Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A gyógyszergyártóknak a megszorításokra adott javaslatai

A kormány behívta az összes Magyarországon jelen lévő gyógyszergyártó cég képviseletét, a gyógyszer nagykereskedők egyesületeit, az egészségügyi szakmai kamarákat és a betegszervezeteket és ismertette, milyen elvonásokat léptet hatályba a gyógyszergyártó cégek felé. Majd néhány nap határidőt kaptak a behívottak, hogy reagáljanak a kormányzati tervekre, dolgozzák ki elképzeléseiket. A gyógyszergyártó cégek képviselőit kértük, mondják el javaslataikat, melyeket a megszorításokra dolgoztak ki.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Bejelentések az egészségügyi bizottság ülésén

Nem vezetik be július elsejétől az új minimumfeltételeket, nem szűnik meg az orvosok részmunkaidős közreműködői szerződéses alkalmazása, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) online vényellenőrzési rendszere sem válik élessé a jövő hónaptól a patikákban – jelentette be Cserháti Péter a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának helyettes szakállamtitkára a Parlament egészségügyi bizottságának ülésén. Ezzel több, a működést hátráltató gátat emeltek ki a rendszerből.

HUN

Lege Artis Medicinae

2003. JANUÁR 20.

A gyógyszerellátás mint örök egészségügyi és társadalmi probléma

KERPEL-FRONIUS Sándor

A gyógyszerellátás kérdése a világon mindenütt a társadalom egyik vezetõ problémájává vált. Hazánkban például 2001-ben 295,4 milliárd forintot költöttek gyógyszerre. Az egészségügyi kiadások 19,6%-át fordították a gyógyszerek tb-támogatására, ami az összes gyógyszerkiadás 60,6%-át fedezte.

HUN 2003;13(01)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

A gyulladásos betegségek epidemiológiája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1963-1992

NAGY György, ÚJSZÁSZI László, JUHÁSZ László, MINIK Károly

A szerzők a gyulladásos bélbetegségek epidemiológiai adatainak, a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség klinikai sajátságainak 3 évtized alatt történt változásait vizsgálták a 800 000 lakosú Borsod Abaúj-Zemplén megyében. A megye valamennyi kórházából folyamatosan gyűjtötték a gyulladásos bélbetegségben szenvedők adatait. Egységes diagnosztikus kritériumok alkalmazásával, intézetükben végzett endoszkópos konzultatív szaktanácsadás, gyógyszerellátás és gondozás biztosítása révén rendszeresen feldolgozták, összesítették a betegek adatait. Vizsgálták életkori és nemi megoszlásukat, a folyamat anatómiai kiterjedését, kórlefolyását, súlyosságának mértékét, bizonyos urbanizációs és etnikai szempontokat, a familiáris előfordulás és a malignus transzformáció kérdését. Az 1963 és 1992 közötti időszakban a szerzők Borsod-Abaúj-Zemplén megye kórházainak betegei között 913 gyulladásos bélbetegségben szenvedőt regisztráltak. Az első két évtizedben 488 colitis ulcerosa kapcsán az incidenciát 3,1-nek, a harmadikban 3,6/100.000 fő/évnek találták. Az első két évtizedben összesen 69, a harmadikban 78 Crohn-beteget identifikáltak. Az ileocolonalis Crohn betegség incidenciája ily módon 0,43-ról 1,00/ 100.000 fő/évre emelkedett. Három évtized leforgása alatt a colitis ulcerosa klinikai megnyilvánulási formái tekintetében nem találtak szignifikáns változást, míg a Crohn-betegség, főként a vastagbélre lokalizálódó forma – talán a kolonoszkópia terjedésével összefüggésben is - egyértelmű szaporodást mutat. Növekszik a gyulladásos bélbetegek száma a cigánylakosság körében is, de az incidencia még így is csak fele a régióban várható számított értéknek. A gyulladásos bélbetegségek familiáris halmozódását 15 beteg családjában észlelték. 766 colitis ulcerosás betegben 8, 147 Crohn betegben 2 malignus átalakulást találtak.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1991. JANUÁR 12.

Reform Rovat

AJKAY Zoltán, OROSZ Éva, MATEJKA Zsuzsanna

Reformváltás vagy rendszerváltozás?; Megjegyzések az egészségügy reformjáról; Napirenden a gyógyszerellátás privatizációja;

HUN 1991;1(01)