Ideggyógyászati Szemle

Az Andaxin ( meprobamate) hatása a vázizomzat foszforiláz aktivitására

KOCSÁR László1, VERESS Olivia1, KAJTOR Ferenc1

1960. MÁRCIUS 01.

Ideggyógyászati Szemle - 1960;13(03)

1. Vizsgáltuk az Andaxin (meprobamate) hatását kutya, patkány, nyúl és tengeri malac vázizom foszforiláz aktivitására 4—6 napig tartó enterális meprobamate adagolás után. 2. Eredményeink szerint az Andaxin kezelés után a kutya izmának foszforiláz aktivitása 25-73% (átlagosan 45%-kal), a patkány izmának aktivitása pedig 19-56% (40%-kal) csökkent. 3. Nyúl izom foszforiláz aktivitása -9,3 -( +170,0)%-al (43%-kal), a tengeri malacé pedig 114%-kal fokozódott Andaxin adagolás után. 4. Kutya, patkány, nyúl, tengeri malac vázizmainak foszforiláz aktivitását az Andaxin in vitro nem befolyásolta.

AFFILIÁCIÓK

  1. Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének Ideg-és Elmeklinikája

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A kiadvány további cikkei

Ideggyógyászati Szemle

LSD vizsgálatok elektroschockkal kezelt schizophren betegeken

IRÁNYI Jenőné

1. Nyolc schizophren betegen ES block kezelés előtt és azt követően 50— 125 gamma LSD hatására fellépő tünetek egybevetése alapján a reactiónak a kezelést követő változását kórlélektani és lokalisatiós szempontból elemeztük. 2. ES block kezelés nem gátolta meg teljesen az LSD intoxicatiós tünetek kifejlődését, azonban a reactio feltűnően szegényes volt. Aktivizáló hatás nem érvényesült. 3. A tünetek részben megfeleltek specifikus LSD tüneteknek. Nem fejlődött ki cortexre lokalizálható intoxicatiós tünet. 4. Subcortikalis, illetőleg köztiagyi jellegű tünetek léptek fel. Agytörzsi mozgás zavarok jelentkeztek, valamint diencephalis dysregulatióra utaltak a neurovegetatív változások.

Ideggyógyászati Szemle

Adatok Schwartzer Ferenc életrajzához

VARGA Lajos

Szerző ismerteti a Magyar Országos Levéltárban talált részletes jellemzést, melyet Hollán Adolf belügyminisztériumi osztálytanácsos sajátkezűleg, 1871. október 27-én , Schwartzer Ferenczről kitüntetésre vonatkozó előterjesztésében írt.

Ideggyógyászati Szemle

A Novocain intravascularis alkalmazása az epilepsiás betegségi formakörben

BŐHM Tivadar

Szerző 30 epilepsiás betegre vonatkozó megfigyelése alapján az intra vascularisan adott N.-t a szokványos antieplepticumokkal együtt adva az esetek többségében therapiásan hatékonynak találta az affectiv és hangulati zavarokban, a ködös tudatállapot megszüntetésében. Kifejezett volt a N. görcsellenes hatása mind sporadicus, mind statusos rohamok megszüntetésében. A javulást a klinikai tünetekkel egyetemben EEG-s vizsgálatok is megerősítik. Az epilepsiás betegségi tünetek pathomechanismusával foglalkozó irodalmi adatok, saját klinikai és EEG-s megfigyelései alapján megkísérli a N. complex hatásának magyarázatához a közelebbjutást. Főként olyan esetekben tartja indokoltnak alkalmazását, amikor a szokványos gyógyeljárások nem vezettek kielégítő eredményre.

Ideggyógyászati Szemle

A strophanthin hatása az agy véráramlására, kálium és natrium háztartására, valamint az agyi venásnyomásra

SOLTI Ferenc, PÉTER Ágnes, SIMONYI Gusztáv, ISKUM Miklós, RÉFI Zoltán, DUBSKY Mária, RANDL János

A Strophanthin agykeringésre és agyi kálium és nátrium háztartására gyakorolt hatását vizsgáltuk keringésileg egészséges embereken. Az agyon átfolyó vérmennyiség nő Strophanthin acut hatására, míg az agyi erek ellenállása csökken. Az agyi venásnyomás is kifejezetten csökkent. Az agy káliumot ad le Strophanthin hatására. Valószínűnek tartjuk, hogy a strophanthinnak jelentős agyi támadás pontja van. Az agy kaliumháztartásának megváltozása a Strophanthin centralis hatásának egyik fő oka.

Ideggyógyászati Szemle

Hozzászólás a „Foglalkoztatott elmebetegek díjazásának problémája" c. cikkhez

GOLDSCHMIDT Dénes, VÁRHELYI Gyula

Az elmebeteg-foglalkoztató intézetek részére különleges helyzetüknek megfelelő, a kórházakétól eltérő külön működési szabályzat kidolgozását, amiben a következő szempontok érvényesülnek : 1. Rehabilitációs intézetnél a gazdasági rentabilitás szem előtt tartása, a betegnek megfelelő levonásokkal történő bérezésével. 2. Therapiás intézetnél a therapiás szempont szem előtt tartása, a betegnek psychotherapiás célt szolgáló különféle jutalmazási lehetőségével és ugyanakkor megfelelő szociális ellátásával. 3. Vegyesbizottság alakítása megfelelő pénzügyi és elmebeteg-foglalkoztató szakemberekből, a különböző pénzügyi vonatkozású kérdések tisztázására.

Lapszám összes cikke

Kapcsolódó anyagok

Nővér

Az asthma bronchiale hatása a mindennapi élet tevékenységeire serdülők körében

RÁCZ Viktória Kinga, HEGEDŰS Bianka Ágnes , SZEBENI-KOVÁCS Gyula , FERENCZY Mónika

Kutatásunk célja felmérni, hogy az asztmások fizikai aktivitása, alvászavarok, asztma kezelésének mértéke milyen összefüggésben vannak egymással, valamint megvizsgálni az életminőséget a fizikai aktivitás tekintetében. Kvantitatív, keresztmetszeti felmérésünket 2020–2021 között végeztük. Nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a célcsoportunkat 14–18 éves korosztályú, pubertásban levő fiatalok körében határoztuk meg, akiknél minimum egy éve asthma bronchialét diagnosztizált kezelőorvosuk. Kizárásra kerültek vizsgálatunkból, akik nem töltötték ki megfelelően a kérdőívet vagy nem az adott korosztályba estek. Az adatgyűjtési módszerünk saját készítésű kérdőív, amelynek főbb kérdéskörei: szociodemográfiai adatok, fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéskörök, tünetek, alvászavarok, asztma súlyossága. Az életminőség értékeléséhez mini-AQLQ-t használtunk. A statisztikai próbákat 2016-os Microsoft Excel és SPSS v24 program segítségével végeztük, az adatok elemzéséhez leíró statisztikát (átlag, szórás, minimum, maximum), kétmintás t-próbát, χ2-próbát alkalmaztunk. A válaszadók átlagéletkora16±1,51 év, 38% fiú, 62% lány (N=105). A fizikai aktivitás és a rohamok gyakorisága, alvászavarok között nincs szignifikáns eltérés (p>0,05). A nemek és az intenzív testmozgás hatására fokozódó tünetek között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,02). A testnevelésórán aktívan résztvevők szignifikánsan súlyosabb asztmát mutattak eredményeink szerint (p=0,021). A mérsékelt és társadalmi tevékenységek, valamint a fizikai aktivitás között szignifikáns kapcsolat mutatkozik (p<0,05). A védőnői munkában megfelelő módszernek bizonyulhat az egészségnevelés, valamint az asztmás fiatalok pályaválasztásának segítése, illetve különböző sportok ajánlása, ami csökkentheti a fulladásos rohamok gyakoriságát.

Nővér

Gyermekek temperamentumának és szüleik fogászati félelmének hatása a saját fogászati félelmük kialakulására és mértékére

APRÓ Zoltán, NÉMETH Anikó

Vizsgálat célja volt felmérni a 7-9 éves gyermekek fogászati félelmének mértékét, annak összefüggését a szájápolási szokásaikkal, a temperamentumukkal. Emellett vizsgálni kívántuk azt is, hogy a szülők fogászati félelme milyen összefüggésben van a gyermekük fogászati félelmével. A keresztmetszeti vizsgálat egy saját szerkesztésű kérdőívvel történt 2017. december és 2018. január között. 70 kitöltő válaszainak értékelése SPSS 22.0 statisztikai programmal, leíró statisztikával, kétmintás T- és Mann-Whitney próbával, variancianalízissel (ANOVA), és korrelációszámítással (p<0,05). A válaszadó gyermekek 30%-a magas fogászati félelemmel küzd. A szülő fogászati félelme nem függ össze a gyermeke fogászati félelmével. A fogászati félelem nincs jelentős hatással a napi fogmosás gyakoriságára. A fájdalmas élmény a fogorvosnál, illetve a gyermek temperamentuma nincs összefüggésben a fogászati félelmével. A fogászati félelem jelen lévő probléma a gyermekek körében, melynek leküzdésében a család mellett a dentálhigiénikusnak is szerepe van.

Lege Artis Medicinae

Cardiovascularis prevenció 2021 – az Európai Kardiológiai Társaság 2021. évi irányelvei. Általános elvek

VÁLYI Péter, KÉKES Ede

2021. augusztus 31-én jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) „A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv kor­sze­rűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tette szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely újabban a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát 10 év távlatában, illetve élethossziglan együttesen jelzi előre. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatjuk az egészséges, illetve a már bizonyított atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő és állapotú személyek kockázatának felmérését és lépcsőzetes kezelését. Így a kockázati tényezők befolyásolásának kedvező hatása, a megnyert életévek élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a beteg preferenciáit figyelembe véve, személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról és azok mértékéről.

Ideggyógyászati Szemle

[A migrén és a fájdalomcsillapító- túlfogyasztáshoz társuló fejfájás, valamint a fejfájás-karakterisztika életminőségre gyakorolt hatása magyarországi betegmintán végzett keresztmetszeti vizsgálat alapján]

MAGYAR Máté , KÖKÖNYEI Gyöngyi , BAKSA Dániel, GALAMBOS Attila, ÉDES Edit Andrea , SZABÓ Edina , KOCSEL Natália , GECSE Kinga , DOBOS Dóra , GYÜRE Tamás , JUHÁSZ Gabriella , ERTSEY Csaba

[Általános és betegségspecifikus életminőség-kérdőívet használó vizsgálatok eredményei alapján mind migrénben, mind fájdalomcsillapító-túlfogyasztáshoz társuló fejfájásban (FTTF) szenvedő betegek esetében alacsonyabb életminőség-értékeket mértek a kontrollrésztvevőkhöz hasonlítva. Vizsgálatunk célja egyrészt a migrénben és FTTF-ben szenvedő betegek életminőségének, valamint a fejfájás-karakterisztika (fejfájós évek száma, auratünetek, triptánhasználat, fejfájássúlyosság és fejfájás-gyakoriság) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Keresztmetszeti vizsgálatunkban 334 beteg vett részt (248 beteg fejfájás-ambulanciánkról, valamint 86 beteg hirdetés útján). A résztvevők életminőségének értékeléséhez az Átfogó Fejfájással Kapcsolatos Élet­minő­ség kérdőívet (CHQQ) használtuk. Adataink normál­eloszlást mutattak, így χ2-próba mellett parametrikus tesz­te­ket alkalmaztunk (például független mintás t-próba), a szig­nifikanciaszintet p < 0,05-ban határoztuk meg. A nem, életkor, beválogatási kritériumok, fejfájástípus, va­lamint fejfájás-karakterisztika (auratünetek megléte, fej­fájós évek száma, fejfájás súlyossága, fejfájás gyakori­sága, triptánhasználat) életminőségre gyakorolt hatásának vizsgálatához lineáris regressziós modelleket használtunk mind a három CHQQ-alskála és az összpontszám tekintetében is. Az utóbbi esetében az I. típusú hiba elkerülé­sé­nek érdekében a szignifikanciaszintet p  0,0125 (0,05/4) értékben határoztuk meg. A fejfájástípust önmagában vizsgálva az FTTF-ben szenvedő betegek a szociális alskála kivételével szignifikánsan alacsonyabb CHQQ-értékeket értek el, mint a migrénes betegek. A többi változó bevonásával elvégzett regressziós elemzések alapján a triptánhasználat mutatott fordított összefüggést az összes CHQQ-alskála-értékkel (p < 0,0125). A vizsgált fejfájás-karakterisztikák közül a fejfájás súlyossága mutatott szignifikáns kapcsolatot az alacsonyabb fizikaialskála-értékekkel (p = 0,001), valamint az alacsonyabb CHQQ-összpontszámmal (p = 0,002). Eredményeink azt mutatják, hogy a fej­fájás-karakterisztika (és nem a fejfájás típusa önmagában) összefüggést mutat a fejfájós betegek alacsonyabb életminőségével. Az életminőség-változást előidéző faktorok meghatározása fontos a különböző betegpopulációk adekvát kezelésének, valamint az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével és az egészségügyi költségekkel kapcsolatos népegészségügyi intézkedéseknek a megtervezése érdekében.]

Lege Artis Medicinae

A kiégés jelensége a kutatási eredmények tükrében

KOVÁCS Mariann

Nemzetközi viszonylatban a segítő foglalkozású szakemberek kiégésének óriási szakirodalma van. Magyar nyelven különösen a legátfogóbb tanulmány ebben a témakörben Fekete Sándor pszichiáter tizenöt évvel ezelőtt született írása. Az elmúlt tizenöt évben az egészségpszichológiai, a magatartás-tudományi, az egészségszociológiai és az életminőség-vizsgálatok, valamint a munkastressz egészségkárosító hatása egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos és a közéletben. A tanulmány első részében a kiégés fogalom határainak tisztázása, kialakulása, folyamata, mérése, kezelésének fő irányai kerülnek bemutatásra, a második részben pedig a kiégéskutatás harminc évének történetét ismerteti a szerző, különös tekintettel a legújabb nemzetközi és hazai kutatásokra, a kutatási trendek változásaira.