Nem vezetik be július elsejétől az új minimumfeltételeket, nem szűnik meg az orvosok részmunkaidős közreműködői szerződéses alkalmazása, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) online vényellenőrzési rendszere sem válik élessé a jövő hónaptól a patikákban – jelentette be Cserháti Péter a Nemzeti Erőforrások Minisztériumának helyettes szakállamtitkára a Parlament egészségügyi bizottságának ülésén. Ezzel több, a működést hátráltató gátat emeltek ki a rendszerből. A grémium Szócska Miklóst, az egészségügyért felelős szakállamtitkárt hallgatta meg, aki itt mutatta be helyetteseit, Páva Hanna jogászt – aki korábban szociális területen már tevékenykedett az államigazgatásban, és Cserháti Pétert, aki orvosi pályáját hagyta el a közigazgatásért. Szócska Miklós, ahogyan korábbi nyilatkozataiban is, ismételten azt hangsúlyozta, partnerségi alapon kívánják átalakítani az egészségügyet, annak minden résztvevőjét bevonva a változások előkészítésébe. A korábbi, erőszakos adminisztratív intézkedések helyett közmegegyezéssel kívánnak dolgozni. A cél az lenne, hogy a hazai egészségügyi közkiadásokat, amelyek jelenleg a GDP 3,6%-át teszik ki, legalább a Visegrádi Együttmőködés többi országának 6%-os szintjére emeljék. Az ellátórendszer jelenleg a fenntarthatóság peremén áll, emberi erőforrás krízis jellemzi, és teljes a káosz a nyilvántartásokban, nem lehet pontosan tudni, hogy mely területeken hány ember dolgozik. A tárca az alap- és a járóbeteg-ellátás erősítésével tehermentesítené a kórházakat, az ellátásszervezésben pedig markáns szerepet vállalna az állam. Mivel a közigazgatási reform elmaradt, így az egészségügyi ellátást sem lehet regionális alapon megszervezni. Az egészségügyi vezetés ezért organikus területi egységekben gondolkodik majd, a helyi viszonyok figyelembevételével. Kérdésekre válaszolva Szócska ismét hangsúlyozta, a lopakodó privatizációt ki kell zárni az ágazatból, meghatározott keretek között azonban kaphat szerepet a magántőke is. A kórházak adósságának rendezése függ a jövőbeni gazdasági stratégiai tervtől, ami korábban hiányzott az ágazatból. Természetesen szóba kerülhet az intézmények konszolidációja, ám a korábban jól gazdálkodó kórházak ennek nem láthatják kárát. Ugyanakkor elmondta azt is, nem minden esetben kapnak tiszta jelentéseket a kórházak adósságairól. Szócska Miklós arról is beszámolt, hogy nem csak a rezidensek képviselőivel folytatnak folyamatos egyeztetéseket. Tárgyalóasztalhoz ültek a gyógyszerkereskedőkkel, és a gyógyszerészeti kamarával is, a gyógyszerellátás helyzetének mielőbbi rendezése érdekében. A szakállamtitkár kijelentette, a jelenlegi népegészségügyi rendszernek nagy felelőssége van abban, hogy ma Magyarországon ennyire rossz állapotban van az egészségügy, ezért a mostani rendszer javítgatása helyett több haszna van a földig bontásnak, onnan kezdve az újraépítést. Ezen a területen tehát radikális intézkedések várhatóak. Cserháti Péter, helyettes szakállamtitkár szerint a betegellátást veszélyeztetné, ha életbe lépne az új minimumfeltételekre vonatkozó törvény. A kórházak jelenlegi gazdasági helyzete nem teszi lehetővé a hiányzó szakszemélyzet és eszközök pótlását. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya