Részletes keresés

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Longissima via

NAGY Zsuzsanna

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Jóindulatú mágia?

NAGY Zsuzsanna

Boszorkánykultuszok a 20. században

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Civilizáció és betegségei – személyes konferenciabeszámoló

Az MPT idei vándorgyűlése tudományos, művészeti és publikációs-etikai szempontból is sok meglepetést hozott számomra.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Mikor voltak gimnazisták a Marslakók?

Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a Földön: emberek és magyarok. (Isaac Asimov)

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Érdemes megismerni a mentális betegségeket

Az egyre szélesebb körű tájékoztatás, a tolerancia, valamint a közösségi támogatás biztosítása mind növelik annak a valószínűségét, hogy a mentális betegségben szenvedők segítséget kérjenek állapotuk javítására - derült ki nemrég egy, a Psychiatric Services című szaklapban megjelent kutatási anyagból.

HUN

Ca&Csont

2009. DECEMBER 28.

Csípőtáji törések hazánkban 2001-2008 közöt - A biszfoszfonátok csípőtáji törési kockázatot csökkentő hatásának vizsgálata hazai adatok alapján

HÉJJ Gábor

Az osteoporosis egész lakosságra vonatkozó prevalenciáját a fejlett társadalmakban 9-15% között becsülik. A törést követően egy éven belül a halálozás 15-20% között van, a túlélők fele élete végéig részben vagy teljesen mások ellátására szorul.

HUN 2009;12(03)

Lege Artis Medicinae

2008. SZEPTEMBER 19.

A végtagpótlás története a kezdetektől napjainkig

MAYER Ágnes

Sok letűnt civilizáció nem rendelkezik írásos emlékekkel, a tudás szájhagyomány útján terjed versekben, mondákban és dalokban - így a kezdetek megismeréséhez a művészetekre, mítoszokra, régészeti leletekre és az antropológiára támaszkodhatunk. A végtagját vesztett emberről már a mintegy 36 000 éves franciaországi és spanyolországi barlangrajzokon is láthatunk ábrázolást.

HUN 2008;18(08-09)

Lege Artis Medicinae

2000. OKTÓBER 01.

Metabolikus rizikófaktorok - metabolikus szindróma

AUDIKOVSZKY Mária, PADOS Gyula

Mióta a hypercholesterinaemia és a dohányzás mellé az abdominalis elhízást, a diabetes mellitust, valamint a metabolikus szindrómát is az elsőrendű coronaria-rizikófaktorok közé sorolták, a hat legfontosabb rizikófaktor közül ötöt metabolikus eredetűnek tekinthetünk. Ezek együttes előfordulása sokkal gyakoribb, mint külön-külön a populációban. A tünet együttes összetételét és hátterét többféleképpen értelmezték az X-szindróma elnevezéstől a mai metabolikus szindrómáig. Reaven az inzulinrezisztenciát és a kompenzatorikus hyperinsulinismust tekinti elsődlegesnek, Matsuzava és mások a visceralis típusú obesitast (visceralis zsír szindróma), míg Björntrop a szimpatikus tónusfokozódást (civilizációs szindróma). A metabolikus szindróma diagnosztikájában és terápiájában tekintettel kell lennünk a fentiekre. Legalább három vagy mind a négy klasszikus rizikófaktor jelenléte szükséges a diagnózishoz. A kezelésben alapvető a testtömegcsökkentő étrend és a mozgásterápia, de előtérbe kerülhetnek az inzulinérzékenységet, a lipideket és a szimpatikus aktivitást kedvezően befolyásoló antidiabetikumok, inzulinérzékenységet fokozó szerek, antihipertenzívumok is.

HUN 2000;10(10)

Lege Artis Medicinae

2000. MÁJUS 01.

A gerontológia, geriátria jelentőségéről

IVÁN László

Az ezredfordulón az emberiség nagy problémája a népesség számának rohamos és az élettartam növekedése, egy soha nem látott technikai civilizáció ártalmaival és előnyeivel együtt.

HUN 2000;10(05)

Ideggyógyászati Szemle

1968. OKTÓBER 01.

„A psychiatriai kórformákat meghatározó geographiai, climatológiai, biológiai, szociológiai, ethno-psychológiai és kulturális tényezők Algériában”

PISZTORA Ferenc

Szerző az 1966—67-es években Algériában való működése során szerzett személyes tapasztalatai, valamint a szakirodalom széleskörű felhasználása alapján átfogó aetiologiai synopsis formájában ismerteti a komplex értelemben vett környezet egyes tényezőinek a psychiatriai kórformák gyakoriságát és milyenségét meghatározó pathogenetikai, pathoplastikus stb. szerepét. A környezet tényezői között tárgyalja a geographiai és climatikai adottságok, s az Algériában leggyakoribb fertőző betegségek (tbc., malária, puerperalis infectiók stb.) psychiatriai vetületeit, a táplálkozás psychés vonatkozásait a demographiai indexek (népszaporulat, belső és külső emigratio), az anthropologiai jellemzők, az ethno-psychologiai és szociológiái karakterisztikumok, valamint a többgyökerű algériai mentalitás psychopathologiai kihatásait. Összefoglalóan értékelve végül a biológiai és a szocio-kulturális factorok szerepét, megállapítja, hogy Algériában a klíma, az alultápláltság, az infectiók és exotoxicosisok, valamint az exhaustio együttes, direkt pathogen, vagy preformáló és provokáló hatása jelentősebbnek tűnik az európai civilizációban észleltnél. Ez magyarázza az exogen reactiós typusú psychosisok túlnyomó gyakoriságát az endogenekhez képest. Kiemeli továbbá az északafrikai lakosság zömének archaikus reactio készségét, amelyhez gyakran társul encephalopathia, s a kollektív mentalitásban gyökerező mágikus gondolkozásmód. Mindennek eredményeképpen gyakoriak a megrontás, boszorkányság általi befolyásoltatásos téves eszmék. Végezetül rámutat a mikro-szociológiai struktúra — vagyis az egyén egzisztencia és a törzsi szervezet között fennálló ellentét — kiterjedten konfliktusnemző hatására.

HUN 1968;21(10)