Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 170
Idegtudományok
2019. JÚLIUS 01.
Humán agyi organoidok
A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.
Klinikum
2019. ÁPRILIS 24.
Candida auris: egy új fungális patogén
Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.
Klinikai Onkológia
2019. FEBRUÁR 20.
Az áttétes colorectalis rák molekuláris altípusai és a terápiás döntések fejlődése
A colorectalis ráknak (CRC) klinikailag igen jelentős molekuláris heterogenitása van, amely különböző szinteken jelentkezik: a genomikában, az epigenomikában, a transzkripcióban és a mikrokörnyezetben. A karcinogenezis során szerzett genomikus történések hajtják („drive”) áttétes helyzetben a rák progresszióját. Például a KRAS- és az NRAS-mutációk jelzik azokat a daganatsejt-populációkat, amelyek refrakterek az EGFR monoklonális antitestekre, a BRAFV600E-mutációt hordozók viszont rosszabb kimenetelre számíthatnak a standard kezelések és a kombinált célzott kezelések mellett, míg a HER2-amplifi káció arra utal, hogy a daganat különlegesen érzékeny egy kettős HER2-blokáddal szemben. A többszörös, ritka géneltérések által hajtott EGFR monoklonális antitestek elleni rezisztencia jelentős átfedésben van a primer, valamint a szerzett rezisztencia mechanizmusában a klónszelekciós folyamat során. Ebben a tekintetben refrakter esetekben a keringő tumor-DNS szekvenciális vizsgálata vezethet gyógyszerek kifejlesztéséhez. A ritka kinázfúziós események és a DNS-károsodás utáni repair-ben részt vevő gének komplex eltéréseit is leírták, amelyek a célzott kezelések targetjei lehetnek. Másrészt a transzkripció szubtípusai és a jelátviteli utak aktivációs jelei szintén prognosztikai és potenciálisan prediktív értékkel bírnak áttétes colorectalis rákban. Ezek a jelek a stromalis sejtek és az immunkörnyezeti sejtek, valamint a daganatsejtek közötti interakciókat jelzik. Például a mikroszatellita-instabilitást mutató (MSI) vagy a POLE ultramutáns CRC-daganatsejtek különlegesen érzékenyek az immunellenőrzőpont-gátlókra, míg az olyan mesenchymalis fenotípusú daganatok, amelyeket az immunszuppresszív molekulák aktivációja jellemez, jó tárgyai lehetnek egy új immunterápiás kombináció kialakítására. Ebben a cikkben átnézzük az áttétes CRC-ben kimutatott, célzott terápiára alkalmas onkogéneltéréseket és -szignatúrákat, valamint tárgyaljuk az új molekuláris diagnosztikus próbák klinikai alkalmazásának lehetőségeit.
Klinikai Onkológia
2019. FEBRUÁR 20.
A mesterséges intelligencia szerepe a precíziós medicinában
A gyakorló orvoslás lényege, hogy a lehető legtöbb adatot tudjunk meg a beteg állapotáról, és ezek alapján döntsünk. Az orvosnak bíznia kell a saját gyakorlatában, ítélőképességében és a problémamegoldó képességében, mivel csak kezdetleges eszközök és korlátozott lehetőségek állnak rendelkezésére. A digitális egészségnek nevezett kulturális átalakulással a „disruptive” technológiák révén fejlett módszerek keletkeztek, amelyek nemcsak a professzionális személyzet, hanem a betegek számára is hozzáférhetőek. Ezek a technológiák, mint a genomika, a biotechnológia, a betegek által hordható szenzorok vagy a mesterséges intelligencia (AI) fokozatosan három fontos irányba vezettek. Az egyik a beteg meggyógyítása, a második a részletes elemzéshez szükséges adatok beszerzése és a harmadik a precíziós orvoslás alapjainak megteremtése. A gyógyítás rohamos fejlődése ellenére a betegek néhány azonos fizikai jellemzőjére alapozva még mindig ugyanolyan orvosi döntések születtek, de az orvoslás végül a prevenció, a perszonalizáció és a precízió felé mozdult el. Ebben az irányváltásban és kulturális átalakításban az AI-technológia a mindennapi gyakorlatban alkalmazható kulcsszerepet tölt be.
Egészségpolitika
2019. FEBRUÁR 20.
Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon
Annak ellenére, hogy Magyarország mindig is az egyik legkedveltebb és legmegbízhatóbb klinikai vizsgálati hely volt mind a régióban, mind az Európai Unióban, az elmúlt négy évben ötödével csökkent hazánkban a gyógyszervizsgálatok száma. Ezt csak fokozhatja a 2020-tól életbe lépő egységes uniós szabályozás, amely a mi eddigi gyakorlatunkat vette alapul. A tendencia nemcsak a betegek számára, de nemzetgazdasági szempontból is komoly veszteséget jelent. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) széleskörű kormányzati együttműködést és hatékony lépéseket sürget a tendencia megfordításáért.
Klinikai Onkológia
2018. DECEMBER 10.
Új generációs szekvenálás diagnosztikai felhasználása az onkológiában
Napjainkban az információ az egyik legnagyobb kincs, alkalmas a meglévő tudás rögzítésére és használata, elemzése a fejlődés alapja. A természetben, az élő rendszerek - és a vírusok - szintjén is kialakult az információ megőrzésének biokémiai módja. A lineáris kódolás olyan makromolekulákat igényel, amelyek képesek megszámolható változattal rendelkező építőegységekből kombinációsorozatokat rögzíteni. Ezeket szoktuk lineáris információhordozó makromolekuláknak is nevezni. Ilyen láncok például a fehérjék és a nukleinsavak. Az onkológia területén kiemelten fontos a tumorsejtek genetikailag kódolt képességeinek meghatározása és elemzése. A tumort alkotó klónok genomjában lévő öröklött vagy szerzett eltérésekhez kapcsolható funkciók teszik lehetővé az ilyen sejtek túlélését, de egyben feltárják a támadható mechanizmusokat és azok kiemelt pontjait is. Az új generációs szekvenálás onkodiagnosztikai felhasználása leggyakrabban a tumorkialakulással és túléléssel kapcsolható génkészlet vizsgálatára terjed ki. Ez a kialakult panel ezzel a technológiával elég fejlett ahhoz, hogy bekerüljön a rutindiagnosztikába, de kiemelten fontos az in vitro diagnosztikai (IVD) feltételrendszer minőségi és standardizációs követelményeinek a biztosítása.
Ideggyógyászati Szemle
2018. JÚLIUS 30.
[Az izocitrát-dehidrogenáz-mutációk szerepe a glioblastoma biológiájában és a terápiás döntéshozatalban]
[Az onkogenezis sorozatos szomatikus mutációk felhalmozódásához köthető. Számos daganat esetében megtörtént a genomikai háttér átfogó elemzése, és a glioblastoma az elsők között volt.]
Klinikai Onkológia
2018. MÁJUS 10.
Fúziók szolid tumorokban
A genetikai fúziók a genomikai átrendeződés következtében alakulnak ki. Ide tartozik a kromoszomális inverzió, az interstitialis deletio, az amplifikáció vagy a transzlokáció. Mindezek képesek befolyásolni a daganatok keletkezését és progresszióját. A fúziókat először hematológiai tumorokon mutatták ki (például BCR-ABL), de megjelentek szolid tumorokban is, a technikák függvényében. Nagy érzékenységű szekvenátorral nyert adatokból kiderült, hogy fúziók ritkán fordulnak elő, ezen belül is kevés az onkogénként viselkedők aránya, a többi passenger, ami magyarázza a fals pozitív esetek nagy számát. Néhány fúzió, mint driver mutáció, terápiás célpontként való alkalmazását (ALK, ROS1, PDGFB) engedélyezte az FDA. Mint más célpontok kezelésénél, rezisztencia alakulhat ki, amelyet második és harmadik generációs szerekkel próbálnak meg kivédeni.
Hírvilág
2018. ÁPRILIS 04.
Az evolúció első évmilliárdjainak megismerését segíti magyar kutatók módszere
A földi evolúció első évmilliárdjainak megismerését segítheti magyar kutatók új módszere, amely az örökítőanyag fajok közti átadására épül - közölte a Magyar Tudományos Akadém
Hírvilág
2018. MÁRCIUS 19.
Széchényi díjatt kapott Kásler Miklós
Rendkívül megtisztelő a kitüntetés, hiszen Széchenyi Istvánról kapta a nevét, aki történelmünk folyamán talán a legtöbbet tette a magyarságért - mondta el az MTI-nek Kásler Miklós onkológus
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.