Egészségpolitika

Folyamatosan csökken klinikai vizsgálatok száma Magyarországon

2019. FEBRUÁR 20.

Annak ellenére, hogy Magyarország mindig is az egyik legkedveltebb és legmegbízhatóbb klinikai vizsgálati hely volt mind a régióban, mind az Európai Unióban, az elmúlt négy évben ötödével csökkent hazánkban a gyógyszervizsgálatok száma. Ezt csak fokozhatja a 2020-tól életbe lépő egységes uniós szabályozás, amely a mi eddigi gyakorlatunkat vette alapul. A tendencia nemcsak a betegek számára, de nemzetgazdasági szempontból is komoly veszteséget jelent. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) széleskörű kormányzati együttműködést és hatékony lépéseket sürget a tendencia megfordításáért.

„Még nincs vészhelyzet, de lépni kell! Eddig is érzékeltük a tendenciát, de most a legfrissebb hivatalos adatok alá is támasztják ezt. Az elmúlt négy évben 18 százalékkal csökkentek az új klinikai vizsgálatok engedélyezésére benyújtott kérelmek, de a jóváhagyott vizsgálatok száma is visszaesett: míg 2015-ben 337 vizsgálat, tavaly már csak 290 vizsgálat kapott zöld utat. Ez viszont nem azért van, mert világszinten kevesebb kutatás folyna, csupán azok a régión belül máshová kerülnek. Ennek oka nyilván többrétű, de az egyértelmű: a korábbi versenyelőnyünk az egységesítéssel elveszett, így új, attraktív lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy a folyamatot visszafordítsuk”—fogalmazott dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója, aki szerint számításaik szerint hatékony kormányzati intézkedésekkel nemhogy megfordítani, de akár 20-30 százalékkal növelni is lehetne a vizsgálatok számát, ami a nemzetgazdaságnak évi 20-30 milliárd forint többletbevételt is jelenthet.

„Miután ez a terület 100 milliárdos értéket hoz az ország számára, több, mint 20 ezer ember vesz részt ezekben a vizsgálatokban és nyer akár életesélyt, vagy jobb életminőséget, mindenkinek érdeke, hogy visszafordítsuk ezt a trendet. Az engedélyezés rugalmassága és gyorsasága, valamint az egészségügyi szakemberek felkészültsége mind olyan tényezők, melyek hozzájárultak hazánk élvonalbeli pozíciójához, azonban a versenyelőny megtartása további lépéseket kíván. A szakmai és szabályozási környezet volt eddig is az, ami vonzó volt a gyógyszergyártóknak. Ennek megerősítése mellett viszont kellenek olyan lépések, amelyek újra versenyelőnyt hoznak hazánk számára. A befektetéseket ösztönző jogi és pénzügyi környezet, az innováció elismerése a hazai gyógyszer-finanszírozásban, például azzal, hogy a klinikai vizsgálatok költségeit kutatás-fejlesztési ráfordításként lehetne elszámolni és a gyógyszeripari különadókból levonni azt. A klinikai kutatásokhoz szükséges szakmai kompetenciák, rendszertámogató megoldások beépítése az orvosképzésbe és az ellátórendszerbe mind-mind jelentősen megerősítheti hazánk versenyképességét. Mindezek mellett az AIPM szerint fontos lenne az intézményi feltételrendszer egységesítése, az egészségügyi informatikai háttér, az oktatás, orvosképzés fejlesztése, valamint egy központi, kereshető adatbázis létrehozása”—hozott konkrét javaslatokat az igazgató. A háttérbeszélgetésen Prof. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója többek között abban látta a megoldást, ha az egységes platformon és informatikai rendszerben összegyűjtött kutatási adatok állnának a rendelkezésünkre, amelyek jelentősen növelnék hazánk vonzerejét a fokozódó nemzetközi versenyben.

„Kell, hogy legyenek élő és használható betegregiszterek. Ez egy olyan versenyelőnyt jelenthet az országnak, amellyel valóban nehéz lesz felvenni a versenyt. Egyébként a vizsgálatokon kívül ez a gyógyítás és a finanszírozás szempontjából is óriási segítséget jelentene. Viszont maguk a klinikai vizsgálatok is, hiszen ezeknek köszönhetően jut nagyon sok beteg a legkorszerűbb és legdrágább készítményekhez, még a kutatások lezárulta után is. Gond viszont ma, hogy az esetek 80 százalékában nem tudunk időben betegeket bevonni, emiatt a vizsgálatok harmada lezárul. A betegek csak az orvosoktól kapnak információt ezekről, így ha maga a doktor nem is tud róla, esély sincs a bevonásukra. Nemzetközi szinten, angol nyelven persze már ők is rákereshetnek, de fontos lenne biztosítani egy olyan adatbázist, ami mindenki számára elérhető, betegregiszterekkel és mesterséges intelligencia alkalmazásával. Fontos lenne az ebben közreműködő személyzet képzése, a közvetlen kapcsolat a betegekkel”—mondta Dr. Molnár Mária Judit.

„A klinikai kutatások jelenleg a legmodernebb, kimagasló hozzáadott-értékű innovációkat foglalják magukban: míg korábban a gyógyszeripar jellemzően a népbetegségek kezelésére és a kémiai hatóanyagok fejlesztésére fókuszált, mára jellemzően a genetikai hátteret figyelembe vevő, személyre szabott készítmények fejlesztése zajlik. A Magyarországra kerülő új klinikai gyógyszervizsgálatok túlnyomó részét az innovatív gyógyszercégek finanszírozzák, melyek jellemzően árbevételük 10-20 százalékát költik gyógyszerfejlesztésre. Ugyan erről nem sokat hallunk, de a gyógyszeripar háromszor annyit költ kutatás-fejlesztésre hazánkban, mint a húzóágazatnak számító autóipar, az IT szektor költéséhez képest pedig négyszeresét. Én azt látom, hogy nagyon fontos lenne a betegek információhoz jutása, megismerjék mit is adnak, és hogyan folynak ezek a vizsgálatok. Probléma viszont, hogy egyenetlen országos és regionális szinten a vizsgálóhelyek eloszlása, illetve értékes szakembereket veszítünk el az elvándorlás, illetve amiatt, hogy az idősödő korú szakembereknek nincs utánpótlása”—emelte ki dr. Kiss Árpád, az AIPM Klinikai munkacsoportjának vezetője, a Janssen-Cilag klinikai kutatási igazgatója.

A gyógyszerfejlesztési vizsgálatokban évente mintegy 20 000 magyar beteg vesz részt, a kutatások több ezer magasan képzett szakember itthoni foglalkoztatásához és szaktudásának folyamatos növeléséhez járulnak hozzá. Egy gyakorló orvos számára a klinikai vizsgálatokban való részvétel komoly szakmai fejlődési lehetőség. Az ország jelentős szerepvállalása a klinikai kutatások terén azonban mégis annak a több tízezer magyar betegnek a legnagyobb érték, akiknek a legmodernebb kezeléseket és egy élhetőbb élet reményét teszik elérhetővé ezek a kezelések. Mindezt úgy, hogy az ingyenes gyógyszerek és vizsgálatok a költségvetés számára is milliárdokban mérhető könnyebbséget jelentenek évente.

Kun J. Viktória
eLitMed.hu
2019. 02. 20.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Egészségpolitika

Gyerekek és gyermekeket várók, tervezők – szabad-e oltani?

Úgy tűnik ebben a hazai álláspont egyértelmű, de számos országban már kismamákat oltanak. A jelenlegi szakértői vélemények szerint az mRNS-oltások nem veszélyesek a terhes kismamákra, de klinikai kísérletek hiányában ezt mégsem lehet százszázalékos biztonsággal állítani. Magyarországon éppen ezért nem ajánlják az oltást várandósoknak, de az Egyesült Államokban, Izraelben, vagy Angliában a kismamákra bízzák a döntést. Gyermekeknek egyelőre sehol sem adnak vakcinát.

Egészségpolitika

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

Egészségpolitika

Szakmai javaslat a Covid-19-járvány okozta tömeges megbetegedések és halálozások csökkentése érdekében hozandó intézkedésekre a negyedik hullámban

Tisztában vagyunk azzal, hogy a járvány elleni védekezésbe már mindenki belefáradt. Mégis, egészségügyi szakemberként tudjuk, hogy a Covid-19-járvány 4. hulláma során sem lesznek elkerülhetők a racionális korlátozó intézkedések. Hazánk jelenlegi átoltottsági szintjén a nyájimmunitás kialakulásával egyelőre nem számolhatunk, az ismét erősödő járvány a következő hónapokban több ezer áldozattal jár majd, elsősorban az oltatlanok között. Le kell számolnunk azzal a tévhittel is, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent! A hamis biztonságérzet az oltottak körében, a kiegészítő védelmi szabályok sutba dobása a járvány fellángolásának a melegágyát képezi az átoltottság mai szintje mellett.

Egészségpolitika

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) újabb 5 éves tervében összegyűjtötte az egész világot érintő egészségügyi veszélyeket. A lista az oltásokkal megelőzhető fertőzések elterjedésétől a gyógyszereknek ellenálló kórokozókon és a túlsúlyon át a környezetszennyezésig és a klímaváltozásig számos komoly és sürgős megoldásra váró problémát ölel fel. Ezzel közel egy időben, Amerikában több mint 26 ezer iskolásnak nem engedték meg az iskolakezdést, mert nem voltak beoltatva. Magyarországon a védőoltási rendszer szinte egyedülálló.

Egészségpolitika

Már a csecsemőknél is diagnosztizálható a lelki zavar

Szülés körüli depresszió, az újszülött alvási, étkezési, figyelem zavara, a sok sírás, megannyi jelzés, amivel foglalkozni kell. A korábbi teóriákkal szemben nemcsak két éves kor után, hanem már egészen korai időszakban is figyelni kell és diagnózis is felállítható a kisbaba lelki problémájáról. A témában először rendeztek a napokban nemzetközi konferenciát Magyarországon, ahol több mint 240 előadást tartottak az érintett területek neves szakemberei.

Kapcsolódó anyagok

PharmaPraxis

Húsz éve Magyarország stratégiai partnere a Servier Hungária

Kitartás - elkötelezettség, emberi kötődés a magyar kutatók iránt, folyamatos megújuló befektetés: ezek a gondolatok jellemezték a Servier elmúlt 20 évét hazánkban

Egészségpolitika

Az Akadémiai kutatóhálózatnak a kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Falus András immunológus akadémikussal, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet emeritus egyetemi tanárával, az MTA folyóirata, az 1840-ben alapított Magyar Tudomány főszerkesztőjével beszélgettünk arról, hogy mely értékek veszhetnek el, ha a tervezett intézkedéseket a nemzetközi tiltakozás ellenére végig viszi a kormányzat.

Hírvilág

Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Hírvilág

AIPM: évente több tízezer magyar betegnek jelentenek esélyt a klinikai vizsgálatok

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) a Nemzetközi Klinikai Vizsgálatok Napja alkalmából fontosnak tartja ismét felhívni a figyelmet a Magyarországon több tízezer beteg számára új esélyt jelentő klinikai kutatások értékteremtő hatására.

Egészségpolitika

Akár egy éven belül hatékonyabbá lehetne tenni a gyógyszerkasszát

A versenygazdaság, de elsősorban a betegek életkilátásainak javítását célozza az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének legújabb, hárompontos javaslatcsomagja. Mert miközben a gyógyszer innováció forradalmát éljük, ennek hasznát a kelleténél sokkal kevésbé élvezhetjük itthon. Elsősorban a gyógyszerre fordított kiadások sokkal hatékonyabb, eredményesebb kihasználására tesznek ajánlásokat, de szorgalmazzák azt is, hogy a gyógyszeripar által fizetett adók az egészségügyi ellátás hatékonyságát növeljék.