Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 47

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁJUS 30.

Az akut és krónikus stressz hatása az Alzheimerkór patomechanizmusában szerepet játszó gének transzkripciójára

SÁNTHA Petra, PÁKÁSKI Magdolna, FAZEKAS Örsike, SZŰCS Szabina, FODOR Eszter Klára, KÁLMÁN János ifj., KÁLMÁN Sára, SZABÓ Gyula, JANKA Zoltán, KÁLMÁN János

Az akut és a krónikus stresszhatások jelentős mértékben hozzájárulnak a depresszió és a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór (AK) kialakulásához. Kutatásunk célja annak vizsgálata volt, hogy a stressz hogyan befolyásolja az AK patomechanizmusában szerepet játszó, illetve a szinaptikus plaszticitásban, a neurodegenerációs folyamatokban részt vevő β-aktin, amyloid prekurzor protein (APP) és a mitogénaktivált proteinkináz-1 enzim (MAPK-1) transzkripcióját patkányok agyában.... tovább »

Idegtudományok

2012. MÁRCIUS 26.

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Ideggyógyászati Szemle

2011. SZEPTEMBER 23.

A mély agyi stimuláció szerepe az epilepszia kezelésében

JANSZKY József, BALÁS István, KOVÁCS Norbert

A mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS) egyre nagyobb teret hódít az idegrendszeri betegségek kezelésében. Indikációs területe folyamatosan bővül, egyre több a széles körben elfogadott és „törzskönyvezett” eljárás, ahol véletlen besorolásos, többcentrumos, nemzetközi vizsgálat is alátámasztotta a DBS hatékonyságát egyes betegségekben. Az utóbbi időben számos olyan agyi struktúrát („célpontot”) próbáltak keresni, melynek stimulációja gátolja az epilepsziás rohamokat. Mind ez idáig... tovább »

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 29.

Új megközelítés az Alzheimer-kór elleni küzdelemben

A betegség kialakulásának öt éves késleltetése felére csökkentené a kapcsolódó egészségügyi kiadásokat, s ha csupán egyetlen évet sikerülne késleltetni a betegség progresszióját, akkor 10 százalékkal csökkenne a betegségben szenvedő páciensek száma.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az új idegsejtek kulcsfontosságúak a stressztűréshez

Texasi kutatók új eredményei megmagyarázhatják, miért fogékonyabbak a stresszre egyes emberek mint mások.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Tények és értelmezések az agykutatás terén

A „neurománia” gondját lassan mind többen érzik a humán tudományok terén.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Hogyan is érzel a mamád iránt? A korai élmények epigenetikája

Összefüggést találtak a gyermekkori súlyos bántalmazás vagy elhanyagolás és egy glükokortikoid-receptor megváltozott expressziója, génjének inaktiválódása között öngyilkosok hippocampusát vizsgálva. Ez a receptor felelős a tartós stressz miatti fokozott kortizoltermelődés korlátozásáért.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

A vágy illata

A férfiak verejtéke alapján a nők meg tudják állapítani, ha valaki vonzódik hozzájuk.

Egészségpolitika

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyors képfeldolgozás az Alzheimer-kór diagnosztizálására

Az új módszer MR-képek automatikus, néhány percet igénylő elemzésével képes az Alzheimer-kór diagnosztizálására. A módszer pontossága összevethető a képzett szakemberek által végzett manuális mérésekével, amelyeket jelenleg a legmegbízhatóbbaknak tartanak a betegség diagnosztizálására. A finnországi VTT Technical Research Centre által kifejlesztett pontos és gyors elemzési módszer kiválóan alkalmas a klinikai használatra.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az apa-utód kötődéshez testi kontaktus szükséges

Az újszülött utódokkal való fizikai kontaktus hatására az egérapákban új idegsejtek keletkeznek, és tartós emléknyomok keletkeznek az utódról - olvasható a Nature Neuroscience legutóbbi számában.