Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

AZ A HULLÁM DIAGNOSZTIKAI JELENTŐSÉGE: AXONO-AXONALIS REFLEX VAGY EPHAPSIS?

KÓMÁR József

A szerző alkoholos polyneuropathiában szenvedő 30 beteg közül 5 esetében észlelt A hullámot. Saját tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján megállapítja, hogy a hullámnak nincsen önálló diagnosztikai jelentősége, igen fontos viszont az egyéb késői hullámoktól történő elkülönítése.

HUN 1995;48(3-4)

Ideggyógyászati Szemle

1994. MÁRCIUS 20.

Absence rohamok elektroenkefalográfiás tüskehullámmintáinak amplitúdómapping elemzése

CLEMENS Béla

17 beteg absence-rohamokkal járó generalizált tüskehullám (GSW) mintáiban a tüske- és hullámkomponensek topográfiai viszonyait elemezték a szerzők az úgynevezett amplitúdómapping (AM) módszerrel. Eredményeik szerint a tüske- és a hullámkomponens többféle típusos potenciálmegoszlást mutathat a skalpon. Az A (anterior) típusú tüske frontális, a most leírt P (posterior) típusú tüske hátsó területi negativitást mutat a tüske csúcsánál. Vannak szabálytalan tüskecsúcs-mapek is. Az A típusú mapek jellegzetesen módosulhatnak a GSW-minta során. A hullám csúcsán is kétféle, mediális (M) és laterális (L) maximumú lehet a potenciálmező. A domináns tüskecsúcs-map típus, a tüskekonfigurációk egymásutánja a rohamokban, valamint a hullám csúcsának AM-képe jellemző a betegre. Úgy tűnik, az AM adatok párhuzamba állíthatók egyes klinikai paraméterekkel. Az A tüske és L hullám kombinációját inkább ,,típusos" vonásokat mutató absence-betegeknél találtuk. Ezzel szemben az erősen változó tüskemapek és a M típusú hullám együttese malignusabb evolúciót mutató betegeknél fordult elő.

HUN 1994;47(03-04)

Lege Artis Medicinae

1993. ÁPRILIS 28.

Vállalkozni vagy nem vállalkozni... Ez itt a kérdés?

GYENES Géza

Vad, zivataros éj dühöngött az Új Hebridák délnyugati partjain. A komor sziklák dacolva állták a tenger meg-megújuló rohamát, elveszve időnként a sötéten tajtékzó hullám hegyek között. Történetünk szempontjából a fentiek egyéb ként nem bírtak különösebb jelentőséggel, mivel történetünk nem az Új Hebridák délnyugati partjain, hanem Magyarországon játszódott, bár igaz ami igaz, a jelzett időben ott sem voltak valami túl jók az időjárási viszonyok.

HUN 1993;3(04)

Ideggyógyászati Szemle

1993. MÁRCIUS 20.

Az agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálat helye a vertebrobasilaris keringészavar diagnosztikájában

MOGYORÓS Ilona

A szerző az akusztikus kiváltott potenciál diagnosztikus értékét vetette össze más vizsgálati módszerekkel. 151, vertebrobasilaris keringészavar tüneteit mutató betegnél agytörzsi akusztikus kiváltott potenciál vizsgálatot végzett. A betegeket a klinikai tünetek tartama alapján 3 csoportba sorolta. 85 transiens ischaemiás attack (TIA) miatt felvételre kerülő, 31, három héten belül rendeződő ischaemiás tüneteket mutató beteget, illetve 35, három héten túl még tüneteket mutató beteget vizsgált. Az akusztikus kiváltott válasz 49,3%-ban talált megnövekedett latencia és interpeak latancia idő értéket. A TIA-s csoporton belül külön vizsgálva azokat a betegeket, akik közvetlenül rosszullétüket követően kerültek felvételre, az agytörzsi kiváltott válasz 45,8%-ban volt kóros. A leggyakoribb eltérés az I., III. hullám latencia idő megnövekedése, illetve az I-III., l-V. hullám interpeak latencia idő meghosszabbodása volt. A második és harmadik betegcsoportban az otoneurológiai vizsgálat gyakrabban mutatott agytörzsi funkciózavart a kiváltott válasznál (54%, 12%; illetve 43%, 20,4%). A komputer tomográfia igazi segítséget csak a krónikus esetekben jelent, míg a TIA-s csoportban 3,6%-ban mutatott agytörzsi hypodensitast, addig a 3 héten túl is még tünetekkel bíró csoportban 17,3%-ban jelzett eltérést. Az akusztikus kiváltott válasz vizsgálat az akut ischaemiás történések kimutatásában a legérzékenyebb vizsgálati módszer.

HUN 1993;46(03-04)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Vizuálisan és akusztikusan kiváltott P300-as hullám vizsgálata demens és nem demens Parkinson-szindrómás betegekben

MOGYORÓS Ilona, SZOMBATHELYI Éva

Parkinson-szindrómában a motoros tünetek mellett a szellemi hanyatlás jelei is előfordulnak. A szerzők arra keresték a választ, hogy a társuló kognitív funkciózavar milyen össze függést mutat a betegség klinikai paramétereivel. 75, véletlenszerűen kiválasztott 60 évnél fiatalabb Parkinson-szindrómás beteget neuropszichológiai vizsgálattal (Wechsler, Hunt, Mini Mentel State teszt) demens és nem demens betegcsoportba osztották. A kognitív funkciózavarra specifikusnak tartott, vizuális és akusztikus ingerrel nyert P 300-as hullám latentia-idő változását vizsgálták a betegségtartam, szubsztituciós idő, a klinikai forma és súlyosság függvényében. A kognitív funkciózavart mutató csoportban szignifikánsan megnövekedett a P 300-as hullám latentia-ideje. A klinikai jellemzőket tekintve a demens csoportban a betegségtartam, a levodopa szubsztitúció ideje hosszabb, az akuneticus-rigid formát mutató betegek aránya nagyobb volt a nem demens csoporthoz képest. A fiatalkori Parkinson-szindrómás betegek jelentős részénél a motoros tünetek mellett korán kialakulnak kognitív funkciózavar jelei. A P 300-as hullám vizsgálata segít e betegek elkülönítésében és ezáltal a megfelelő terápia megválasztásában.

HUN 1992;2(04)

Ideggyógyászati Szemle

1990. JÚNIUS 01.

A vizuális kiváltott válasz keletkezéséről

DR CZOPF József

Amikor fényinger éri a retinát, létrejön az elektroretinogram (=ERG). Nagy feszültségű, 3 fázisú válasz: az első hullám az 1 ms latenciával megjelenő korai receptor potenciál (early receptor potential=ERP), mely negatív hullám a receptorok külső szegmentumában keletkezik.

HUN 1990;43(06)

Ideggyógyászati Szemle

1989. ÁPRILIS 01.

Jansky-Bielschowsky típusú késői infantilis neuronális ceroid lipofuscinosis elektrophysiológiai jellemzői

KALMANCHEY R., FARKAS A., SISKA E., SÓLYOM A., NEUWIRTH M., PRINCZINGER A., HAJMÁSI Zs.

A szerzők egy késői infantilis (Jansky-Bielschowsky) típusú NCL-ben szenvedő leánygyermek esetét ismertetik a jellegzetes elektrophysiológiai eltérésekkel: generalizált tüske-hullám mintájú görcsjelek az EEG-ben, lassú frekvenciájú fényingerlésnél frekvenciakövetés, kórosan nagy amlitúdójú vizuális kiváltott potenciál és károsodott elektroretinogram. Ezek mellett normális agytörzsi acusticus kiváltott potenciálok voltak regisztrálhatók.

HUN 1989;42(04)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

EEG és az agytörzsi kiváltott válasz (BERA) vizsgálatok jelentősége hátsó koponyagödri térfoglaló folyamatoknál

DR ZOLTAY Gábor, DR CZIBULKA Ágnes, DR PYTEL József, DR BAUER Miklós, DR KELLÉNYI Lóránt

A szerzők hátsó koponyagödri térfoglalás során elvégzett 73 EEG és 50 BERA vizsgálatról számolnak be. A beteganyagot 3 csoportra osztották a tumor lokalizációja és az elektrogenesisben részt vevő struktúrák egymáshoz való viszonya alapján: kisagy féltekei tumorok, középvonali tumorok, kisagy-hidszögleti tumorok. Az EEG vizsgálatokkal 79 %-ban kaptak kóros elektromos tevékenységet műtéttel, ill. kórbonctani vizsgálatokkal igazolt hátsó scala tumorokban. Az EEG abnormitások gyakorisága összefüggésben volt a tünetek megjelenésének időpontjával, ill. az idegrendszeri tünetek súlyosságával a kisagy féltekei tumoroknál. BERA vizsgálatokkal a laesio pontosabb lokalizációját, ill. az agytörzs struktúrák érintettségének mértékére vonatkozóan nyertek adatot minden esetben, kivéve egy alkalommal, mely szövettanilag nem bizonyult tumornak. A kisagy féltekei tumorokban az V. hullám latencianövekedést, ill. az I.—V. IPLeltérés; középvonali tumoroknál az V. hullám latencianövekedést, az I.—V. IPL növekedést és bilaterális eltéréseket; míg a kisagy-hidszögleti tumoroknál az egyes hullámok successiv hiányát találták a legjellemzőbb változásoknak a kiváltott válaszok értékelése során. Az EEG és BERA vizsgálatok segítséget nyújtanak az agytörzsi működészavar felismerésében, de annak megállapítására, hogy a talált elváltozások hátterében tumor, vérzés, énnalformatio, gyulladás, vagy degenerativ folyamat áll-e, egyéb vizsgálatok is szükségesek.

HUN 1988;41(09)

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

Tapasztalataink az EEG reaktivitás kvantitatív elemzésével II. Periódus és amplitúdó analízis

JÁRDÁNHÁZY Tamás, ŐRI Zsolt

Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a periódus és amplitúdó analízis segítségével az ingerléssel előidézett kétféle — szinkronizációs és deszinkronizációs — háttér-aktivitás változások megkülönböztethetők egymástól, de ezen eljárás nem ad olyan pontos felvilágosítást a történések részleteiről, mint a korábban – ugyanezen anyagon elvégzett — spektrál analízis. Ezzel a módszerrel is a kétféle reakció elkülönítésére legjobban felhasználható változásokat a téta és alfa sávban találtuk; a szinkronizációs választ az ezekben a sávokban észlelhető hullám összterület növekedéssel lehetett jellemezni, de ez az eljárás - technikai sajátosságaiból adódó korlátai miatt – nem tükrözte eléggé az alap ritmusra szuperponált gyorsabb elemeket és ez a béta sáv változásainak nem kielégítő észleléséhez vezetett. Véleményünk szerint ezzel lehet magyarázni azt a tényt is, hogy periódus és amplitúdó analízissel nyert paramétereink diszkriminancia analízis után történt reklasszifikációja során lényegesen több szinkronizációs válasz került vizuális minősítéssel nem egyezően - azaz helytelenül — felismerésre.

HUN 1985;38(12)

Ideggyógyászati Szemle

1984. NOVEMBER 01.

Az archikortikális EEG celluláris genezise

RUZSÁKI György

A hippokampális EEG különböző mintái és a fiziológiailag azonosított sejttípusok közti viszonyt vizsgáltuk instrumentális feladatra tanított patkányokban. A sejtek izolációja és az EEG mélység szerinti analízise mozgatható mikroelektródával történt. Spektrális és korrelációs módszerekkel becsültük a sejtek ritmicitását, a viselkedéssel való összefüggéseit, valamint a sejtkisülés és az EEG hullám fázisa közti viszonyt.

HUN 1984;37(11)