Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2003. OKTÓBER 20.

Korai nasojejunalis táplálás akut pancreatitisben

OLÁH Attila, PARKAVI Gábor, BÉLÁGYI Tibor, NAGY Attila, ISSEKUTZ Ákos, GAMAL E. Mohamed

Az akut pancreatitis kezelésének hagyományos módja jelenleg - a pancreas exokrin szekréciójának csökkentése érdekében - az oralis folyadék- és táplálékbevitel teljes megvonása. Ezzel szemben más akut kórképekben - például égésbetegségben vagy súlyos traumák után - egyre szélesebb körben vezetik be a korai enteralis táplálást; akut pancreatitis esetén hazai szerzõk is beszámoltak errõl.

HUN 2003;13(07)

Lege Artis Medicinae

2002. JANUÁR 20.

Fej-nyak tumoros betegek táplálása percutan endoszkópos gastrostomán át

TALLER András, HORVÁTH Emília, ILIÁS Lajos, KÓTAI Zsuzsa, SIMIG Mária, ÉLÕ János, HARSÁNYI László

Oropharyngealis eredetű nyelési nehezítettség esetén - amennyiben a gastrointestinalis traktus ép - mesterséges enteralis táplálás javasolt. E célra ma világszerte a legelterjedtebb módszer a percutan endoszkópos gastrostomán (PEG) át végzett szondatáplálás. Az oropharyngealis dysphagia egyik gyakori oka a fej-nyak régióban elhelyezkedõ daganat.

HUN 2002;12(01)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Perzisztáló vegetatív állapotú betegek ellátásuk hosszú távú problémái

KEITH Andrews

A perzisztáló vegetatív állapotú betegek ellátásáért felelős orvosok a legkülönbözőbb problémákkal találják magukat szemben. Ilyen például, hogy a mesterséges táplálást terápiának vagy gondozásnak kell-e tekinteni, hogy a mesterséges táplálás megszüntetése elfogadható része-e a kezelésnek, hogy klinikailag milyen előnyt jelent az aktív kezelés, az öntudat mely fokán lehet azt mondani a betegről, hogy életminősége megfelelő, végül ki határozza meg a beteg jogát a halálhoz. Ezeket a kérdéseket sokkal inkább a szociális, jogi, érzelmi, kulturális, vallási és gazdasági tényezők határozzák meg, mint a klinikai kép.

HUN 1994;4(08)

Lege Artis Medicinae

1992. OKTÓBER 28.

A szelén élettani és kórélettani szerepe

TARKOVÁCS Gábor

Az utóbbi évek kutatási eredményei előtérbe hozták a nyomelemek és az aerob élet elkerülhetetlen velejárójának, a szabadgyök-reakciók kapcsolatának kérdését. A szerző az újabb irodalmi adatok tükrében rövid, átfogó képet nyújt az egyik nyomelem, a szelén biológiai jelentőségéről a téma egyes klinikai szem pontból is fontos területeinek kiemelésével. A szelén alapvető komponense a szervezet antioxidáns folyamataiban fontos védelmi szerepet játszó szelén-dependens glutation peroxidáz enzimnek és bizonyos élettani, kórélettani változások ezen funkciók károsodásából adódnak. Bár az állatkísérletekből és humán megfigyelésekből származó adatok arra utalnak, hogy a szelénhiány szerepet játszik egyfajta cardiomyopathia kialakulásában és végső kimenetelében, a szelén és az atherosclerotikus eredetű cardiovascularis megbetegedések, immunológiai funkciózavarok, gyulladásos megbetegedések, valamint a daganatellenes hatás közötti összefüggések még nem teljesen ismertek. Teljes parenterális táplálást tartósan igénylő betegnél számolni kell a szelénhiánnyal. A szelén esetleges rákmegelőző hatása is figyelemre méltó. Kellően alátámasztott esetekben a szelénhiány pótlása és profilaktikus alkalmazása, illetve lehetséges daganatellenes hatásának kiaknázása ígéretes eredményekkel járhat, nem eléggé körültekintő vagy indokolatlan adagolás esetén viszont káros következményekkel számolhatunk.

HUN 1992;2(10)

Lege Artis Medicinae

1992. ÁPRILIS 29.

Laparoscopos gastrostmia

ANTAL András, EZER Péter, GULÁCSY Imre, KISS Tibor

A betegek szájon keresztül történő táplálkozását különböző kóros állapotok megakadályozhatják, működőképes gyomor-bél traktus mellett is. Az így leromlott betegek hosszú idejű táplálására a parenterális táplálásnál jobb, biztonságosabb és olcsóbb az enterális táplálás. A hosszú idejű enteralis táplálás biztosításának egyik módja a nasogastricus szonda, amelyet a betegek jelentős része, irritáló hatása miatt, tartósan nem tud elviselni. Egy másik lehetőség a sebészi gastrostomia, de a műtéti szövődmény-ráta igen magas (6–56%). Az enteralis táplálás új lehetőségét adta egyrészt a continens gastrostomia, másrészt a szövődmények esélyét csökkentő percutan endoscopos gastrostomia. A felső alimentaris traktus obstructiv laesioi esetén a gastroscopos technika nem alkalmazható, helyette laparoscopos gastrostomia készíthető.

HUN 1992;2(04)

Lege Artis Medicinae

1991. SZEPTEMBER 25.

Parenteralis táplálás céljából alkalmazott keverék infusiok vizsgálata

BODOKY György, WELTNER János, HARSÁNYI László, MEDZIHRADSZKY-SWEIGER Hedvig, ANTUS Sándor

A szerzők a parenteralis táplálás általuk bevezetett eljárását, az infusiok folyamatos, ágy melletti keverésének felhasználhatóságát vizsgálták a klinikai gyakorlatban. Az oldatokat infusios szerelékek segítségével sorba kötve a tápanyagok egymással keveredve egyidejűleg jutnak az érpályába. A folyamat szabályszerűségének, algoritmizálhatóságának igazolására, vala mint az esetleges kémiai változások kimutatására mérték az anyageloszlást, a pH változást és számítógépes modellezést végeztek. Az oldatok szabályszerű keveredése, a folyamat algoritmizálhatósága igazolható volt. Az oldatok vegyhatás-változását csekélynek találták, ám az az egyes oldatok ideális pH tartományának nem minden esetben felelt meg. Az infusio-keverékek alkalmazása vegyes substrat-kínálatot biztosítva jobban megközelíti a szervezet számára ideális tápanyagellátási módot, ezért a szerzők a parenteralis tápláláshoz keverékoldatok használatát javasolják az egyik lehetséges megoldásként.

HUN 1991;1(15)

Ideggyógyászati Szemle

1967. SZEPTEMBER 01.

Adatok az Autogen Training módszertanához és indicatios kérdéseihez

KORONKAI Bertalan, HORVÁTH Szabolcs

Szerzők vázlatosan ismertetik az AT kialakulásában, gyakorlatában és elterjedésében szerepet játszó legfontosabb tényezőket. Röviden ismertetik Schultz klasszikus módszerét. Részletesebben leírják az általuk kialakított methodust, melyet betegeik 6-10 létszámú csoportjainál alkalmaztak és melyben a suggestiv alátámasztásnak tulajdonítanak nagy jelentőséget. Közlik 144 be tegük AT kezelésével nyert tapasztalataikat, melyeket az AT indicatiojánál tartanak hasznosnak: ezek szerint a H és I személyiség-typustól eltekintve minden személyiség-typus alkalmas a gyakorlatok elsajátítására. A psychés tünetek közül különösen a hangulatzavarok, bizonytalanságérzés, belső feszültségérzés és a szorongások javultak, a vegetatív zavarokból pedig az izzadás, tremor, hypertensio, enteralis zavarok, insomnia és kefalea reagáltak a legkedvezőbben. Tapasztalataik alapján az AT jelenlegi és perspectivicus lehetőségeit taglalják osztályukon. Véleményük szerint számítani lehet az AT kezelés fokozatos elterjedésére a más psychotherápiás methodusokkal szembeni előnyei és a tárgyalt gyakorlati és elméleti okokból kifolyóan.

HUN 1967;20(09)

Ideggyógyászati Szemle

1960. MÁRCIUS 01.

Az Andaxin ( meprobamate) hatása a vázizomzat foszforiláz aktivitására

KOCSÁR László, VERESS Olivia, KAJTOR Ferenc

1. Vizsgáltuk az Andaxin (meprobamate) hatását kutya, patkány, nyúl és tengeri malac vázizom foszforiláz aktivitására 4—6 napig tartó enterális meprobamate adagolás után. 2. Eredményeink szerint az Andaxin kezelés után a kutya izmának foszforiláz aktivitása 25-73% (átlagosan 45%-kal), a patkány izmának aktivitása pedig 19-56% (40%-kal) csökkent. 3. Nyúl izom foszforiláz aktivitása -9,3 -( +170,0)%-al (43%-kal), a tengeri malacé pedig 114%-kal fokozódott Andaxin adagolás után. 4. Kutya, patkány, nyúl, tengeri malac vázizmainak foszforiláz aktivitását az Andaxin in vitro nem befolyásolta.

HUN 1960;13(03)