közlemény
SZIRMAI Imre, KAMONDI Anita
2006. JANUÁR 30.
Ideggyógyászati Szemle - 2006;59(01-02)
Összefoglaló közlemény
A tudat az angol nyelvű szakirodalomban globális képesség, amely magába foglalja az elemi és az intellektuális feladatok tudatos végrehajtását, a gondolkodás, a tervezés, az ítéletalkotás, a felidézés képességét és annak ismeretét, hogy mindezek személyünkhöz tartoznak, tehát hogy öntudatunk működik. Meghatározhatjuk úgy is, mint a jelen és a múlt, valamint a külső és a belső környezetünk folyamatos tudomásulvételének adottságát. Világnyelveken a tudatfogalom közös vonása az, hogy a tudatos személy képes információkat tanulni, felidézni és használni. A tudat zavara vagy elvesztése a magyar orvosi szaknyelvben elsősorban az éberség vagy ébreszthetőség zavarát, és nem a gondolkodás tartalmi zavarát jelenti. A tudatosság a külső és a belső ingerforrásokból származó összes érzéklet felfogásának és feldolgozásának lelki folyamata. Az éberség a tudat alapfeltétele. A betegek megfigyelésénél tapasztaltak arra utalnak, hogy az agy specifikus szerkezeteinek károsodása a tudatot alkotó specifikus részteljesítmények zavarával jár. A tudat tehát neurontevékenység eredménye. Az emberi praefrontalis és asszociációs parietalis kéreg a legfejlettebb emberi képességeket hordozó idegrendszeri szerkezetek. A paleocerebrumot, a limbicus rendszert és ezek összeköttetéseit elsősorban az érzelmek, az emóciók és az autonóm szabályozás centrumainak tartották. Újabb adatok bizonyítják, hogy az információk szerzésében, feldolgozásában és tárolásában a filogenetikai szempontból ősi szerkezetek funkciója jelentős. A hippocampus mind a tanulás és memória, mind az érzelmek szervezésének kulcsszerkezete. A neurológiai gyakorlatban a tudatzavarok osztályozhatók a betegek neurológiai kórjelei és az alábbi vizsgálatok segítségével: 1. az érzékszervi ingerekre adott elemi reakciók alapján - ezek károsodnak a hypnoid tudatzavarokban, és 2. a gondolkodást érintő intellektuális reakciók alapján - ezek jelzik a tudattartalmak sérülését a nem hypnoid tudatzavarokban. Kézenfekvő, hogy az éberséggel kapcsolatos elemi reakciók és az intellektuális teljesítmények zavarai átfedik egymást. Módszereink elégtelenek a tudat tartalmi zavarának vizsgálatára, ha az idegrendszeri sérülések következtében a válaszadás gátolt.
Ideggyógyászati Szemle
Aközgyűlés első napirendi pontjaként dr. Döme László főtitkár emlékezett meg dr. Lipcsey Attila professzor úrról, aki nemcsak a társaság elnöke volt, de nevéhez fűződik annak megalapítása is. A közgyűlés határozatot fogadott el, hogy Lipcsey professzor úrnak az örökös tiszteletbeli elnök címet adományozza.
Ideggyógyászati Szemle
Nemrég a zalaegerszegi szívsebészeten jártam. Öröm volt nézni a 25 ágyas osztályt nyolc intenzíves ágygyal, két műtővel, természetesen saját műtői személyzettel, öt saját(!) aneszteziológussal. A „zalai” feltételek, amelyeket egy egyszerű megyei kórházban megteremtettek, még a hat „kiemelt” idegsebészeti centrum felében sem biztosítottak. Hogyan lehetne ezen változtatni, hogy egy idegsebészeti osztály, ha hasonló feltételeket kér működéséhez, mint például a zalai szívsebészet, azt meg is kapja?
Ideggyógyászati Szemle
Célkitűzés - A tremor leggyakrabban Parkinson-kór tünete vagy esszenciális. A már kialakult betegségekben a tremorok elkülönítése nem okoz gondot, a kezdeti stádiumban azonban a differenciálás nehéz lehet. A tremorok gyógyszeres kezelésének hatását csak műszerekkel lehet objektíven bizonyítani. Vizsgálatunk célja annak megítélése volt, hogy a CATSYS 2000 komplex klinikai tremorometriás módszer segítheti-e a különböző típusú tremorok elkülönítését. Módszer - A szerzők egészségesek (n=18), Parkinsonszindrómában szenvedő (n=39) és esszenciális tremoros (n=37) betegek tremorát, alternáló kéz- és ujjmozgásainak ritmusosságát és maximális frekvenciáját, az egyszerű reakcióidőt és a tartási instabilitást regisztrálták. Az adatokat digitális konvertálás után statisztikai módszerekkel elemezték. Eredmények - A tremor intenzitása, középfrekvenciája és frekvenciaeloszlása a vizsgált csoportokban jellegzetesen különbözött. Mindkét tremortípusban a ritmusos mozgásokban szignifikánsan romlott a kéz és az ujjak teljesítménye az egészségesekéhez képest. Következtetések - Az eredmények azt bizonyítják, hogy a tremorometriás vizsgálatokat minden esetben mindkét kézen el kell végezni, ugyanis a parkinsonos és az esszenciális tremor elkülönítésében a teljesítmények oldalkülönbsége döntő jelentőségű. A bemutatott rendszer objektíven méri a tremort, valamint a betegek motoros teljesítményét ritmusos mozgásokban. A vizsgálatok eredményei alapján a módszer segíti az esszenciális és a parkinsonos tremor elkülönítését, megítélhetővé teszi a betegség kórlefolyását és a terápia hatásosságát. A tremor és a mozgásteljesítmények többváltozós statisztikai elemzése lehetőséget nyújt a tremorgenezis tudományos vizsgálatára is.
Ideggyógyászati Szemle
A Chlamydia pneumoniae neve számos idegrendszeri megbetegedés okozójaként merült fel az utóbbi időben. Intracelluláris parazitaként és egyedi életciklusa révén az immunvédelmet könnyebben tudja megkerülni, és krónikusan perzisztál a szervezetben. Képes áthangolni a fertőzött sejtek működését és feltehetően autoimmun folyamatokat elindítani. Ezek a tulajdonságok patogenetikusak lehetnek olyan krónikus neurológiai kórképekben, mint a sclerosis multiplex, az atherosclerosis, a stroke, az Alzheimer-dementia és az arteritis temporalis. Az eddigi - sokszor ellentmondó - adatok értékelése a metodikai nehézségekkel együtt nem egyszerű. A kérdéskör klinikai jelentőségét az esetleges antibiotikumkezelés szükségessége tovább fokozza.
Ideggyógyászati Szemle
Egy általános modellt fejlesztünk ki a végtagmozgások szabályozására. A modell izomerőket és ízületi elfordulásokat határoz meg a mozgatóidegsejtektől érkező aktivitásminták függvényében. Az idegi impulzusok, az izomerők és a mozgás kinematikája közötti kapcsolat modellezése során figyelembe vesszük, hogy a generált mozgásmintát hogyan befolyásolják a mozgatóidegsejt-halmazok tüzelési frekvenciái, valamint az izom-csont rendszer biomechanikai tulajdonságai. Figyelembe vesszük továbbá a testrészek hosszát, inerciális tulajdonságait, az izmok tapadási helyét, az izomerő-izomhossz, az izomerőidegi ingerlőfrekvencia, az izomerő-izom összehúzódási kapcsolatokat és egy, a testsúly hatását szimuláló paramétert. Nagyszámú megoldás létezik arra, hogy egy adott ízületi elfordulást izomaktivitásokkal generáljunk. Ezt a problémát túlteljességnek nevezzük, és úgy közelítjük meg, hogy minden ízületet egy hajlító-feszítő izompárral szabályozunk, és a két izom közül egy adott pillanatban csak az egyik aktivált. Ezt feltéve fejlesztettünk egy inverz modellt, hogy meghatározzuk a mozgatóidegsejt-halmazok olyan ingerlőfrekvenciáit, amelyekkel előre megadott forgás jöhet létre minden ízületben. Tanulmányoztuk az inverz modellnek az érzékenységét az izomerő-izomhossz kapcsolat és a testtartás változására. A modell mozgatóidegsejt-halmazoktól eredő lehetséges ingerlőfrekvenciákat számított ki, amelyek olyan ízületi forgásokat generálnának, amilyeneket patkányok járása során mértek. A modellt alkalmazva összehasonlítottuk a mozgatóidegsejtaktivitás mintáit, amelyek két különböző hipotetikus izomerőizomhossz karakterisztika alkalmazásával adódtak. A modell megmutatta, hogy hogyan változna a motoros idegsejt aktivitása, ha az ízületi hajlásszögek jobban hajlítottak vagy feszítettek lettek volna a járás során.
Ideggyógyászati Szemle
[Bevezetés - A syncope definíció szerint agyi hipoperfúzió miatt bekövetkező rövid, átmeneti eszméletvesztés. Habár a syncope diagnózisa a kórtörténet adatain és az alapos kivizsgáláson alapul, az elektroencefalográfia (EEG) fontos eszköz a differenciáldiagnózisban. A tanulmány célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen diagnosztikai értéke van az EEG-nek syncope esetén. Módszerek - Retrospektív módon elemeztük 288, syncope diagnózissal 2014. január és 2016. január között a Cankiri Állami Kórház EEG-laborjába utalt beteg EEG-felvételét. Az EEG-felvételeket hat csoportba soroltuk: normál, epileptiform jel (csúcsok és éles hullámok), generalizált háttérlassulás, fokális lassulás, féltekei aszimmetriák, alacsony amplitúdójú szakaszok. Az EEG-ket nem és életkor alapján is csoportosítottuk. Eredmények - Összesen 288 beteg vett részt a vizsgálatban, 148 nő (51,4%) és 140 (48,6%) férfi. Az EEG-felvételek közül 203 (70,5%) volt normális, nyolc (2,8%) mutatott generalizált háttérlassulást, hét (2,4%) fokális lassú hullámokat. Epileptiform jel 13 betegnél (4,5%) jelentkezett. Féltekei aszimmetria 10 betegnél (3,5%) volt megfigyelhető, alacsony amplitúdójú szakaszok 47 betegnél (16,3%) jelentkeztek. Nem volt szignifikáns különbség a korcsoportok EEG-eredményei között (p = 0,3). Nem volt szignifikáns különbség az EEG-eredményekben nemek szerint sem (p = 0,2). Megbeszélés - Habár a syncope, az epilepszia és a nem epileptikus rohamok diagnózisa a klinikai megfigyeléseken alapul, a diagnózis felállításának továbbra is hasznos segítője az EEG.]
Hypertonia és Nephrologia
A tubuloglomerularis feedback (TGF) mechanizmus a vesemikrocirkuláció szabályozásának egyik alapvető folyamata. Ennek működése folyamán a macula densa érzékeli a tubularis ion- és folyadékterhelést és annak függvényében bonyolult folyamatot indít el a juxtaglomerularis apparátusban, melynek eredményeként változik a glomerularis filtráció, illetve következményesen a tubularis terhelés. A TGF aktiválódása során az extraglomerularis területen humorális jelátvitel történik. A jelátviteli anyag koncentrációja függ a területen az interstitialis folyadék mozgásától, melyet a nyomásviszonyoktól függő fenesztrált endotheliumon keresztüli folyadékmozgás alapvetően meghatároz. E folyamat eredményeként egy új, gyorsan működő, GFR-t szabályozó mechanizmus került leírásra.
Ideggyógyászati Szemle
A tudat és neuralis korrelációi az idegtudományok központi kérdését képezik. A tudatkutatás új eredményei felvetik, hogy a normál éber tudat feltétele az agy alapműködési hálózatának aktivitása, tagjainak koherens működése. A self (önmagunk) a tudat tárgya. A selffel kapcsolatos észlelési feladatok során az agy alapműködési hálózatának aktivitásfokozódását mutatták ki. A hálózat összeköttetései révén a selffel összefüggő értékelések egy polimodális integráció rendszerét képezhetik, a magasan integrált asszociatív információk finom feldolgozásában vesznek részt. A tudatosság szintje és a praecuneus aktivitás között szoros a kapcsolat. Természetesen (alvás), sérülés, vagy drogok hatására létrehozott módosult tudatállapotban a hálózat aktivitásváltozását mutatták ki. Az agy alapműködési hálózatának aktivitása a tudat neuralis korrelációja. A jövő kutatásainak lesz a feladata annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy a hálózat működése az okozója vagy csupán kísérője a humán tudat kialakulásának.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle
[A fluoxetint szedő Covid-19-pneumoniás betegeknek nagyobb a túlélési esélye: retrospektív, eset-kontrollos vizsgálat ]4.
5.
1.
3.
4.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás